Lazít a kormány a csok szabályain

Publikálás dátuma
2016.09.07. 07:22
Fotó: Népszava
A bankok és az érintett lakásépítők és lakásvásárlók az év elejétől halmozódó kifogásai meghallgattattak, és tegnap a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) újabb könnyítéseit jelentették be. 

A kormány döntése nyomán egyszerűsödik az igénylés, szélesebb kör élhet a támogatással. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ismertette tegnap a szabályváltozásokat, amelyek hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelennek, és ezután alkalmazhatják a pénzintézetek.

A módosítás szerint osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul.

Az igénylésnél 25 éves korig lehet figyelembe venni a gyermekeket, függetlenül attól, hogy felsőoktatásban tanul vagy sem.

A tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé válik a csok, már az ingatlan használatba vétele előtt.

A magzatot az igénylésnél már 12 hetes korától figyelembe lehet venni - a korábbi 24 hét helyett.

Ha egy gyermek mindkét szülőjét elveszíti, ezentúl a gyámja is igényelheti a csok-ot, feltéve, hogy a gyámság már egy éve fennáll.

Azok is igénybe vehetik a csok-ot, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek, és rájuk erre az időszakra nem vonatkozik majd a bentlakási kötelezettség.

Az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra ugyancsak igénybe lehet majd venni a csok-ot, ha a tulajdonosok egymással használati megosztási megállapodást kötnek, vagyis nem kell társasházzá nyilvánítani az épületet - ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget. Az építőközösségek is jogosultak a jövőben a csok-ra.

Ha elhunyt az igénylő, akkor egyenes ági rokona, házastársa, élettársa is tulajdonjogot szerezhet a csok-os ingatlanon anélkül, hogy vissza kellene fizetnie a támogatást.

Az év első hét hónapjában 14 240 igénylést nyújtottak be csok-ra, összesen 38,3 milliárd forint értékben - ismertette Dömötör Csaba, hozzátéve: a magánépítkezők eddig mintegy 10 milliárd forint értékben éltek áfa-visszaigényléssel.

Szerző

Ismét díjazták a magyar termékeket

Publikálás dátuma
2016.09.07. 07:21
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az idén 60 vállalkozás 66 terméke és szolgáltatása érdemelte ki Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát. A 19. alkalommal meghirdetett pályázat elismeréseit kedden a Parlamentben adták át a kitüntetetteknek.

A díjátadón Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj pályázati iroda ügyvivő igazgatója elmondta, a legtöbb nyertes pályázat az élelmiszergyártás, élelmezés területéről érkezett, de egyre több pályázat kötődik az építőiparhoz, és a kozmetikai témakörhöz fűződő pályázatok száma és színvonala is stabil pályázói kört jelent. A pályázat kiírói tanácsának nevében ismertette az is, hogy 38 kategóriában lehetett pályázni a tanúsító védjegy elnyerésére, a bírált pályaművek 92 százaléka nyert.

A nyertesek egyharmada budapesti, csaknem kétharmada vidéki székhellyel rendelkezik, az ország 16 megyéjéből. Idén első alkalommal pályázhattak a határon túlról, a díjazottak 4 százaléka külhonból érkezett. Az idei díjakkal 609-re emelkedett a Magyar Termék Nagydíj 19 éve alatt kiadott elismerések száma. A védjegy használata az elnyerés évében díjmentes, ezután csak utóellenőrzéssel lehetséges viselni és díjkötelessé válik - ismertette.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a korábbi, sikeres pályázati csoportok mellett az idén előtérbe kerültek a kulturális termékek és szolgáltatások, amelyek képesek a határokat átlépve növelni Magyarország nemzetközi ismertségét és elismertségét. A díjazottak listája itt érhető el.

Szerző

Hiányoznak a beruházások

Publikálás dátuma
2016.09.07. 07:20

A magyar gazdaság rákapcsolt 2016. második negyedévében, de szakértők szerint az ilyen mértékű gyorsulás sokáig nem tartható. Összességében az esztendő első felében 1,9 százalékkal növekedett a GDP, úgy hogy a második negyedévben az előző év azonos időszakával összehasonlítva 2,6 százalékkal volt a bővülés. Régiós összehasonlításban Magyarország továbbra sem tartozik az élmezőnybe.

Akár elégedettek is lehetnének a magyar gazdaság irányítói, ugyanis a második negyedévben a hazai GDP-növekedés lett az Európai Unió második legjobbja. Az öröm azonban hamar a múlté lesz, ha az egy évvel korábbi adathoz hasonlítjuk a 2,6 százalékos bővülést, mert ezzel az eredménnyel az Unióban csak a középmezőnyben foglalunk helyet. Ugyanakkor a régiónk legtöbb országa látványosan előttünk jár, sőt a román és a szlovák gazdaság a 28 tagállam közül is kiemelkedik. (Azért érdemes összehasonlítani a magyar gazdaságot a környező országokéval, mert oda is jelentős uniós támogatás jut, amelyeket a jelek szerint sokkal jobban képesek hasznosítani, mint mi.)

Kitekintve az Európai Unió eredményeire, azt látjuk, hogy a második negyedévben, 12 hónapra visszatekintve 1,8 százalékkal nőtt az összesített GDP, az eurózóna 19 tagállamában pedig 1,6 százalékos volt a bővülés mértéke ‒ közölte lapunkkal az Eurostat.

Mindkét mutató 0,1 százalékpontos lassulásról ad számot az egy negyedévvel korábbi állapotokhoz képest. Csekély vigasz, hogy a választások előtt álló Egyesült Államokban csupán 1,2 százalékkal nőtt a gazdaság egy év alatt.

A magyar növekedés mértéke ugyan éppen eléri az uniós átlagot, az azonban aligha ad büszkeségre okot, hogy ezzel a 28 tagállam között a 16. helyet foglaljuk el. Az első negyedévhez viszonyítva sokkal jobb a helyzet, hiszen Magyarországnál csak Románia teljesített jobban, ennek az az oka, hogy az esztendő első három hónapja katasztrofálisra sikerült nálunk, még akkor is, hogy ha a korábban közzé tett 0,9 százalékos GDP-növekedést most 0,1 százalékponttal felfelé korrigálták.

Az Európai Unióban egyébként - a folyamatos külső támogatás és adósságelengedés ellenére - továbbra is Görögország a sereghajtó, 0,9 százalékos visszaesésével, de Finnország és Dánia növekedése is elhanyagolható.

A hazai részletes első fél évi GDP-adatokat adatokból Németh Dávid azt a következtetést vonta le, hogy a növekedést a mezőgazdaság és az ipar mellett főként a szolgáltatások segítették. A K&H vezető elemzője közölte: a második negyedévben a bővüléshez nem tett hozzá az építőipar, amely még mindig gyengélkedik, teljesítménye ezúttal 24 százalékkal esett vissza. A gazdasági növekedésből nagyon hiányoznak a beruházások, amelyeknél 20 százalékos visszaesés volt a második negyedévben. Nagy probléma, hogy a gép- és berendezésberuházások nem növekednek, ez azt mutatja, hogy a közeljövőben a potenciális GDP-növekedésünk nem javul - mondta Németh Dávid. Ami a jövőt illeti, az év második felében a lakossági fogyasztás, az export és a szolgáltatások jelenthetik a húzóerőt. A jövő év első felében pedig az uniós források beáramlásának köszönhetően a beruházásoknál is élénkülés várható.

A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az idei évben összességében 2 százalék körüli bővülés várható a gazdaságban, 2017-ben pedig 3 százalék körüli emelkedésre lehet számítani.

Ha azonban az ipari termelésről szóló legfrissebb, júliusi adatokat vesszük figyelembe, akkor aligha lehet okunk optimizmusra. Már a júniusi gyenge adatból kiolvasható volt: az addigi pozitív trend megtörni látszik. Júliusban azután az ipari kibocsátás - havi összevetésben - 0,4 százalékkal esett vissza. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy nyáron jellemzően komolyabb visszaesések mutatkoznak az iparban a szabadságolások és nyári leállások miatt. Idén is 4 százalék körüli ipari növekedésre számít az év egészét tekintve a szakember, de ehhez is jelentősebb felfutásra lenne szükség az ősz folyamán.

Szerző
Témák
GDP beruházások