Többéves huzavona után úgy tűnik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végre elindít egy komplex, átfogó vizsgálatot annak egyértelmű tisztázására, hogy van-e összefüggés a Heves megyei Selypi medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó területén található egykori eternitgyár és a térségben statisztikailag is alátámasztott, nagyszámú daganatos megbetegedések között - értesült lapunk.
Mint ismert, az egykori üzem (ahol a munkások évtizedeken keresztül mérgező azbeszttel dolgoztak, azbesztcementből gyártottak építőelemeket) környékén élő mezoteliómás, vagyis a tüdőbe került azbesztrostok miatt kialakult mellhártyadaganatban szenvedő betegek közül többen pert indítottak a magyar állam ellen; a betegség lappangási ideje 20-30 év, így amikor az azbeszt a tüdejükbe kerülhetett, a gyár még állami tulajdonban volt.
Hónapokig csak időhúzás folyt
A per 2014 nyarán indult, nyolc beteg felperessel. Állapotukra tekintettel gyorsított eljárást rendeltek el, ennek ellenére hosszú hónapokig csak időhúzás folyt: a bíróság képtelen volt eldönteni, ki jogosult képviselni a magyar államot az ügyben, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Végül utóbbi mellett döntöttek, megkezdődtek a tanúmeghallgatások - időközben a nyolc felperesből hatan meghaltak.
De a többiek állapota is egyre rosszabb: bár a lapunknak korábban nyilatkozó Paziczki Katalin azt mondja, a körülményekhez képest jól van, az első orvosi ellenőrzések alkalmával előfordult, hogy másfél liter folyadékot is le kellett szívni a tüdejéből (a folyadékképződés az azbesztes daganat egyik velejárója), ám mostanra a folyadék kocsonyásodott, így leszívni sem tudják. Varga József pedig - aki tavaly idegenvezetőnk is volt Selypen - ügyvédje szerint már nincs abban az állapotban, hogy nyilatkozzon.
A bíróságon már hónapok óta bizonyítási eljárás folyik: azt kellene hivatalos vizsgálati eredmények alapján bizonyítani, hogy a betegek szervezetébe évtizedekkel korábban bekerült azbesztrostok valóban a gyárból származnak. Csakhogy ilyen vizsgálat eddig nem született, csupán egy leíró epidemiológiai vélemény készült, ami a bizonyításhoz kevés, mert csak valószínűsíti az összefüggést. Igyártó Gyöngyi, a beteg felperesek jogi képviselője korábban azt mondta, egy átfogó szakhatósági vizsgálat nélkül kevés az esélyük a perben.
A Fővárosi Törvényszéken zajló egyik januári tárgyaláson meghallgatott orvosszakértő pedig arról beszélt, egy ilyen vizsgálat nagy költségekkel jár, és mivel több szakterület bevonását igényli, hónapokig is eltarthat. Azóta több alkalommal is érdeklődtünk az ÁNTSZ-nél arról, mi az oka a késlekedésnek és hogy tervezik-e egyáltalán egy átfogó vizsgálat lefolytatását, érdemi válaszokat azonban nem kaptunk.
Helyzetértékelés folyamatban
Most azonban birtokunkba került egy levél, amit az ÁNTSZ még júliusban a bíróság megkeresésére küldött. Ebben azt írják, "az esetleges azbesztszennyezés fennállásának tisztázására vonatkozó helyzetértékelés folyamatban van. A halálesetek halmozódása hátterében álló lehetséges tényezők feltárását szolgáló intézkedési terv javaslata alapján jelenleg folyik az esetleges környezeti azbesztszennyezés fennállásának, nagyságának, lehetséges expozíciós vizsgálata.
A kivitelezés komplexitására tekintettel a vizsgálat indításának időpontjára vonatkozóan információt jelenleg nem áll módomban adni". Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt napokban egy, az ÁNTSZ-től kiküldött orvos felkereste a lőrinci, zagyvaszántói és petőfibányai háziorvosokat, feltehetőleg az azbeszthelyzettel kapcsolatban. Az ügyben ismét kerestük az ÁNTSZ-t, egyelőre újabb kérdéseinkre sem kaptunk válaszokat.
Milliós szakértői díj, szakértelem nélkül
Igyártó Gyöngyi sem tudott konkrétumokkal szolgálni, azt viszont üdvözölte, hogy az ÁNTSZ végre lépéseket készül tenni az ügyben. A beteg felperesek ügyvédje ugyanakkor emlékeztetett: a bizonyítási eljárás része az is, hogy kiderüljön, az eternitgyár technológiája valóban zárt rendszerű volt-e.
Az üzem - amit csak 2004-ben zártak be véglegesen, annak ellenére, hogy Magyarországon 2001-től tilos az azbeszttartalmú termékek gyártása és forgalmazása - egykori vezetői a bíróságon azt mondták, zárt technológiát alkalmaztak, a dolgozók azonban másképp emlékeznek, szerintük a biztonsági előírásokat sokszor nem tartották be, a munkásoknak nem volt pormaszkjuk, az azbesztet nyitott ablakok, ajtók mellett dolgozták fel, az azbesztes sittet pedig az udvaron tárolták. A gyár egyik volt dolgozója lapunkat azt mondta, lényegében úgy dolgoztak a mérgező anyaggal, mintha csak cukor lett volna.
Az ügyvédnő arról számolt be, hogy az egykori üzem zárt technológiájával kapcsolatos vizsgálatot sem sikerült még elkezdeni, egész egyszerűen azért, mert az egész országban nincs olyan műszaki szakértő, aki ezt vizsgálni tudná. - Az Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézetek műszaki osztálya visszaadta az ügyet, mondván, nincs rá szakismeretük. A bírónő kirendelt egy másik szakértőt, egy céget, ők árajánlatot adtak egymillió forint fölötti szakértői díjról. Ennyiért elvállalnák, de jelezték, még sosem csináltak ilyet és szakirodalom után akarnak kutakodni. Ezt én nem kértem. Ilyen alapon bárki adhat szakvéleményt tapasztalat nélkül - mondta Igyártó Gyöngyi.
Árulkodó jegyzőkönyvek
Ugyanakkor előrelépést jelenthet, hogy több jegyzőkönyv is előkerült, amelyek 1977-től dokumentálják a gyár területén a levegőben mért azbesztkoncentráció magas értékét. Az ügyvédnő szerint a dokumentumokból kiderül az is, hogy az üzemben szinte végig kezdetleges technológiát alkalmaztak, ami miatt a gyárterületen kívülre is bőven jutott a azbesztcementporból, így szerinte szakértő nélkül is egyértelmű, hogy nem beszélhetünk zárt rendszerről. - A mérési jegyzőkönyveket a tanúvallomásokkal egybevetve kétségmentesen megállapítható, hogy a gyár folyamatosan szennyezte a környezetet az azbesztporral. Viszont a betegség kialakulása és a gyár működése közötti összefüggést csak az ÁNTSZ tudná megállapítani, mint szakhatóság - tette hozzá.
A per csütörtökön folytatódik. Igyártó Gyöngyi elmondta, a tárgyaláson kiderülhet, a bíróság elrendeli-e a szerinte szakértelem nélküli cég megbízását a műszaki vizsgálatokra, mert azt az alperes magyar állam jogi képviselője akár így is indokoltnak tarthatja.
