Előfizetés

Orbán megmondta: "ez hozta fejünkre a bajt"

Publikálás dátuma
2016.09.06. 21:00
MTI Fotók: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A visegrádi országok egyetértenek abban, hogy szükség van az Európai Unióra (EU), de nem akármilyen, hanem erős EU kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon tett sajtónyilatkozatában.

Orbán Viktor a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) és Ukrajna miniszterelnökének társaságában tett nyilatkozatában kiemelte: ma az unió ugyan gazdag, de gyenge, és ez a legrosszabb kombináció, "ez hozta fejünkre a bajt", a migrációt, amely ellenőrizetlenül zajló folyamat. Ennek véget kell vetni, a segítséget kell odavinni és nem a bajt idehozni - hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: az ellenőrizetlen migrácóval szembeni védekezést minél délebbre kell vinni, így Bulgáriának kell segítséget nyújtani.

Közölte: amikor Ukrajna úgy döntött, hogy megváltoztatja a történelmét és új irányt vesz, az EU részéről kizárólag bátorító és támogató hangok érkeztek, ígéretet kapott az ország, hogy az unió tagállamai készen állnak, hogy lépésről lépésre befogadják Ukrajnát természetes közösségébe, ahova közép-európai országként tartozik: az EU-ba. Az elmúlt két évben azonban ebben az ügyben nem történt semmi, és ami történt, annak nem kellett volna - mondta, megemlítve a hollandiai népszavazást, amelyen elutasították az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződést ratifikációját.

A kormányfő szerint rendkívül nehéz a helyzet, az EU a saját belső bajaival küszködik, bővítési fáradtság jellemző, és elfogytak azok az uniós országok, amelyek továbbra is támogatják Ukrajna közeledését. A V4 tagjai viszont megmaradtak Ukrajna barátainak, olyan országoknak, amelyek támogatják a minél gyorsabb közeledését az EU-hoz - fogalmazott. Úgy vélte, az EU nehézségei nem jelentenek okot arra, hogy ne adják meg Ukrajnának a vízummentességet, tartani kell a szavukat ebben a kérdésben, és emellett elkötelezett a V4.

A visegrádi csoport országai (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) meg vannak győződve, hogy az Egyesült Királyság európai uniós kilépéséről (Brexit) döntő júniusi brit népszavazás után lehetséges és szükségessé vált az unió külső pozícióját javító és világpiaci versenyképességét növelő reformok végrehajtása - közölte Beata Szydlo lengyel kormányfő.

A V4-nek javaslatai vannak a reformok tartalmát illetően - mondta a lengyel kormányfő. Az egyik megvalósítandó változásként azt említette, hogy "az Európai Bizottságnak nem a politikával, hanem konkrét tervezetek végrehajtásával kell foglalkoznia".

Lengyelországnak egyértelmű álláspontja van a migrációt illetően, mégpedig az, hogy a jelenlegi migrációs válságot forrásánál kell kezelni - mondta a krynicai nemzetközi gazdasági fórum vendéglátójaként Szydlo. Hangsúlyozta a humanitárius segítségnyújtás szerepét és közölte, hogy országa erre jövőre az eddiginél is nagyobb összegeket szán.

"Úgy tekintenek ránk, mint egy dacoló országra, amely nem akarja megvalósítani a közös megállapodásokat" - mondta Szydlo, fájlalva, hogy a nyugat-európai országok nem veszik észre azt a segítséget, amelyet Lengyelország az ukrajnai menekülteknek nyújt. Számukra "a humanitárius segítségnyújtás a közel-keleti bevándorlással ér véget" - jegyezte meg.

Közös angol nyelvű, TV4 elnevezésű visegrádi televízió létrehozását javasolta a visegrádi kormányfőknek a lengyel közszolgálati televízió igazgatója, Jacek Kurski.

Beata Szydlo lengyel kormányfő a javaslatra reagálva úgy értékelte: a csatorna az Európai Unión belüli kommunikáció "új szintjéhez" járulna hozzá, és reményét fejezte ki, hogy a tévé "két év múlva, vagy talán korábban is" működni fog.

Robert Fico szlovák miniszterelnök ehhez megjegyezte: "az ördög a részletekben rejlik", mindazonáltal örülne - mondta -, ha a javaslat megvalósulna.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő szerint Csehország "kész a részletek megvitatására". Sobotka fontosnak találná, ha a kezdeményezés "mind a négy ország számára hasznos és effektív lenne". 

Egy közös európai hadsereg segítene a nemzetközi válságok kezelésében, többek között a határvédelemben - közölte a cseh miniszterelnök. Sobotka szerint az Európai Uniónak olyan változásokra kellene összpontosítania, amelyeket "az európai lakosok megéreznek", többek között a biztonság megőrzésére és az életszínvonal növelésére.

A Brexit egy szélesebb jelenség tünete, melyet európai válságnak lehet nevezni - mondta Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke. Jogos a kérdés, hogy az Európai Unió (EU) elhagyásáról döntő brit népszavazás eredménye "kivétel vagy egy tünet-e?" - mondta a Jog és Igazságosság párt elnöke, majd a több nyugat-európai országban jelentkező EU-ellenes mozgalmakra utalva úgy fogalmazott: "a Brexit egy szélesebb jelenség része, amelyet az európai tudat válságának lehet nevezni".

Kaczynski szerint a fennálló helyzetben "az egyetlen alternatíva a változtatás". A kontinensen az európai alapértékeket felújító "ideológiai ellenforradalmat", az EU-n belül pedig intézményi változásokat sürgetett.

Orbán: az európai álom Közép-Európába költözött

Orbán Viktor a visegrádi országok és Ukrajna miniszterelnökeinek társaságában vett részt a beszélgetésen, amelyen kiemelte: az európai politikusok egy nemzedékének volt egy "titkos álma", amely szerint az Európai Unióval el lehet érni azt, hogy a tagállamok elfelejtsék nemzeti és vallási identitásukat, meggyengüljön a történelmi identitásuk, és mindezt egy európai identitás váltja fel. De kiderült, hogy nincs olyan identitás, amely kiválthatja a korábbit - vélekedett. Hozzáfűzte: bebizonyosodott, hogy az az ország sikeres, amelynek erős az identitása.

A kormányfő megint elmondta: húsz éve azt mondták a fiataloknak Európában, hogy ha rendesen járnak iskolába, tanulnak, tiszteletben tartják a törvényeket és szorgalmasan dolgoznak, előrébb jutnak, teljesebb lesz az életük, mint a szüleiké. A legtöbb régi uniós tagállamban azonban ma már a fiatalok kinevetnének, ha ezt mondanánk nekik - mondta, indokolva, hogy az európai álom a közép-európai térségbe került át.

Itt mind keresztény kultúrából kinőtt országok képviselői ülnek, ezért nem viselkedhetnek úgy, "mint akiknek kő van a szívük helyén". Ellentétesek az érzéseink: egyrészt fenyegetve érezzük magunkat a migráció miatt, másfelől együtt érzünk a migránsokkal, sajnáljuk őket. Egyszerre kell segíteni a rászorulóknak és megvédeni az identitásunkat.

Jól kell segíteni, vagyis a segítséget kell odavinni, ahol baj van, de Európa ma nem ezt teszi.

Hibás fecskendő - Inzulingyógyszert hívnak vissza

Publikálás dátuma
2016.09.06. 20:12
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Hibás fecskendő miatt kivonnak a forgalomból két, cukorbetegek ellátását szolgáló készítményt - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).

A hatóság közleménye szerint a GlucaGen 1 mg HypoKit por és oldószer oldatos injekcióhoz (OGYI-T-4523/01) elnevezésű gyógyszer FS6X539 és FS6X909 gyártási számú tételeit vonják ki a forgalomból és hívják vissza a betegektől.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja azért kezdeményezte a tételek kivonását, mert azoknál egyes fecskendőkről leválik az injekciós tű, és így nem lehet előírásszerűen alkalmazni azokat.

A GlucaGen 1 mg HypoKit az inzulinnal kezelt cukorbeteg gyermekek és felnőttek sürgősségi ellátására való. Akkor alkalmazzák, amikor a nagyon alacsony vércukorszint miatt a beteg elveszíti az eszméletét, azaz nem képes szájon át cukrot enni. Emiatt nagyon fontos, hogy legyen a betegnél használható készítmény - írták.

A gyógyszerbiztonságért felelős hatóság arra kérte a betegeket, ellenőrizzék a gyártási számot a gyógyszer csomagolásán, és ha az megegyezik az érintett tételekkel, akkor haladéktalanul vigyék vissza a gyógyszertárba, ahol kicserélik egy hibátlanul alkalmazható készítményre. Ha nem a megadott gyártási számú gyógyszer van a beteg birtokában, akkor biztos lehet abban, hogy az injekciós készülék működik - hangsúlyozták.

Megvan Schiffer és Novák utódja

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén arról döntött, Hadházy Ákosnak (LMP) és Pintér Tamásnak (Jobbik) adja ki a két megüresedett országgyűlési képviselői mandátumot. 

Az LMP-s politikus Schiffer András, míg a jobbikos politikus Novák Előd megüresedett helyét foglalhatja el a parlamentben. Mindkét ellenzéki képviselő korábban lemondott a 2014. tavaszi választáson pártlistán szerzett mandátumáról.    

Schiffer András május 31-én jelentette be, hogy képviselői mandátumáról augusztus 31-ével lemond. Az LMP tisztújító kongresszusa július 16-án úgy döntött, hogy a párt országos listájának 40. helyén szereplő Hadházy Ákos válthatja a parlamentben Schiffer Andrást; a párt vezetése ennek megfelelően kérte a mandátum kiadását az NVB-től.    

Novák Elődöt pártja elnöksége szólította fel június 8-án listás mandátuma visszaadására, aminek a politikus eleget tett. A párt vezetése úgy döntött, a listán 82. helyen szereplő Pintér Tamásnak, a párt dunaújvárosi elnökének kéri kiadni a mandátumot.    

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint ha az országos listán mandátumhoz jutott képviselő lemond mandátumáról, akkor azt a listán szereplő jelöltek közül a párt által megnevezett (ennek hiányában a listán soron következő) jelölt szerzi meg.    

Az NVB határozatáról - annak jogerőre emelkedése után - a Nemzeti Választási Iroda elnöke tájékoztatja az Országgyűlés hivatalát; a két új képviselő ezt követően tehet majd esküt az parlamentben.