Becsapták a tanárokat - Cáfol az Emmi

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozottan visszautasította a pedagógusminősítéssel és pedagógusbéremeléssel kapcsolatos állításokat és híreszteléseket - adja hírül az MTI. Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre a feladatokat.

Becsapták az idős tanárokat, hiába vártak a kormány által ígért fizetésemelésre- írta a Népszabadság. A cikk szerint több mint ezer, nyudíjkorhatárhoz közeledő tanártól vonta meg a kormány átsorolási trükkel a Köznevelési Kerekasztalon megígért 26 ezer forintos fizetésemelést.

Az oktatási államtitkárság a távirati irodához eljuttatott közleményében kiemelte: ígéretük - a cikkben hamisan állítottakkal szemben - megvalósult, ahogyan az a korábban, a sajtóban megjelentekben, illetve, ahogyan a Köznevelési Kerekasztal eredményeiről szóló, minden iskolába eljuttatott tájékoztató levélben is szerepelt. Az államtitkárság a kormányrendelet értelmében rögzítette, hogy minősítési eljárás nélkül átkerülnek a Pedagógus II. fokozatba azok "a Pedagógus I. fokozatba besorolt, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben  foglalkoztatott személyek, akinek 2016. szeptember 1-jén a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak, kivételt képeznek ez alól azok, akik korábban sikertelenül vettek részt minősítési eljárásban." 

Azok a pedagógusok, akik a 2015. évi eljárásban 2014. november 30-ig, a 2016. évi eljárásban 2015. november 30-ig vagy nem töltötték fel az Oktatási Hivatal honlapjára a jogszabályban előírt dokumentumokat (a pedagógus portfólió kötelező és választható elemeit) vagy nem megfelelő tartalommal tették azt, ők az eljárási szabályok keretében nyilvánvalóan sikertelenül próbálkoztak a minősítéssel, de egyértelműen részt vettek abban. 

A közlemény szerint a témában megjelent cikkek egyértelműen hamisan és politikai indíttatásból félrevezetően állítják, hogy akik nem készítettek vagy hiányosan készítettek portfóliót, azok nem vettek részt a minősítési eljárásban. Az érintett pedagógusok részesei voltak a minősítési eljárásnak még akkor is, ha a pedagógus portfólió hiányos vagy nem megfelelő feltöltése miatt a minősítési eljárás többi elemére nem került sor. 

Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre ezeket a feladatokat, ám az oktatási államtitkárság nem ígérte azt, hogy a minősítésben részt vett és ott sikertelenül szerepelt pedagógusok - a sikertelen minősítő vizsga ellenére - automatikusan magasabb fokozatba kerülnek besorolásra.  A pedagógusbéremelés menetrendje, üteme, mértéke, jogosultjai, alapvető feltételei 2013 óta ismert jogszabályok és szakmai program mentén zajlik.  A pedagógusbéremelési program 2013 őszén indult, és azóta minden egyes tanévkezdéskor nőttek a pedagógusbérek. 2013 és 2017 között összesen 50 százalékos az emelés. 

 A most szeptember 1-jén életbe lépett béremelés egyik feltétele, hogy a pedagógus töltse fel a portfólióját: a 2015. évi minősítési tervbe bekerült pedagógusok esetében a portfólió feltöltésének határideje 2014. november 30-a volt.   Az Oktatási Hivatal a minősítésben részt vevő pedagógusok számára minden szakmai támogatást megadott az eljárásban érintett pedagógusok számára megfelelő tájékoztatás nyújtásával. A portfóliót hiányosan feltöltő pedagógusok lehetőséget kaptak a határidőkkel összhangban a portfólió kiegészítésére, hiánypótlásra.

Emlékeztettek arra is, hogy 2015-ben közel 13 ezer pedagógus minősítése valósult meg, ebből 1 321 azon 2017. szeptember 1-jén 7 évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusok száma, akik a hiánypótlás lehetősége ellenére sem töltöttek fel értékelhető portfóliót, ezért e követelmény nem teljesítése miatt sikertelen eredménnyel zárták a minősítési eljárást. Ők eleve kizárták magukat a most szeptemberi újabb béremelésből.  A pedagógusbéremelési program 175 ezer pedagógust érint, tanárokat, tanítókat, óvódapedagógusokat. A pedagógusbérememelésre eddig 240 milliárdot fordítottunk, idén ezt újabb 38, jövőre 45 milliárd forint követi, tehát összesen 323 milliárdot biztosított a kormány a béremelési programra - írja a hosszútra nyúlt közleményben az Emmi. 

A Népszabadság az üggyel kapcsolatban egyebek mellett azt írta: a  tárca még májusban közölte a lappal, hogy „maradéktalanul betartja a Köznevelési Kerekasztalon tett ígéreteit”. Az oktatási államtitkárság rögzítette: automatikusan, kérelmezés nélkül, véglegesen átkerülnek a pedagógus II. fokozatba azok a tanárok, akik 2016. szeptember 1-jén hét évre, vagy annál kevesebb időre lesznek a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatártól, és nem vettek részt minősítési eljáráson. Már akkor gyanús volt - így a cikk - hogy bizonyos tanárokat ki akarnak zárni az átsorolásból és az ezzel járó béremelésből. De hiába kérdeztünk rá ismételten, nem jelezték, hogy vannak kivételek, pedig végül ezernél több, a pályája végén járó pedagógust zártak ki a méltányos lehetőségből. Pedig úgy tűnt, az Emmi ígérete mindenkire vonatkozik, hiszen az országos tiltakozást kiváltó jogszabályokat fölülíró szakpolitikai alkuról volt szó. A július 29-én megjelent új kormányrendeletben viszont már az a kiegészítés szerepelt az átsorolásnál: „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt”. Az augusztus végi tanévnyitó értekezleteken vált egyértelművé: akik 2015-ben jelentkeztek, de nem töltöttek föl portfóliót a november 30-i határidőre, azokat kirekesztik az előrelépésből. Bár esetükben semmilyen minősítés nem történt, a hivatalos értelmezés szerint mégis részt vettek minősítési eljárásban, amelyet sikertelennek nyilvánítottak. 

Szerző

Putyin kész találkozni Porosenkóval

Noha ilyen kétoldalú találkozót a közeljövőre nem terveztek, Vlagyimir Putyin orosz elnök szükség esetén kész arra, hogy találkozzon ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy Putyin a G20-csoport Kínában megtartott csúcstalálkozóján kijelentette: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki megállapodások végrehajtásának biztosítása érdekében, szükség esetén, kész az ilyen kapcsolatfelvételre. Az orosz elnöki hivatal szóvivője ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a találkozó létrejöttéhez "be kell érniük a szükséges feltételeknek", és el kell végezni a szükséges "házi feladatot".

Peszkov kérdésre válaszolva nem tudta felidézni, hogy mikor beszélt utoljára egymással telefonon Putyin és Porosenko, de elmondta, hogy az még "a krími diverzió" előtt történt. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) augusztus 10-én jelentette be, hogy ukrán katonai diverzánsakciókat akadályozott meg a Krímben.

A szóvivő szerint a kétoldalú kapcsolatok aktuális ügyeit a két ország a nagykövetségein keresztül intézi. Peszkov nem tudta megmondani, hogy történt-e elmozdulás a kijevi orosz nagykövet kinevezésének ügyében. Az ukrajnai válság miatt bevezetett amerikai gazdasági szankciók által sújtott orosz személyek és vállalatok körének legújabb kibővítésével kapcsolatban kijelentette, hogy a lépés nem áll összhangban azzal a Moszkva és Washington közötti lehetséges együttműködéssel, amelyről a hangcsoui G20-csúcson egyeztetett Putyin Barack Obama amerikai elnökkel. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági büntetőintézkedések ügyében Oroszország továbbra is ragaszkodik a kölcsönösség elvéhez.

Peszkov közölte, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök oroszországi találkozója nem szerepel napirenden. Abbász előző nap Varsóban szólt arról, hogy pénteken Moszkvában szándékozott találkozni Netanjahuval. A Kreml szóvivője emlékeztetett rá, hogy Mihail Bogdanov közel-keleti és afrikai ügyekben illetékes elnöki különmegbízott nemrégiben járt a régióban, és kapcsolatban áll a felekkel.

Szerző

Merkel: Németország Németország marad

Publikálás dátuma
2016.09.07. 13:41
Korábbi felvétel. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
A változás az élet velejárója és jót is hozhat, de a legfontosabb dolgok nem változnak, "Németország Németország marad" - mondta a német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag)

Angela Merkel az őszi parlamenti szezon hagyományosan legfontosabb eseményén, a jövő évi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában arról is beszélt, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű, parlamenten kívüli párt előretörése kihívás a Bundestag valamennyi pártjának, Németország pedig a mélyreható változások közepette is megőrzi értékeit, így "Németország Németország marad".

A kancellár a szövetségi kormány menekültpolitikáját érintő bírálatokat visszautasítva kiemelte: az egy évvel ezelőtti parlamenti vita idején uralkodó állapotokkal összehasonlítva megállapítható, hogy sokszorosan jobb a helyzet.

A Németországba érkező menedékkérők száma nagymértékben és tartósan csökken, miközben Németország továbbra is megfelel humanitárius felelősségének. A kormány a két menekültügyi reformcsomaggal, az integrációs törvénnyel és a közbiztonságot erősítő intézkedésekkel irányíthatóvá és ellenőrizhetővé tette a folyamatokat, de javítani kell az elutasított menedékkérők visszaküldésének hatékonyságán és a befogadott menekültek társadalmi integrációján - közölte.

Helyesnek bizonyult az uniós külső határok védelmére és a migráció "illegalitásának" felszámolására törekvő politika is, az EU-Törökország megállapodás pedig "modellértékű", alkalmazni kell az észak-afrikai térség országaival kapcsolatban is - mondta a német kancellár. Hangsúlyozta: tengeri határt csak a szomszédos állammal, a túlparton fekvő országgal együttműködve lehet hatékonyan védeni.

A vasárnapi mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választás eredményeiről szólva kiemelte, hogy az AfD valamennyi parlamenti párt rovására tört előre, ezért a Bundestag összes pártjának önkritikusan meg kell vizsgálnia, hogy mit kell másként csinálnia.

Mérsékelt hangnemben kell politizálni, a "nyelvi eldurvulás" folyamatába nem szabad bekapcsolódni, és nem szabad követni azokat, akik "lózungokra és látszólag egyszerű megoldásokra" építenek - mondta.

Komolyan kell venni a választók aggodalmait, akkor is, ha alaptalanok, és ragaszkodni kell a tényekhez. "Ha kitartunk az igazság mellett, mi nyerünk, és visszanyerjük a legfontosabbat, amire szükségünk van: az emberek bizalmát" - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke.

A Bundestag pártjainak végig kell gondolniuk, hogy miként adhatnak "tartást és orientációt" az embereknek úgy, hogy ellenállnak a "látszólag egyszerű megoldásokat" hirdető erőknek - tette hozzá.

A demográfiai átalakulás, a globalizáció, a második világháború óta a legtöbb embert menekülésre késztető konfliktusok, az államok szuverenitásának és területi épségének megkérdőjelezése, a terrorfenyegetettség és a Brexit korszakában továbbra is a szabadságra, a biztonságra, az igazságosságra és a szolidaritásra kell összpontosítani, mert ezek az értékek tették sikeres, erős és összetartó országgá Németországot - mondta a kancellár.

A változás az élet velejárója és jót is hozhat, de a legfontosabb dolgok nem változnak, "Németország Németország marad" - húzta alá Angela Merkel. Mint mondta, ezt tükrözi a 2017-es költségvetés tervezete is, amelyből a többi között kiemelte: jövőre ismét egyensúlyban lesz az államháztartás, annak ellenére, hogy nagymértékben emelkednek a nyugdíjak, növelik az infrastrukturális beruházásokra, az oktatásra és kutatás-fejlesztésre, valamint a közbiztonság erősítésére fordított forrásokat.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a kormányt.

A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) nagykoalíciója a "félelemkeltés nagykoalíciója" - emelte ki Dietmar Bartsch, a Baloldal vezérszónoka. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek vezérszónoka a CDU bajor testvérpártját, a CSU-t is bírálta, úgy vélte, Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke a jobboldali populistákat követi. Az AfD választási sikerére utalva hangsúlyozta: "aki a populisták butaságait szajkózza, nem csodálkozhat, ha meg is választják őket".

Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője kiemelte, hogy pártja a következő Bundestag-választásig hátralévő egy évben is a sikeres kormányzati együttműködésre törekszik, ugyanakkor bírálta is a CDU/CSU-t. Mint mondta, a burkaviselésről folytatott és más hasonló, a figyelmet a fontos ügyekről elterelő viták csak erősítik a lakosság aggodalmait.

A CDU/CSU-frakció vezetője, Volker Kauder kiemelte: "azt tanácsolom magunknak, a nagykoalíció pártjainak, hogy az utolsó évben bizonyítsuk be, jó kormánya van ennek az országnak".

A CSU részéről ezúttal elmaradt a kancellár, illetve a szövetségi kormány menekültpolitikájának nyílt bírálata, és azt a régi követelést sem fogalmazták meg nyíltan, hogy évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menekültek számát. Gerda Hasselfeldt, a CSU-s képviselők csoportjának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, az utóbbi egy évben "világossá vált, hogy országunk integrációs képessége véges", és a válságkezelést a "humanitás, a korlátozás és az integráció hármasára" kell építeni.

Szerző
Frissítve: 2016.09.07. 19:53