Becsapták a tanárokat - Cáfol az Emmi

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozottan visszautasította a pedagógusminősítéssel és pedagógusbéremeléssel kapcsolatos állításokat és híreszteléseket - adja hírül az MTI. Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre a feladatokat.

Becsapták az idős tanárokat, hiába vártak a kormány által ígért fizetésemelésre- írta a Népszabadság. A cikk szerint több mint ezer, nyudíjkorhatárhoz közeledő tanártól vonta meg a kormány átsorolási trükkel a Köznevelési Kerekasztalon megígért 26 ezer forintos fizetésemelést.

Az oktatási államtitkárság a távirati irodához eljuttatott közleményében kiemelte: ígéretük - a cikkben hamisan állítottakkal szemben - megvalósult, ahogyan az a korábban, a sajtóban megjelentekben, illetve, ahogyan a Köznevelési Kerekasztal eredményeiről szóló, minden iskolába eljuttatott tájékoztató levélben is szerepelt. Az államtitkárság a kormányrendelet értelmében rögzítette, hogy minősítési eljárás nélkül átkerülnek a Pedagógus II. fokozatba azok "a Pedagógus I. fokozatba besorolt, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben  foglalkoztatott személyek, akinek 2016. szeptember 1-jén a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak, kivételt képeznek ez alól azok, akik korábban sikertelenül vettek részt minősítési eljárásban." 

Azok a pedagógusok, akik a 2015. évi eljárásban 2014. november 30-ig, a 2016. évi eljárásban 2015. november 30-ig vagy nem töltötték fel az Oktatási Hivatal honlapjára a jogszabályban előírt dokumentumokat (a pedagógus portfólió kötelező és választható elemeit) vagy nem megfelelő tartalommal tették azt, ők az eljárási szabályok keretében nyilvánvalóan sikertelenül próbálkoztak a minősítéssel, de egyértelműen részt vettek abban. 

A közlemény szerint a témában megjelent cikkek egyértelműen hamisan és politikai indíttatásból félrevezetően állítják, hogy akik nem készítettek vagy hiányosan készítettek portfóliót, azok nem vettek részt a minősítési eljárásban. Az érintett pedagógusok részesei voltak a minősítési eljárásnak még akkor is, ha a pedagógus portfólió hiányos vagy nem megfelelő feltöltése miatt a minősítési eljárás többi elemére nem került sor. 

Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre ezeket a feladatokat, ám az oktatási államtitkárság nem ígérte azt, hogy a minősítésben részt vett és ott sikertelenül szerepelt pedagógusok - a sikertelen minősítő vizsga ellenére - automatikusan magasabb fokozatba kerülnek besorolásra.  A pedagógusbéremelés menetrendje, üteme, mértéke, jogosultjai, alapvető feltételei 2013 óta ismert jogszabályok és szakmai program mentén zajlik.  A pedagógusbéremelési program 2013 őszén indult, és azóta minden egyes tanévkezdéskor nőttek a pedagógusbérek. 2013 és 2017 között összesen 50 százalékos az emelés. 

 A most szeptember 1-jén életbe lépett béremelés egyik feltétele, hogy a pedagógus töltse fel a portfólióját: a 2015. évi minősítési tervbe bekerült pedagógusok esetében a portfólió feltöltésének határideje 2014. november 30-a volt.   Az Oktatási Hivatal a minősítésben részt vevő pedagógusok számára minden szakmai támogatást megadott az eljárásban érintett pedagógusok számára megfelelő tájékoztatás nyújtásával. A portfóliót hiányosan feltöltő pedagógusok lehetőséget kaptak a határidőkkel összhangban a portfólió kiegészítésére, hiánypótlásra.

Emlékeztettek arra is, hogy 2015-ben közel 13 ezer pedagógus minősítése valósult meg, ebből 1 321 azon 2017. szeptember 1-jén 7 évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusok száma, akik a hiánypótlás lehetősége ellenére sem töltöttek fel értékelhető portfóliót, ezért e követelmény nem teljesítése miatt sikertelen eredménnyel zárták a minősítési eljárást. Ők eleve kizárták magukat a most szeptemberi újabb béremelésből.  A pedagógusbéremelési program 175 ezer pedagógust érint, tanárokat, tanítókat, óvódapedagógusokat. A pedagógusbérememelésre eddig 240 milliárdot fordítottunk, idén ezt újabb 38, jövőre 45 milliárd forint követi, tehát összesen 323 milliárdot biztosított a kormány a béremelési programra - írja a hosszútra nyúlt közleményben az Emmi. 

A Népszabadság az üggyel kapcsolatban egyebek mellett azt írta: a  tárca még májusban közölte a lappal, hogy „maradéktalanul betartja a Köznevelési Kerekasztalon tett ígéreteit”. Az oktatási államtitkárság rögzítette: automatikusan, kérelmezés nélkül, véglegesen átkerülnek a pedagógus II. fokozatba azok a tanárok, akik 2016. szeptember 1-jén hét évre, vagy annál kevesebb időre lesznek a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatártól, és nem vettek részt minősítési eljáráson. Már akkor gyanús volt - így a cikk - hogy bizonyos tanárokat ki akarnak zárni az átsorolásból és az ezzel járó béremelésből. De hiába kérdeztünk rá ismételten, nem jelezték, hogy vannak kivételek, pedig végül ezernél több, a pályája végén járó pedagógust zártak ki a méltányos lehetőségből. Pedig úgy tűnt, az Emmi ígérete mindenkire vonatkozik, hiszen az országos tiltakozást kiváltó jogszabályokat fölülíró szakpolitikai alkuról volt szó. A július 29-én megjelent új kormányrendeletben viszont már az a kiegészítés szerepelt az átsorolásnál: „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt”. Az augusztus végi tanévnyitó értekezleteken vált egyértelművé: akik 2015-ben jelentkeztek, de nem töltöttek föl portfóliót a november 30-i határidőre, azokat kirekesztik az előrelépésből. Bár esetükben semmilyen minősítés nem történt, a hivatalos értelmezés szerint mégis részt vettek minősítési eljárásban, amelyet sikertelennek nyilvánítottak. 

Szerző

Sztrájkra hangolva: nem fogadták el a postás szakszervezetek az állami cég bérajánlatát

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:34

Népszava
Demonstrációra készülnek a Magyar Posta dolgozói, mert a munkáltató nem ment bele átlagos 10 százalékos béremelési követelésükbe.
Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy hamarosan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Vám utcai irodája elé vonulnak. Fel akarják hívni az állami vállalatok működéséért felelős vezető figyelmét arra, hogy a 30, sőt egyes területeken 40 százalékos elvándorlás miatt a stabil dolgozók helyzetet tarthatatlan, van olyan postahivatal, ahol 30 kézbesítő 50 körzetet visz, de nagy a létszámhiány a logisztikai területen és a hivatali felvételi ablakoknál is. Miután a miniszternek február elején írt béremelést kérő levelükre nem érkezett válasz, a Posta vezetése pedig nem fogadta el a dolgozók bérkövetelését, a POFÉSZ választmánya demonstrációs bizottság létrehozásáról döntött, amihez csatlakozik a szintén a Munkástanácsokhoz tartozó Kézbesítők Szakszervezete is. Ádám István tájékoztatása szerint a 2017-ben megkötött hároméves 32 százalékos bérmegállapodás keretében 2019-re mindössze 6 százalékos emelés maradt, amit a Posta vezetése megtoldott plusz két százalékkal, de ez sem képes megállítani az elvándorlást. Az érdekvédők azért akarnak nagyobb mértékű emelést elérni, mert a cég régi alkalmazottai is jó esetben bruttó 250-270 ezer forintot keresnek, ami nem elég a megtartásukhoz. Azért döntöttek egy szombati demonstráció megszervezéséről, hogy a lakosság érdekei ne szenvedjenek csorbát, de a POFÉSZ elnöke azt is elmondta lapunknak, ha eredménytelen marad az akció, akkor készek a még elégséges szolgáltatások meghatározásáért a bírósághoz fordulni, hogy megszervezhessenek egy részleges, de több postai területet érintő sztrájkot is, ha nem sikerül megállapodni az idei béremelésről.

Váratlanul leállt Paks II. mintaerőműve

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:29

Fotó: AFP/ Vadim Zhernov
A Roszatom leállította a 3. generációs reaktorblokkot – hogy miért, azt nem árulták el.
Üzemi esemény miatt a Leningrád II atomerőműben az 1. reaktort egy időre le kellett állítani az előző héten. Az atomerőmű üzemeltetője, a Roszatom közleményben számolt be a történtekről, azt azonban nem közölte, miért lépett működésbe a vészhelyzeti rendszer és miért állította le a reaktort - közölte a Bellona című lap, cikküket itthon a Portfolio.hu vette észre először. 
Az erőmű 1. reaktorát az átmeneti leállás után hétfőn terhelték fel újra a névleges teljesítmény 100 százalékára. A Leningrád II atomerőmű első blokkja tavaly állt termelésbe. A régi leningrádi atomerőmű négy, az 1970-es és '80-as években üzembe állt RBMK-1000 típusú - a csernobiliekkel megegyező típusú - blokkot foglalt magába, amelyeket 2019-től 2021-ig fokozatosan kivonnak a termelésből. Az első régi blokkot januárban állították le, 45 év működést követően. Pótlásukra négy VVER-1200 típusú 3+ generációs blokkot terveznek telepíteni, a másodikat 2020-ban, a továbbiak tervezett telepítési ideje azonban egyelőre nem ismert.
Szentpétervár a második helyszín a világon, ahol VVER-1200 típusú 3. generációsblokkot építettek be. A szintén ezt a reaktortípust alkalmazó novovoronyezsi atomerőmű első reaktor 2017. február 27-én állt üzembe, az indulás azonban nem volt teljesen sima, a lehetséges problémákról pedig több ellentmondásos hír érkezett. Oroszország jelenleg 16 további hasonló nukleáris reaktor telepítését tervezi belföldön, egyebek mellett további három-hármat a Leningrád II atomerőműben, illetve a novovoronyezsi atomerőműben. Külföldön többek között Fehéroroszország, Finnország, Törökország, Banglades és Magyarország épít, illetve tervez építeni VVER-1200 típusú reaktorokat magába foglaló atomerőművet – írja a gazdasági hírportál.