Becsapták a tanárokat - Cáfol az Emmi

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozottan visszautasította a pedagógusminősítéssel és pedagógusbéremeléssel kapcsolatos állításokat és híreszteléseket - adja hírül az MTI. Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre a feladatokat.

Becsapták az idős tanárokat, hiába vártak a kormány által ígért fizetésemelésre- írta a Népszabadság. A cikk szerint több mint ezer, nyudíjkorhatárhoz közeledő tanártól vonta meg a kormány átsorolási trükkel a Köznevelési Kerekasztalon megígért 26 ezer forintos fizetésemelést.

Az oktatási államtitkárság a távirati irodához eljuttatott közleményében kiemelte: ígéretük - a cikkben hamisan állítottakkal szemben - megvalósult, ahogyan az a korábban, a sajtóban megjelentekben, illetve, ahogyan a Köznevelési Kerekasztal eredményeiről szóló, minden iskolába eljuttatott tájékoztató levélben is szerepelt. Az államtitkárság a kormányrendelet értelmében rögzítette, hogy minősítési eljárás nélkül átkerülnek a Pedagógus II. fokozatba azok "a Pedagógus I. fokozatba besorolt, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben  foglalkoztatott személyek, akinek 2016. szeptember 1-jén a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak, kivételt képeznek ez alól azok, akik korábban sikertelenül vettek részt minősítési eljárásban." 

Azok a pedagógusok, akik a 2015. évi eljárásban 2014. november 30-ig, a 2016. évi eljárásban 2015. november 30-ig vagy nem töltötték fel az Oktatási Hivatal honlapjára a jogszabályban előírt dokumentumokat (a pedagógus portfólió kötelező és választható elemeit) vagy nem megfelelő tartalommal tették azt, ők az eljárási szabályok keretében nyilvánvalóan sikertelenül próbálkoztak a minősítéssel, de egyértelműen részt vettek abban. 

A közlemény szerint a témában megjelent cikkek egyértelműen hamisan és politikai indíttatásból félrevezetően állítják, hogy akik nem készítettek vagy hiányosan készítettek portfóliót, azok nem vettek részt a minősítési eljárásban. Az érintett pedagógusok részesei voltak a minősítési eljárásnak még akkor is, ha a pedagógus portfólió hiányos vagy nem megfelelő feltöltése miatt a minősítési eljárás többi elemére nem került sor. 

Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre ezeket a feladatokat, ám az oktatási államtitkárság nem ígérte azt, hogy a minősítésben részt vett és ott sikertelenül szerepelt pedagógusok - a sikertelen minősítő vizsga ellenére - automatikusan magasabb fokozatba kerülnek besorolásra.  A pedagógusbéremelés menetrendje, üteme, mértéke, jogosultjai, alapvető feltételei 2013 óta ismert jogszabályok és szakmai program mentén zajlik.  A pedagógusbéremelési program 2013 őszén indult, és azóta minden egyes tanévkezdéskor nőttek a pedagógusbérek. 2013 és 2017 között összesen 50 százalékos az emelés. 

 A most szeptember 1-jén életbe lépett béremelés egyik feltétele, hogy a pedagógus töltse fel a portfólióját: a 2015. évi minősítési tervbe bekerült pedagógusok esetében a portfólió feltöltésének határideje 2014. november 30-a volt.   Az Oktatási Hivatal a minősítésben részt vevő pedagógusok számára minden szakmai támogatást megadott az eljárásban érintett pedagógusok számára megfelelő tájékoztatás nyújtásával. A portfóliót hiányosan feltöltő pedagógusok lehetőséget kaptak a határidőkkel összhangban a portfólió kiegészítésére, hiánypótlásra.

Emlékeztettek arra is, hogy 2015-ben közel 13 ezer pedagógus minősítése valósult meg, ebből 1 321 azon 2017. szeptember 1-jén 7 évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusok száma, akik a hiánypótlás lehetősége ellenére sem töltöttek fel értékelhető portfóliót, ezért e követelmény nem teljesítése miatt sikertelen eredménnyel zárták a minősítési eljárást. Ők eleve kizárták magukat a most szeptemberi újabb béremelésből.  A pedagógusbéremelési program 175 ezer pedagógust érint, tanárokat, tanítókat, óvódapedagógusokat. A pedagógusbérememelésre eddig 240 milliárdot fordítottunk, idén ezt újabb 38, jövőre 45 milliárd forint követi, tehát összesen 323 milliárdot biztosított a kormány a béremelési programra - írja a hosszútra nyúlt közleményben az Emmi. 

A Népszabadság az üggyel kapcsolatban egyebek mellett azt írta: a  tárca még májusban közölte a lappal, hogy „maradéktalanul betartja a Köznevelési Kerekasztalon tett ígéreteit”. Az oktatási államtitkárság rögzítette: automatikusan, kérelmezés nélkül, véglegesen átkerülnek a pedagógus II. fokozatba azok a tanárok, akik 2016. szeptember 1-jén hét évre, vagy annál kevesebb időre lesznek a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatártól, és nem vettek részt minősítési eljáráson. Már akkor gyanús volt - így a cikk - hogy bizonyos tanárokat ki akarnak zárni az átsorolásból és az ezzel járó béremelésből. De hiába kérdeztünk rá ismételten, nem jelezték, hogy vannak kivételek, pedig végül ezernél több, a pályája végén járó pedagógust zártak ki a méltányos lehetőségből. Pedig úgy tűnt, az Emmi ígérete mindenkire vonatkozik, hiszen az országos tiltakozást kiváltó jogszabályokat fölülíró szakpolitikai alkuról volt szó. A július 29-én megjelent új kormányrendeletben viszont már az a kiegészítés szerepelt az átsorolásnál: „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt”. Az augusztus végi tanévnyitó értekezleteken vált egyértelművé: akik 2015-ben jelentkeztek, de nem töltöttek föl portfóliót a november 30-i határidőre, azokat kirekesztik az előrelépésből. Bár esetükben semmilyen minősítés nem történt, a hivatalos értelmezés szerint mégis részt vettek minősítési eljárásban, amelyet sikertelennek nyilvánítottak. 

Szerző
2016.09.07 17:08

Elindult a paksi "kenőakció" és irdatlan összeget költhet a kormány helikopterekre

Publikálás dátuma
2018.12.11 17:34

Fotó: Airbus Helicopters/
Miközben a fenébe kívánja a kormány Macron Európa-politikáját, katonai és atombizniszt szívesen bonyolít Franciaországgal.
Hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések - mondta Párizsban Szijjártó Péter a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal folytatott megbeszélését követően. A külgazdasági és külügyminiszter két francia cég, köztük egy állami tulajdonú vállalat komoly megbízásokat kapott a jelenlegi paksi atomerőmű működtetésében és a leendő új paksi erőmű turbináinak építésében. "Tovább erősítjük azt a francia-magyar szövetséget, amely a nukleáris energia békés célú felhasználása mentén már körvonalazódott, hiszen Franciaország és Magyarország is azt az elvet vallja, hogy a nemzeti energiamixnek az összetétele nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon" - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.
A bejelentés nem volt váratlan, hiszen ahogy azt a Népszava megírta, a kormány Paks esetén félrenézést vásárol.
Ez praktikusan annyit tesz, hogy az orosz primátusú beruházásba amerikai, francia és német cégeket emel be, így kerekítve le az uniós ellenérzéseket.
Továbbá a a magyar honvédség pedig húsz Airbus típusú helikoptert rendelt Franciaországtól. Ez a beszerzés Szijjártó szerint a NATO-n belüli és az Európán belüli magyar-francia védelmi ipari együttműködést is magasabb szintre emeli, az autóipar területén pedig a Peugeot francia autógyár komoly szerepet szánt Szentgotthárdnak az új, innovatív korszak kihívásaira történő válaszadásban.
Hogy mennyit kóstál majd a helikopter flotta beszerzésem arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a választások előtt hirtelen titokban katonai célokra különítettek el 650 milliárd forintot.
Hogy ebből a pénzből mit finanszíroznak, arról csak találgatni lehet, hiszen államtitkoknak minősül.
A tárcavezető a Nyugat-Balkáni kézi-és könnyűfegyverekkel kapcsolatos francia-német koordinációs kezdeményezés magas szintű találkozójára érkezett Párizsba, ahol találkozott Heiko Maas német külügyminiszterrel is, akivel az európai energiabiztonság helyzetét tekintették át.
2018.12.11 17:34

Hasogdzsit és az üldözött újságírókat választotta a Time az év embereivé

Publikálás dátuma
2018.12.11 17:16

Fotó: /
Ők nagy kockázatokat vállaltak a még nagyobb igazságok felderítése érdekében – indokolta a döntést a lap főszerkesztője.
Az október elején meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi, a fülöp-szigeteki Maria Ressa, a mianmari Wa Lone és Kyaw Soe Oo, valamint az annapolisi Capital Gazette szerkesztősége lett az Év Embere a Time magazinnál. Edward Felsenthal, a lap főszerkesztője a döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: az újságírók
„nagy kockázatokat vállaltak a még nagyobb igazságok felderítése érdekében”.
Dzsamál Hasogdzsi személyében először lett az Év Embere valaki, aki már nem él. Az Egyesült Államokban élő szaúdi újságírót október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson. A CIA kiszivárogtatott elemzése szerint Hasogdzsit a szaúdi koronaherceg utasítására gyilkolták meg. A szaúdi uralkodó és a koronaherceg egyaránt határozottan cáfolta, hogy tudomása lett volna a gyilkosság tervéről és végrehajtásáról.
A fülöp-szigeteki újságíró, Maria Ressa a Rappler nevű híroldal alapítója és ügyvezető igazgatója, a portál több ízben feltárta a kormány sötét ügyeit. Ressa a BBC-nek februárban azt mondta: határozott benyomása, hogy január közepén azért vonták vissza az oldal működési engedélyét, mert „túl sokat” foglalkozott a Rodrigo Duterte elnök vezette kormány sötét ügyeivel.
A két mianmari újságírót szeptember elején ítélték börtönbüntetésre. A Reutersnek író riportereket tavaly decemberben vették őrizetbe, amikor oknyomozást folytattak tíz férfi és fiatal meggyilkolása ügyében. Az áldozatokkal a hadsereg végzett Észak-Rakhine Inn Din nevű falujában – mindegyikük a muzulmán rohingya kisebbség tagja volt. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták. „Nem félek. Semmi rosszat sem tettem. Hiszek a demokráciában és a szabadságban” – hangoztatta Wa Lone.
A marylandi Annapolisban található Capital Gazette szerkesztőségben júniusban tört ki lövöldözés, a támadásban öt ember vesztette életét. A The Baltimore Sun tulajdonában lévő Capital Gazette az ország egyik legrégebbi újságja. A támadás után a rendőrség megerősítette a New York városi szerkesztőségek védelmét is.

Az Index újságírójáról is írnak

A Time kapcsolódó vezércikkében az Indexes Dezső András ügyéről is írnak – emelte ki a portál. Még az áprilisi választások előtt a köztévében nyilatkozott egy nő, aki azt állította, hogy azért költözött haza Svédországból, mert annyira rossz ott a közbiztonság a migránsok miatt. Az újságíró kiderítette, hogy a nőt több ízben is elmarasztalták rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért a svédországi hatóságok. Ezután eljárás indult nyilvános adatbázisból dolgozó kollégánk ellen különleges személyes adattal való visszaélés miatt. Megrovást kapott, ami ellen fellebbezett.

2018.12.11 17:16
Frissítve: 2018.12.11 17:16