Az amerikai űrközpont, a NASA azért választotta a küldetés célpontjául az 500 méter átmérőjű égitestet, mert viszonylag közel van a Földhöz, de ahhoz hasonló távolságban kering a Nap körül. Így a felszínét borító, remélhetőleg szénben gazdag, akár 4,5 milliárd éves kőzettörmelék információkat adhat a földi élet eredetéről.
Dante Lauretta, a küldetés fő kutatója emlékeztetett rá, hogy az alakuló Naprendszerben apró, sziklaszerű égitestek kezdtek formálódni. Egyesek vízjeget és szerves anyagokat is elraktároztak; ezek olyan alapvető összetevők, amik lakhatóvá tehették a Földet, vagy legalábbis elősegíthették a földi élet kialakulását.
Az űrszonda várhatóan két év múlva éri el a Bennut felszínét és két éven át tanulmányozza fizikai jellegzetességeit és kémiai összetételét. A napenergiával működő eszköz egy robotkar segítségével megpróbál begyűjteni legalább 60 gramm törmeléket.
Ha minden a tervek szerint történik, akkor az Osiris–Rex 2021 márciusában indul vissza a Föld felé. Az amerikai légierő utahi bázisára azonban csak az aszteroidáról származó mintával teli kabin tér vissza. Az űrszonda viszont tovább kering a Nap körül.
A kutatók szerint az sincs kizárva, hogy néhány generáció múltán a Bennu összeütközik a Földdel. Ez 2182-ben történhet és 1:1800 arányban tartják valószínűnek.