Moszkva megerősítheti közel-keleti pozícióit

Publikálás dátuma
2016.09.09. 07:34
Netanjahu és Abbász 2010 óta nem tárgyalt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Létrejön a hat éve várt nagy találkozó Moszkvában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök között. Az orosz külügyminisztérium szóvivője tegnap jelentette be, hogy a két közel-keleti politikus „elvben” megállapodott abban, hogy mégiscsak tárgyalóasztalhoz ülnek az orosz fővárosban.

Az időpont egyelőre nem rögzített. Eredetileg szeptember 9-re, azaz mára tervezték az egyeztetést, de a palesztin elnök előzetesen lemondta azt, most pedig Netanjahu kért halasztást. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő jelezte, „a legfontosabb a kellő időpont megválasztása”, s Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy létrejöjjön a személyes találkozó Netanjahu és Abbász között.

A két politikus ugyanis 2010 óta nem egyeztetett közvetlenül, még a John Kerry amerikai külügyminiszter által 2013-ban életrehívott, majd 2014-ben újra zátonyra futott béketárgyalások is csak közvetve folytak. Oroszország nyilván saját nemzetközi szerepének felértékelésére javasolt izraeli-palesztin csúcsot Moszkvában, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, újra megkerülhetetlen tényező a Közel-Keleten, s meg tudja valósítani azt, ami az amerikai diplomáciának nem sikerült.

Ha a találkozó létrejön, az valóban az orosz diplomácia sikerének számít majd, s azt jelzi, hogy Moszkva közel-keleti befolyása gyarapodik, nem korlátozódik Iránra és Szíriára. Kétségtelen, hogy Egyiptomban is teret nyert a Kreml, Putyin és Abdel Fatah el-Sziszi egyiptomi elnök között szoros együttműködés alakult ki. Ezt jelzi az is, hogy augusztus végén Sziszi hozta nyilvánosságra, hogy Putyin kezdeményezné az izraeli-palesztin békefolyamat újraindítását, s felajánlotta, hogy az orosz fővárosban keríthetnének sort az Abbász-Netanjahu találkozóra.

Ugyanakkor az izraeli sajtó arra emlékeztetett, hogy már évek óta bizonyított tény, hogy Mahmúd Abbász a nyolcvanas években a KGB-nek dolgozott Szíriában. Ez egybeesik azzal az időszakkal, amikor Mihail Bogdanov, jelenlegi külügyminiszter helyettes, Putyin elnök közel-keleti különmegbízottja, aki a moszkvai találkozót is szervezi, Damaszkuszban volt nagykövet. A felújított ügynökvád kapcsán megszólalt palesztin vezetők az Abbász elleni lejárató kampány részének nyilvánították, és nevetségesnek nevezték a palesztin elnök KGB-s beszervezésének vádját.

Szerző

Trump Putyint dicsérte

A demokrata és a republikánus elnökjelölt egyaránt bizonytalankodott az elnökjelölti tévéviták főpróbájaként emlegetett szerdai „főparancsnoki fórumon”, amelyet az NBC tévécsatorna szervezett. Hillary Clinton és Donald Trump első alkalommal szerepelt ugyanazon a színpadon, de nem egyszerre, fél-fél órában válaszoltak veteránok kérdéseire.

Clintonnak könnyebb dolga volt, hogy felkészültségét bizonyítsa külpolitikai, védelmi kérdésekben. Utalhatott rá, hogy külügyminisztersége idején hozták meg a nehéz döntést az Oszama bin Laden elleni kommandósakcióról, s megemlítette azt is, hogy már szenátorként is volt rálátása a külpolitikára, tagja volt a szenátus külügyi bizottságának.

Ízelítőt kaphatott azonban arról, mi vár rá a tévévitákban, az idő harmadában ugyanis az email-ügy miatt volt kénytelen magyarázkodni, s még egy veterán is kioktatta, hogy őt bizony elbocsátották volna, ha hasonló hanyagsággal kezeli a titkosított információkat.

A volt First Lady megerősítette, elnökként első számú prioritása lesz az Iszlám Állam elleni harc, kizárta azonban amerikai szárazföldi csapatok küldését Irakba és Szíriába. Clinton ezúttal is hangsúlyozta, Trump nem alkalmas arra, hogy rábízzák a nukleáris fegyverek indítókódját.

Ezúttal is kiderült, Trump nehezebben igazodik le a külpolitikai, nemzetbiztonsági kérdésekben. A milliárdos nem igazán tudta megválaszolni, mi is a sokat emlegetett „titkos terve” az Iszlám Állam legyőzésére. Matt Lauer, a moderátor szembesítette korábbi kijelentéseivel, miszerint „többet tud az Iszlám Államról, mint a tábornokok”, s 30 napot ad az amerikai katonai vezetésnek, hogy álljon elő egy tervvel az IS legyőzésére.

Trump Barack Obamát és Clintont hibáztatta az amerikai fegyveres erők „zavarbaejtően leromlott” állapotáért. Szerinte Vlagyimir Putyin 82 százalékos népszerűségi mutatója bizonyítja, hogy az orosz elnök jó vezető, s jó kapcsolatokat akar vele ápolni. Nem titkolta, hízelgett neki, hogy Putyin állítólag „briliáns” jelzővel illette, de azt mondta, elnökként ez nem fogja befolyásolni a külpolitikáját.

Obama laoszi sajtóértekezletén felhívta az amerikaiakat, utasítsák el Trump „elfogadhatatlan és felháborító” állításait.

Szerző

Hiába sürgette a Brexitet Tusk

Publikálás dátuma
2016.09.09. 07:32
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Mielőbb kezdje meg a kilépésről szóló tárgyalásokat az Egyesült Királyság, sürgette tegnap a brit miniszterelnököt az Európai Tanács elnöke. Donald Tuskot a Dowing streeten fogadta Theresa May. 

Tusk Londonban kijelentette, hogy mind a 27 EU-társállam a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását várja Nagy-Britanniától, amivel megkezdődhetne a két éves tárgyalássorozat. Amíg nem jelentik be az aktiválást formálisan a britek, addig az EU-csúcstalálkozón sem kerül napirendre az átalakuló viszonyrendszer. (Jövő héten Pozsonban rendezik meg a következő EU-csúcsot.)

„Azért szerveztük meg ezt a találkozót, hogy a brit kilépés EU-ra való következményeiről egyeztessünk. A kilépést a briteknek kell kérniük, alkalmazni kell az 50. cikkelyt. Ezen az állásponton van a többi 27 tagállam. Egyszerűsítve mindez, a labda a britek oldalán van” – fogalmazott az Európai tanács elnöke. Tusk – és általában Brüsszel szerint - mindenkinek érdekében állna, ha London mielőbb bejelentené a cikkely aktiválását.

A May-kabinet azonban továbbra sem hajlandó felgyorsítani a folyamatot, mindaddig, míg nem dolgozza ki a kilépési tárgyalások stratégiáját. A brit kormányfő tegnap egyértelművé tette azt is, hogy az idén ez nem várható.

Szerző