Orbán ismét a multikat fenyegeti

A nemzetközi kiskereskedelmi láncok elleni újabb támadásra készül Orbán Viktor. Legalábbis hét eleji lengyelországi látogatása alkalmával rossz emlékű időket idéző kijelentéssel utalt a multikra, majd hozzátette, a kiskereskedelemben is meg kell teremteni a nemzeti tőke túlsúlyát. A szakemberek szerint, ha a kormány valóban ismét durván beavatkozik a piaci folyamatokba, annak súlyos következményei lesznek.

Orbán Viktor, aki kedden Az év embere díjat vehette át Krynica városában megrendezett gazdasági fórumon, egy panelbeszélgetésen vett részt Jaroslaw Kaczynskival, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökével, és egyebek mellett a magyarországi multikra célozva kijelentette: a pénznek nincs szaga, de a birtoklóinak igen. A szakemberek nem is annyira a XX. század rettenetes időszakát idéző mondat miatt kapták fel a fejüket, hanem azért, a miniszterelnök a lengyel közönség előtt kertelés nélkül beszélt arról is, hogy az elmúlt évek során sikerült magyar kézbe venni fontos szektorokat Magyarországon.

"Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük" - jelentette ki Orbán Viktor.

A Fidesz 2010 óta igyekszik ellehetetleníteni, de legalábbis visszaszorítani a nemzetközi kereskedelmi láncokat. Több törvénymódosítás is ezt a célt szolgálta. Egyebek mellett 2011-2013 között az extra ágazati büntető adó, a vasárnapi zárva tartás, illetve ettől függetlenül az éjszakai nyitva tartás korlátozása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés fogalmi kiterjesztése, a két egymást követő évben veszteséges láncok bezárása, az ingyenes bevásárló buszok megszüntetése, valamint a világörökség területén található 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket bezárása és a drasztikusan, diszkriminatívan megemelt élelmiszerlánc felügyeleti díj az ágazat sok szereplőjét hozta nehéz helyzetbe. A trafiktörvény, a dohánytermékek árusításának tilalma az üzletekből és a dohányboltok kizárólagos joga a termékek forgalmazására, szintén jelentős bevételkiesést okozott a kiskereskedelmi láncoknak, de nem csak nekik.

Minden lépés kudarc volt

A miniszterelnök a multik furfangját emlegette, holott éppen ő és kormánya igyekezett mindenféle trükkel kiüldözni a multikat Magyarországról. Nem sok eredménnyel. Ráadásul Brüsszel több esetben kötelezettségszegési eljárást is indított és el is meszelte például a diszkriminatív, sávos élelmiszerfelügyeleti-díjat, amit a kormány kénytelen volt visszavonni. Ugyancsak aggályosnak tarja az unió a két éves veszteséggel operáló jogszabályt is, ami szintén egyértelműen a nagy nemzetközi kereskedelmi láncokra lett kitalálva. Az más kérdés, hogy az sem kizárt, az első áldozat egy magyar cég lesz. (Lásd keretes írásunkat.) A vasárnapi boltzár is látványos kudarc volt, hiszen a forgalmat nem sikerült átterelni a kis boltokba.

A kormány folyamatosan a kis és közepes hazai vállalkozások támogatásával indokolta lépéseit. Csakhogy az elmúlt hat év tapasztalatai azt bizonyították, a kiskereskedelmet ért "hét csapás", ami inkább több volt, éppen azokat sújtotta leginkább, akiknek a védelmével érvelt a kormányzat. Tavaly minden korábbinál több, mintegy 3000 kisbolt zárt be, részben a vasárnapi boltzár miatt.

Van ahol teljesült az álom

Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 80 százaléka becslések szerint a nagy láncokon keresztül zajlik. Ezek tagjai jelenleg: Aldi, Auchan, CBA, Coop, Lidl, Penny, Reál, Spar, illetve Tesco. Nemzeti tőkével működőnek tekinthető a CBA, a COOP és Reál. A Portfolió számításai szerint a teljes kiskereskedelem bő ötöde (28 százalék), az élelmiszer -, illetve élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem nagyjából fele (49 százalék), a nagy láncok forgalmának pedig a 62 százaléka bonyolódik a külföldi tulajdonú boltokban. Ezek alapján Orbán Viktor hátradőlhet, hiszen az az élelmiszer -, illetve élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben teljesült a kormány álma, megvan a nemzeti tőke túlsúlya.

A piaci folyamatokba való újabb belepiszkálás helyett a kormánynak is inkább a vasárnapi boltzár eltörlése utáni helyzetben a munkavégzés feltételeinek rendezésével, a vasárnapi pótlék kérdésével kellene foglalkoznia - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetésgének (VOSZ) főtitkára úgy vélte, a kereskedelem, a vendéglátás, a turizmus klasszikus verseny szakmák. Az állam korlátozó szerepének a jelenleginél jobban nem kellene érvényesülnie, sőt, már egy kicsit jelenleg is sok a központi beavatkozás. Éppen a verseny rostálhatja ki a rugalmatlan, a vevőkkel udvariatlan, pökhendi, vagy a csaló kereskedőket. A VOSZ főtitkára szerint a kereskedelmi ágazatot békén kellene hagyni. Az ágazat állandó bolygatásának a vesztesei rendre a magyar mikro- és kisvállalkozások.

A kereskedelemben összességében mintegy félmillióan dolgoznak. Miközben a miniszterelnök időnként látványosan nekiront a multiknak, nem vesz arról tudomást, hogy - igaz, az egyre égetőbb szakember hiány miatt is - a nagy nemzetközi láncok jelentős mértékben magasabb béreket adnak dolgozóiknak, mint a hazai láncok.

A protekcionista gazdaságpolitika, a kereskedelem erőszakos átalakítása nemcsak a választék szűkülésével, a kereskedelem technikai, technológiai színvonalának csökkenésével, de az árak növekedésével is jár.

A multik állandó nyomorgatása visszafoghatja a befektetési hajlandóságot, amire pedig nagy szükség lenne, mert magyar beruházói tőke alig van - figyelmeztetett Dávid Ferenc.

A korlátozás nem célravezető

Az a legtermészetesebb dolog, ha egy kormány arra törekszik, hogy erősítse a nemzeti tőkét, de nem mindegy, hogy ezt milyen eszközökkel akarja elérni - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Eddig a kormány azt a megoldást választotta, hogy a nemzetközi áruházláncok előretörését igyekezett valamilyen módon korlátozni. Ilyen volt egyebek mellett az emlékezetes ágazati különadó, a pláza stop és egyéb intézkedések. A szakember szerint azonban önmagában a korlátozás nem vezet célra. Ugyanis ezek a nagy láncok rendkívül tőkeerősek, technológiailag is fölényben vannak és így versenyelőnyt is élveznek. Ami hiányzik, az a hazai kis és közepes vállalkozások feltőkésítése, a technológiai fejlesztések segítése és ennek egyelőre semmi nyomát nem látni - állapította meg az OKSZ főtitkára.

El lehet rendelni a plázastopot átmenetileg, de ha közben a kisvállalkozás nem tud fejleszteni, akkor semmi más nem történik, minthogy konzerválódik a lemaradása. Nyugat-Európa sok országában megoldották, hogy a kicsikre szabva, de hasonló korszerű technikával, technológiával dolgoznak a vállalkozások, mint a nagy láncok. Ez ma Magyarországon hiányzik - tette hozzá Vámos.

Ezt azonban nem a multik elleni "keresztes háborúval", korlátozásokkal érték el, hanem a kereskedelmet oly módon szabályozták, hogy a kicsiknek legyen lehetősége a versenyhátrányukat ledolgozni. Ebben akár ésszerű megkötések is lehetnek. Több nyugat-európai országban például korlátozták a pláza építést, de nem úgy, ahogy a magyar kormány, a teljes tiltással, hanem például úgy, hogy a belvárosokban nem épülhettek plázák. Így a belvárosi kis üzletek talpon maradtak.

A különadóhoz hasonló korlátozásokkal sincs értelme kísérletezni, ehelyett inkább a kis vállalkozásokat segítő támogatásokra, kedvezményekre kellene helyezni a hangsúlyt - jegyezte meg Vámos György. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban jelentős forrásokat lehetne a vállalkozások fejlesztésére fordítani. Nem a nagy láncokat kell mindenféle adóval megterhelni, mert a diszkriminatív lépéseket az unió nem nézi jó szemmel, hanem a kicsiknek kellene a mainál sokkal több adó- és járulék kedvezményt adni. Már jelenleg is léteznek bizonyos átalányadózási formák a kisvállalkozások számára. Emellett az infrastruktúra támogatása is lendíthetne a kicsik versenyképességén, akár egy parkoló létesítésével is. Az önkormányzatok is segíthetnek bevásárlóutcák kialakításával, amivel vonzóbbá tehetik a kis boltokat.

Aggódhatnak a multik?

Van tehát miért aggódniuk a nagykereskedelmi láncoknak, de egyelőre még az sem derült ki, hogy a miniszterelnök csak az élelmiszer kiskereskedelemre, vagy általában a kiskereskedelemre gondolt-e. Ha csak az előbbire, akkor a hazai beszállítókra is borús jövő vár, mert jelenleg a legtöbb élelmiszer-kereskedelmi láncban a magyar termékek aránya eléri a 70-80 százalékot. Ha egy esetleges újabb kormányzati korlátozás sorozat indul a multik ellen és azok akár csak a termékskála szűkítésével igyekeznek takarékoskodni, az könnyen a hazai termelőket érintheti a legérzékenyebben. Drasztikusabb megszorítások esetén pedig a foglalkoztatás sínyli meg a kormányzati akaratot, hiszen van olyan nagy áruházlánc, amelyik egy maga 20 ezer munkavállalót alkalmaz.

Magyar cég lehet az első áldozat

Cáfolja a Fidesz sikerpropagandáját a CBA egyik franchise partnere, amely a központi intézkedések miatt került nagy bajba - írja a nol.hu a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-ről, amelyik tavaly 18 milliárdos forgalom mellett 2 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. Ez jelentheti a vállalat csődjét is, hiszen egy törvénymódosítás értelmében 2017-től nem árulhat fogyasztási cikkeket olyan társaság, amely veszteséges volt egymást követő két évben, és a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot.

A dohányforgalmazás kiesése, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, az útdíj, a tranzakciós illeték, a reklámadó bevezetése és a vasárnapi zárva tartás egyaránt súlyosan negatívan érintette a CBA mostanra rendkívül nehéz helyzetbe került regionális központját - írta a lap a Palóc Nagykereskedelmi Kft. 2015-ös évre vonatkozó pénzügyi jelentésének kiegészítő melléklete alapján.

Az ebben foglalt állítások egyértelműen cáfolják a kiskereskedelmi piac virágzásáról szóló kormányzati közléseket. Csak a vasárnapi bezárás és a dohányforgalmazás átszervezése összességében 20 százalékos forgalomcsökkenést hozott ugyanis a CBA-s cégnek, amely tavaly valamivel több mint 18,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Ez a mutató egy évvel korábban a 20 milliárdot, azt megelőzően pedig a 24 milliárdot is meghaladta. Az 1991-ben alapított Palóc korábban több boltját is kénytelen volt bezárni. Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatójaként a Palócker esetleges csődje 1300 alkalmazott munkahelyét sodorná veszélybe.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a helyzet pikantériáját az adja, hogy a Palócker lehet az első áldozata a kormány kötelező nyereségességi előírásának. Ha a Palócker pénzügyi mérlege 2016-ban is hasonlóan alakul, akkor lehúzhatja a rolót, miközben a kormány intézkedése elsősorban a multik ellen irányult volna. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint azonban a Palócker jó eséllyel akkor is bedőlne, ha nem létezne az abszurd nyereségességi szabály. Kérdés, hogy mit lép ebben a helyzetben a CBA.

A Népszava megkeresésére Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója azt a tájékoztatást adta, hogy a cég igazgatósága a kialakult helyzet pontos megismerése és annak kezelése érdekében, a franchise partnerünkkel soron kívül megkezdte az egyeztetést. A vezetőség rövid határidőn belül döntést hoz a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-t érintő további intézkedésekről.