Bayer fiára nyolcan támadtak rá, vascsövek és baseball ütők is előkerültek, de végül "csak" ököllel estek neki, illetve összerugdosták. A publicista szerint csak azért nem történt tragédia, mert a közeli söröző tulajdonosa ismerte a támadókat.
Az egyetemista összeverve, szétvert állkapoccsal ért haza, de "legalább életben van" - írta a publicista, kiegészítve azzal, hogy bár az unokatestvér szerint "mind cigány volt", a fiú szerint a támadók között "voltak fehérek is".
Bayer a publicisztikában azoknak is üzent, akik miatta adták vissza kitüntetéseiket. A kitüntetés-visszaadók közül valaki mondja meg, ő hogyan tenné túl magát azon, hogy a gyereke összeverve, összerugdalva jön haza este, mert egy rakás falkába verődött állat úgy látta jónak, hogy ezt teszi… - írta Bayer, még csak véletlenül sem kihagyva a tőle megszokott rasszista gyűlöletkeltést. A támadókról azt írta: Ezek kártékony, a társadalom nyakán élősködő, közveszélyes és teljesen felesleges lények, akiket el kell tüntetni a társadalomból. Ezeknek a szavazata nem egyenlő a mi szavazatunkkal, a jogaik nem érdekelnek, a sorsuk sem érdekel, és sok mindenre hajlandó lennék, hogy életük hátralévő részében egy tolókocsiban ülve, szívószállal szürcsölgessék a pépeset. A végén azért megjegyzi: ő nem »a« cigányokról beszél, hanem erről a nyolc gyáva féregről. És az ő teljesen felesleges, semmit sem érő életükről.”