Figyeljen oda! A szívritmuszavar sokszor csak tünet

Publikálás dátuma
2016.09.09. 21:42
Fotó: Thinkstock
Szinte nincs olyan ember, aki ne érzékelne időnként szabálytalan szívverést, amikor úgy érezzük, hogy „kihagyott a szívünk”, vagy éppen össze-vissza ver. A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő. A szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtaláljuk, és kezelni tudjuk. Ennek lépéseit Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa ismerteti.

Légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom

A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez.

A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.

Pajzsmirigy-, cukorbetegség, stressz és elhízás is okozhatja

„Számos esetben, a vizsgálatok során, a ritmuszavarok hátterében nem találunk organikus eltérést. Máskor, valamilyen szívbetegség idézi elő, de szíven kívüli ok is állhat a háttérben, pl. pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok használata is okozhat ilyen tüneteket, de az elhízás is lehet a magyarázata” – fejti ki a kardiológus szakorvos.

Ezt igazolja az a tanulmány is, amelyet dán szívgyógyászok készítettek, és az Európai Kardiológusok Társaságának müncheni kongresszusán ismertettek. Ennek alapján, minél kövérebb egy fiatal nő, annál nagyobb az esélye, hogy egyszerre csak össze-vissza verjen a szíve. A karcsú nőkhöz képest a kövérek között a szívritmuszavar kétszer gyakrabban fordult elő, a súlyosan elhízottak között pedig a problémát három és félszer sűrűbben észlelték. 

„Mivel a szívritmuszavart számos tényező okozhatja, ennek megfelelően előfordulhat, hogy nem magát a ritmuszavart kell kezelni, hanem az azt kiváltó más betegséget, vagy okokat kell megszüntetni, ennek kivizsgálása szakorvos feladata” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.

Más betegségek, hordozható EKG és stressz teszt

 Szívritmuszavar gyanújakor, a kardiológus felméri a hajlamosító betegségeket, így vizsgálatokat végezhet többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában, valamint rákérdezhet a különböző életmódbeli szokásokra. A szívritmuszavar diagnózisát EKG-vel végzik, abban az időszakban, amikor a probléma fennáll.

Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, ilyen esetben az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel. Mivel bizonyos ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki illetve romlanak, a szakorvos stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A gyógyszeres kezelés célja a kamrai összehúzódás ritmusának szabályozása, a szabálytalan ritmus kiváltó okának kezelése, és a normális szívritmus helyreállítása.

A kezeletlen ritmuszavar életveszélyes szövődményei

Nagyon gyakran, a szívritmuszavar nem okoz különösebb panaszt, sőt sokszor azok sem érzékelik a tüneteket, akiknél életet veszélyeztető ritmuszavar áll fenn. Esetenként, csak rutin orvosi vizsgálat során derül fény a problémára.  „Mivel a szív működésének a rendellenességeit a beteg sokszor nem is érzi, de a későbbi szövődmények már életveszélyesek lehetnek, (stroke, embóliák) ezért igen fontos, hogy ez mielőbb kiderüljön, és az érintett szakorvoshoz forduljon kivizsgálás céljából. Szeretném kiemelni, hogy aki ebben a betegségben szenved, nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyen, az életviteli változtatások szükségességével is. Ugyanis abban az esetben, ha a páciens nem változtat életmódján, előbb-utóbb újra szembe kell néznie a betegséggel. figyelmeztet Dr. Vaskó Péter, kardiológus.

Szerző

Mi köze a hajtetűnek a szelfizéshez? - Úgy tűnik, nagyon is sok, olvasson!

Publikálás dátuma
2016.08.29. 16:46
Illusztráció/Thinkstock
Elsőként egy holland középiskolában figyeltek föl a jelenségre:  a diákok szelfimániája miatt szaporodásnak indultak a fejtetvek az intézményben. 

Összebújnak a fotózáshoz

A holland Országos Közegészségügyi és Környezeti Intézet (RIVM) kétezer önkéntes bevonásával készített felmérésében az általános iskolások 28 százalékánál, a középiskolás diákok 19 százalékánál mutattak ki fejtetűfertőzést - írta a dutchnews.nl. Az ok minden bizonnyal a középiskolások viselkedésében keresendő. Szelfikészítés közben összebújnak, a hajuk összeér, ami segíti a tetvek átvándorlását - magyarázta Desiree Beaujan, a RIVM szakértője.  Az intézet most azt tervezi, hogy változtat a fejtetűellenes kampányán, és kiterjeszti azt a tinédzser korosztályra is.

Beaujan szerint a szülőknek tudniuk kell, hogy tetűveszély van a holland középiskolákban, mivel ezekbe az intézményekbe, szemben az általános iskolákkal, nem járnak be rendszeresen a szülők, hogy átvizsgálják a diákok fejét. Maga Máxima holland királyné is segédkezett már ilyen akcióban. A RIVM felmérése szerint a fejtetűfertőzések háromnegyedét lányoknál mutatták ki, aminek a hosszú haj lehet az oka. A megvizsgált szülők közül minden tizediknek találtak tetvet a hajában.

Csak koszos emberen?

Régebben meg voltak győződve arról, hogy csak a koszos embereken jelenhet meg a hajtetű. Nos, a higiénia fontos ugyan, de fésüléssel, alapos hajmosással nem távolíthatók el a fejekre áttelepedett élősködő, ami közösségekben igen gyorsan terjed.

Emberen háromféle tetű fordul elő: fej-, ruha- és lapostetű. Ezek közül az első kettő egy faj két változata, amely külsőleg és testfelépítésében majdnem egyforma, és csak előfordulási helyében, életmódjában tér el egymástól. Külön fajt csak a lapostetű alkot. A ruhatetű szerencsére ritkábban fordul elő. A fejtetvek vérszívás útján táplálkoznak, amellyel a gazdaszervezet bőrén viszketést váltanak ki, és allergiás bőrreakciót okozhatnak. Amikor az élősködő rovarok lerakják a petéiket, a serkéket, e fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz, amelyekből körülbelül 1 hét alatt kelnek ki a tetvek. A tetvek repülni, ugrálni nem tudnak, de viszonylag gyorsan tudnak mászni a fejbőrön. Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók. A fejtetvesség könnyen átterjed az egyik emberről a másikra a fejek szoros érintkezése révén, de széktámlák, fésűk, kefék, hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak, törülközők és kalapok közvetítésével is. Fertőző betegséget nem terjesztenek ugyan, de sok testi-lelki kellemetlenséget okoznak, a viszketés miatt elvakart sebek pedig könnyen felülfertőződhetnek.

A tünetek

Erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók. Az ártalom elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki. A viszketés miatti gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ezeken a sérüléseken keresztül másodlagos fertőzés érheti a bőrt, gennyesedés, gyulladásos folyamat indulhat meg. A vakarás helyein bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet.( Házipatika)

Ma már szerencsére számos hatékony ellenszer kapható a patikákban, és nincs szükség a fej kopaszra nyírására sem. 

Szerző

Elfehéredtek az ujjai? - Alattomos kór állhat a háttérben

Publikálás dátuma
2016.08.25. 19:49
Illusztráció/Thinkstock
A kézujjak rohamszerű elfehéredésével, elkékülése nem feltétlenül jelent megbetegedést. Kezdődhet azonban olyan kórkép, mely később az egész szervezetben elváltozásokat okozhat. A szisztémás szklerózis nem gyógyítható, de idejében felismerve a betegség lefolyása kedvezőbb lehet, az érintetteknél a tünetek súlyosbodása csökkenthető.

Az első tünetek
Autoimmun betegség, mely elsősorban a 40-60 év közötti nőkben jelentkezik. Első jele a Raynaud-jelenség néven is ismert tünet, melynek során az ujjakban a véráramlás gyakorlatilag leáll, az átlagosan pár perc hosszúságú rohamok idejére. Ezt követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, először lilássá, vagy normál színezetűvé válnak, majd a zsibbadás, fájdalom is megszűnik – sorolja a kezdeti jeleket dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa. A betegek egy részénél egy éven belül megjelennek a betegség egyéb tünetei is, másoknál a betegség a későbbiekben nem okoz az egész szervezetre kiterjedő tüneteket és az is előfordulhat, hogy a Raynaud-jelenség megszűnését követően az érintettek más panaszt nem tapasztalnak.

Szisztémás, vagyis az egész szervezetet érinti
A progresszív szisztémás szklerózis nevében a progresszív szó a betegség fokozatos súlyosbodására utal, s amennyiben ez bekövetkezik, annak látható és nem látható jele is van. Az első tünetek az ujjakon jelentkeznek, majd idővel itt a véráramlás romlása és az erekben bekövetkező kedvezőtlen változások hatására is a bőr megkeményedése, megvastagodása figyelhető meg. A betegség lassú, fokozatos terjedése miatt idővel megjelennek a nem látható, szisztémás tünetei is. Az ereket érintő változások mellett a betegség jellegzetessége a kötőszöveti sejtek túlzott mértékű aktiválódása, emiatt nagy mennyiségű kollagén termelése. Az ujjakon látható bőr és a bőr alatti kötőszövet megkeményedése, megvastagodása tehát a belső szerveken is végbemegy, tulajdonképpen a túlzott kollagén termelődés megfojtja a szöveteket.

Egyre súlyosbodó tünetek
Az ujjakon jelentkező elváltozás a későbbiekben egyre tovább terjed, az alkar, majd a felkar irányába, érintheti a nyak, az arc bőrét – a mimikai mozgások beszűkülnek, a szájnyílás kisebbé válik - is. Hypo- és hyperpigmentáció is létrejöhet, fekélyek jelentkezhetnek az ujjbegyeken. Későbbi stádiumban testszerte jelentkező panaszok figyelhetők meg a betegekben. Az ujjakon a bőr egyre vastagabbá válik, begörbülnek, elmerevednek, emiatt mozgáskorlátozottság jön létre. A belső szerveket érintő kötőszöveti vastagodás a tüdőben, szívben, vesében és a gyomor-és bélrendszerben is megfigyelhető. Az érintett szervekben a kötőszövet megvastagodása miatt azok működése lényegesen romlik: tüdőfibrózis (a tüdő „korallszerű” átalakulása), nyelési nehézségek, elégtelen tápanyag felszívódás, légzészavar, szívmegnagyobbodás is kialakulhat.

Korai felismerés és folyamatos kontroll
A betegség kezelésének három pillére az immunszuppresszió (az immunműködés gátlása, melynek segítségével a kedvezőtlen immunfolyamatok visszaszorításával a betegség rosszabbodása is megfékezhető, lelassítható), a keringészavar csökkentése és a fibrózis, vagyis a kötőszövet megvastagodásának kezelése. A kezelés megválasztása mindig egyénre szabottan történik, attól is függően, hogy a betegség mely stádiumában történik a diagnózis. Dr. Kádár János elmondta, hogy a terápia sikeréhez az is hozzájárul, hogy a betegek megfelelő információval rendelkezzenek betegségükről, emellett fontos a beteg pszichés vezetése is, hiszen a szisztémás szklerózis által okozott küllemváltozás, rosszabb terhelhetőség miatt a beteg normális életvitele is megváltozhat. Emellett nagyon fontos a belső szervi tünetek változásait mielőbb felismerni és kezelni. Ennek érdekében fontos az évenkénti, vagy állapottól függően a gyakoribb kontroll. ( forrás: Immunközpont) 

Szerző