A horvát választás végeredménye teljesen rácáfolt az exit pollra. Miközben ugyanis az urnák lezárásakor még úgy látszott, a szociáldemokrata SDP egy mandátummal többet szerez a HDZ-nél, ehhez képest már a voksok feldolgozásának felénél látszott, hogy a konzervatív párt nagy fölénnyel nyer. Száz százalékos feldolgozottság után a HDZ szövetségeseivel 61 mandátumot gyűjtött a 150 tagú törvényhozásban. Az SPD mindössze 54 képviselői helyhez jutott. Összesen 13 mandátumot szerzett a magát centristának nevező Híd, nyolcat a baloldali populista Élőfal, hármat az isztriai IDS szövetség, kettőt a zágrábi polgármester, Milan Bandic pártja, egyet-egyet két kisebb tömörülés. A többi mandátumon a kisebbségek osztozhatnak. Ez azt jelenti, hogy az eddigi két koalíciós partner, a HDZ és a Híd ugyan 74 mandátumhoz jutott, ami önmagában még nem elég a kormányzáshoz, de nem lesz nehéz megszerezniük további képviselők támogatását. Akár támaszkodhatnak néhány kisebbség, akár Bandic pártjának képviselőire.
Andrej Plenkovicot, a HDZ elnökét bízzák majd meg kormányalakítással. A HDZ-nek láthatóan nagyon is jót tett az előző pártelnök, Tomislav Karamarko távozása, s az, hogy a nála jóval mérsékeltebb Plenkovic került a párt élére. A leendő miniszterelnök bejelentette, garantálni fogja azt, hogy stabil kormány jöjjön létre, amely kitölti négyéves mandátumát. Kifejtette, készek a tárgyalásokra minden olyan párttal, amelyek világnézete közel áll az övékhez. Mint mondta, a kabinet „európai orientáltságú” lesz. Beszédében ígéretet tett arra, hogy segítenek a fiatalok felzárkóztatásában.
Bozo Petrov, a centrista Híd elnöke azt közölte, öt napot ad a pártoknak arra, hogy válaszoljanak arra: elfogadják-e javaslatait, mert szerinte csak ezek révén biztosítható egy stabil kormány létrejötte. Reformokat követel, amelyek szerinte elengedhetetlenek az országban. Mint mondta, ha nem mondanak igent felvetéseire, „jöhetnek az új választások”. Petrov szavai arra utalnak, hogy a Híd továbbra sem lesz egyszerű partner. Tény, Horvátországnak komoly gazdasági reformokra lenne szüksége, hiszen az államigazgatásban jóval többen dolgoznak annál, mint ahány emberre szükség lenne, s a munkaerő alkalmazásánál többet számít a pártszimpátia, mint a hozzáértés. A népszerűtlen intézkedéseket azonban még egyik kabinet sem merte meghozni.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy csakúgy, mint a tavaly novemberi voksolást követően, most sem várható az, hogy egyik napról a másikra megalakul az új kabinet. A Vecernji List ezért szóba hozott egy másik lehetőséget is: a HDZ és az SDP esetleges nagykoalícióját. Plenkovic jóval józanabb politikus, mint elődje, Karamarko volt, így az ő esetében talán nem is zárható ki a szociáldemokratákhoz való közeledés. A gond ezúttal inkább a szociáldemokratákkal van. Zoran Milanovic volt kormányfő súlyos hibákat követett el a választási kampányban, elővette a nacionalizmus kártyáját, szerbellenes szólamokat hangoztatott. Aligha lehet maradása a párt élén. Az SDP kudarcának tanulsága az: elérkezett az SDP megújulásának ideje.
Annyi biztos, hogy a voksolás meglepetésének számító Élőfal nem lesz a következő kormány szereplője. A spanyol Podemoshoz hasonlítható párt lényegében mindent elutasít, amit a nagy pártok képviselnek.