Darázsfészek a mennyezetben - Nagyon különös jele van, olvasson!

Túlszaporodtak a darazsak, idén már öt családi házat kellett azonnal kiüríteni a fészkük miatt - ezt egy méhrajbefogó szakember mondta az állami televízió műsorában. Boros Tibor azt mondta, mivel már nincsenek igazán kemény telek, a darazsak nem fagynak el, így több ezres létszámmal kezdik a szezont. Korábban csak a királynők élték túl a telet.

A beköltözhetnek a házak mennyezetrészébe. Ennek olyan jelei vannak, mint egy csőtörésnek: a hő- és a párakibocsátás miatt ázni kezd a plafon. Habár első ránézésre csupán annyit lehet látni, hogy néhány darázs repked egy körömnyi lyuk körül, Boros Tibor óva intett attól, hogy házilag irtani kezdjék a rovarokat. Az apró rés mögött ugyanis hatalmas, akár labdányi méretű fészek lapulhat, benne több ezer darázzsal. A rovarok az irtási kísérletre feldühödhetnek, és életveszélyesek lehetnek, ezért érdemes szakembert hívni.

A társas redősszárnyú-darazsak vagy valódi darazsak (Vespidae) a hártyásszárnyúak rendjének egyik családja. A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint az ebbe a családba tartozó fajokat értjük. Néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok. Legtöbbjük társas állat, kolóniáik fajonként a társas viselkedés és életmód kialakulásának különböző fázisait mutatják. Fullánkjuk és mérgük van. Közeli rokonai a méheknek, a többi fullánkossal együtt a hangyáknak is. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben, azok padlás- illetve mennyezeti részében építik.

A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó lakik. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, és ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, ha veszélyeztetve érzik magukat. Ha megpróbáljuk elkergetni; hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A fészkek sejtek sorozatából állnak, és mindegyik sejtbe egy-egy petét rak le. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká. A darazsak nem „csípnek”, hanem szúrásukkal, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberbe is. A szúrás során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, és gyulladást okoz. A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. (Wikipédia)