Harmadszorra is patthelyzet?

Publikálás dátuma
2016.09.14. 07:31
VI. Fülöp és Mariano Rajoy – Szeptember végén újrakezdhetik a konzultációkat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ha harmadszor is urnákhoz járulnak Spanyolországban a választók, akkor is maradna a patthelyzet, semmivel sem lenne könnyebb kormányt alakítani – derült ki egy friss Metroscopia felmérésből. Rekord magas lenne a tartózkodók aránya, a választásra jogosultak 37 százaléka otthon maradna. Márpedig ha október 31-ig nem lesz új kormány, automatikusan beindul a mechanizmus, s várhatóan december 18-ra kiírják az előrehozott választást.

Egy új voksolásból legtöbbet a jelenleg ideiglenesen kormányzó konzervatív Néppárt (PP) profitálna, ám hiába növelné képviselői helyeinek számát, harmadik nekifutásra sem érné el az abszolút többséget. Az El País című lapban hétvégén közzétett Metroscopia felmérés szerint Mariano Rajoy pártja a voksok 34,8 százalékát százalékát szerezné meg, majdnem két százalékkal többet, mint június 26-án.

Az ellenzéki szocialisták (PSOE) hajszállal visszaesnének, az Unidos Podemos (a radikális baloldali Podemos és az Egyesült Baloldalt választási szövetsége) megítélése nem változna. A két baloldali párt ezzel gyakorlatilag döntetlen eredményt érne el: a PSOE 21,3, az UP 21,1 százalékot kapna. A mérleg nyelvét játszó liberális Ciudadanos is veszítene legalább egy százalékot, méghozzá annak ellenére, hogy a katalán középpárt vezetőjét, Albert Riverát a spanyol pártvezetők közül leginkább kedvezően ítélik meg a választók. A narancsos logóval jelölt párt azonban a legutóbbi 13,1 százalék helyett csupán 12 százalékra számíthatna.

Lényegében tehát nem változna a felállás, a szavazók meglehetősen ragaszkodnak korábbi választásukhoz, így értelmetlen arra várni, hogy egy következő voksoláskor visszaállna a megszokott rend, s vissza lehetne térni az előző években berögződött kétpárti váltógazdálkodáshoz. A spanyolországi választók 71 százaléka elutasítja, hogy új választást tartsanak, s csak 27 százalék támogatna egy harmadik voksolást. Magas lehet a tartózkodók aránya.

A választási kampányt jelenleg két tartományban vívják: szeptember 25-én Galiciában és Baszkföldön is urnákhoz járulnak a szavazók. Galiciában, Mariano Rajoy szűkebb pátriájában a PP fölényesen vezet, s a tartományi törvényhozásban várhatóan megszerzi az abszolút többséget. A korrupció árnyéka azonban a galiciai konzervatívokra is rávetül, Alberto Núnez Feijóo, aki hét éve vezeti a helyi kormányzatot, támadások kereszttüzébe került a hétfő esti tévévitában.

Az ellenzéki szocialisták fej-fej mellett állnak a Podemost is magában foglaló En Marea nevű választási tömörüléssel, a katalán eredetű Ciudadanos a Spanyolország észak-nyugati részén fekvő tartományban nemigen rúg labdába.

Baszkföldön a nacionalista PNV végez az élen a CIS közvélemény-kutató előrejelzése szerint, s a radikális baloldali Bildu és a Podemos helyi változata futhat be második-harmadik helyre, szoros versenyben. Azaz, a függetlenségpárti erők végeznek az élen, a szocialisták és a konzervatívok képviselete várhatóan tovább csökken. A baszk szocialisták helyi mandátumaik felét elveszítik, a PP tíz helyett csak nyolc képviselői helyet remélhet. Baszkföldön nem jut be a helyi törvényhozásba a Ciudadanos.

Bár senki nem szerez abszolút többséget, valamivel könnyebb lesz a helyi kormányzat megalakítása, mint Madridban, mivel eleve elég az egyszerű többség. A baszkföldi eredményt ugyanakkor árgus szemekkel figyelik a nagy spanyol pártok, a PNV hozhatja ugyanis a megoldást, eddig sem a konzervatívok, sem a szocialisták nem kérték a baszk nacionalisták támogatását, de még rászorulhatnak.

A két helyi választás után várhatóan újra kezdődnek a kormányalakítási konzultációk. Mariano Rajoy nem zárta ki, hogy a szeptember elejei kudarc dacára ismét próbálkozik, s a PSOE főtitkára, Pedro Sánchez héten a Podemos vezetőjével egyeztet, lebegteti, hogy tárgyalna egy progresszív koalíció összehozásáról, de nem érezheti maga mögött a pártja támogatását.

Választási reform a megoldás?
Szakértők szerint a patthelyzet feloldására az egyik kínálkozó lehetőség a választási rendszer átalakítása lenne, olyan módon, hogy a győztes pártot extra mandátumokkal jutalmazzák, hasonlóképpen az olasz vagy a görög modellhez, ez azonban jogi szakértők szerint kevésbé demokratikus megoldás, mint a jelenlegi.
Bevezethetnék a második fordulót, mint például Franciaországban, ez azonban inkább a prezidenciális rendszerekben megszokott. Felmerülhet, hogy csak akkor lenne második forduló, ha egyik párt sem szerez abszolút többséget. Bármelyik megoldáshoz a választási törvény átírására lenne szükség.
Szóba jöhetne még az is, hogy eltörlik a beiktatási procedúrát, de valójában eleve megengedő a rendszer, csak a beiktatás első fordulójában követelik meg az abszolút többséget, másodszorra már az egyszerű többség is elegendő.
Kevesebben voltak a Diadán
Idén a szokottnál kevesebben vettek részt Katalóniában a helyi hatóságok becslései szerint a szeptember 11-én tartott hagyományos függetlenségpárti felvonuláson, a Diadán.
Barcelonában és négy másik városban összesen 800 ezren vonultak fel a szervezők szerint, a katalán kormányzat adatai szerint csupán 370 ezren voltak. 2015-ben 1,4 millió ember vonult fel, 2014-ben 1,8 millióan. Carles Puigdemont, a katalán kormányzat vezetője úgy nyilatkozott, hogy csak akkor lenne értelme egy újabb népszavazásnak, ha kötelező erejű referendumot tartanának, nem számít azonban arra, hogy ehhez megkapnák a madridi kormány jóváhagyását.
Jövő nyáron ezért nem referendumot, hanem "alkotmányozó választásokat" írnának ki. Szeptember 28-án Puigdemont bizalmi szavazást kér a katalán törvényhozásban.
Szerző

Az életéért küzd Simon Peresz

Agyvérzés miatt kórházba vitték Simon Peresz volt izraeli elnököt. Késő estére Peresz egészségi állapota válságosra fordult, az idős politikus "az életéért küzd"- jelentette a tízes tévécsatorna rendkívüli híradása. Közeli családtagjai a kórházban, betegágyánál tartózkodnak. 

A Nobel-békedíjas politikus kórházba szállításakor még eszméleténél volt, de később egészségi állapota rosszabbra fordult, és a tévécsatorna beszámolója szerint mesterséges kómába helyezték, és lélegeztetőgépre került. Orvosai a következő órákban komputertomográfiás vizsgálatra készülnek, hogy meghatározzák az agyát ért sérülés mértékét, de műtétet nem kívánnak végrehajtani az idős politikuson.

A 93 éves, a politikai életből 2014-ben visszavonult Peresz szeptember 5-én új szívritmus-szabályozót kapott.

Izrael kilencedik államelnöke, volt miniszterelnök délután kezdett orvosának fájdalomra panaszkodni, és ezért a Tel-Aviv melletti Siba kórházba vitték. Ott este hétkor agyvérzést és szívinfarktust kapott, ezért átvitték az intenzív osztályra. Állapota az orvosok szerint súlyos, a televízió kommentátora szerint kezelőorvosai nem bizakodóak.

Peresz az év eleje óta szenvedett kisebb-nagyobb egészségi problémákban. Januárban enyhe szívinfarktuson esett át, amelyet ezt követően szívkatéterezéssel gyógyították. Tavasszal több alkalommal is kórházba szállították szívproblémák miatt, amelyek ellen nyáron vérhígító szedését írták elő az orvosok. Valószínűleg ez a gyógyszer is felelős agyvérzéséért.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök Twitter-üzenetben kívánt jobbulást a tekintélyes politikusnak. A kormányfő beszélt a kórház igazgatójával, aki tájékoztatta Peresz egészségi állapotáról. Netanjahu az egész nép nevében kívánt jobbulást Peresznek.

Kedd reggel a népszerű idős politikus még egy videót forgatott a Peresz Békeközpontban, és jó egészségnek örvendett. Simon Peresz ötvenöt éves politikusi pályafutás után vonult nyugdíjba 2014-ben, miután hét év után leköszönt államelnöki hivatalából. Azóta sem pihent: az arabok és zsidók közti megbékélés ügyét szolgáló Peresz Békeközpont sorsát egyengette.

Szerző
Frissítve: 2016.09.14. 00:05

Zeman: "Asselborn kijelentése árt az EU-nak"

Milos Zeman cseh államfő szerint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetése, miszerint Magyarországot ideiglenesen vagy véglegesen ki kellene zárni az EU-ból, rendkívüli módon árt az Európai Uniónak és az európai integrációs projektnek.

"A luxemburgi külügyminiszter kijelentései rendkívüli módon ártanak az egész Európai Uniónak és az európai integrációs projektnek" - tolmácsolta Zeman véleményét szóvivője, Jirí Ovcácek.

Asselborn a Die Welt című német lapnak adott interjúban beszélt arról, hogy ki kell zárni az EU-ból az olyan tagállamot, amely - mint Magyarország - "kerítést épít háborús menekültek ellen", vagy megsérti a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

"Magyarország Csehország partnere az EU-ban és a visegrádi csoportban is" - jegyezte meg a szóvivő.

Asselborn Magyarország-bírálatát Csehországban Bohuslav Sobotka miniszterelnök is visszautasította. "Nem fogunk semmiféle uniókat létrehozni az EU-n belül, és senkit sem fogunk kizárni. Európának együtt kell működnie és összetartónak kell lennie" - olvasható a cseh kormányfő nyilatkozatában.

Lásd még: "Nagyképű, frusztrált" - Szijjártó a finom diplomácia nyelvén reagált 

Szerző