Strici futtatja a gyereket, de senkit nem érdekel

Csak néhány napja került be a budapesti Alföldi utcai gyermekotthonba a napokban kirobbant molesztálási botrány egyik áldozata, máris "jól fizető állást" ajánlottak neki: a sarokra kellett volna kiállnia. Az elmúlt évben több jelentés is született a hazai nevelőotthonokban uralkodó pokoli állapotokról, mégsem történik semmi. Anyagi forrás alig, ami van, azt is rosszul használják fel. Az elszegényedés nemcsak a családokat, de az intézményeket, szakembereket is súlyosan fenyegeti.

Az elmúlt években napvilágra került gyermekbántalmazásokkal, kiskorúak molesztálásával, szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos esetek újból és újból rávilágítanak a hazai gyermekvédelem hiányosságaira, sőt veszélyeire is. Elfogadhatatlan, hogy a gyermekekre egy olyan rendszer keretein belül leselkedhetnek borzalmas veszélyek, amelynek épp az lenne a célja, hogy biztonságot nyújtson számukra.

A budapesti Alföldi utcai nevelőotthonban a napokban napvilágot látott szörnyűségek - nevelők több zsebpénzért, több kimenőért, csokiért szexuális cselekedetekre kényszerítettek gyerekeket - nagy közfelháborodást okoztak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkársága azonnali nyomozást rendelt el.

Tudják, de nem tesznek semmit

Aztán ahogy eddig is, valószínűleg most sem történik majd semmi, legalábbis a rendszer egészét nézve. A magyarországi gyermekvédelem évek óta hatalmas problémákkal küzd, teljesen függetlenül attól, épp melyik kormány van hatalmon. Az Alföldi utcai otthon egyik áldozata beszámolt arról is, az egyik nevelő néhány nappal azután, hogy bekerült az intézménybe, már azzal az "állásajánlattal" kereste meg, jó pénzt keresne, ha néha kiállna a sarokra.

Felháborító, de nem egyedi eset. A gyerekkereskedelem formáinak feltérképezésével foglalkozó, nemzetközi CONFRONT-projekt kutatás - amelyben magyar részről a Közép-európai Egyetem Közpolitikai Tanulmányok Központja működik közre - eddigi eredményei már tavaly felhívták a figyelmet arra, hogy a magyarországi gyermekotthonokban gyakori a lányok (de ugyanúgy a fiúk) prostituálódása, s gyakran még az otthonok vezetői is tisztában vannak azzal, hogy a gyerekeket stricik futtatják. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pedig egy évig zajló vizsgálódásának eredményeit publikálta idén. Kiderült, a kaposvári Zita Gyermekotthonban találkoztak kábítószer használó gyerekkel, és olyan fiatalkorúval is, aki prostitúció áldozatává vált.

Pedig szakértők szerint a magyar gyermekvédelem a nyolcvanas évek második felétől majdhogynem két évtizedig sokkal jobban működött és fejlődött, mint bárhol máshol a régióban. Jó irányba mutattak a szakmai szándékok és a jogi szabályozás, igaz, a politikai szándék sosem volt elegendő, így megfelelő erőforrás sem állt mindig rendelkezésre. Részben a 2008-ban kirobbant gazdasági krízissel összefüggésben azonban megkezdődött a mélyrepülés, az elmúlt években folyamatosan romlik a helyzet.

A szakemberek helyzete is aggasztó

Elképesztő, hogy a helyzet odáig fajult, hogy a fentebb említett borzalmaknak gyerekek válhatnak áldozataivá. Herczog Mária szerint azonban még a legjobban működő rendszerekben is előfordulhat bántalmazás a gyermekotthonokban. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja lapunknak úgy nyilatkozott: sok traumákkal küzdő, súlyos személyiségállapotban lévő gyerek is bekerül az ellátásba, az intézményes forma miatt azonban nincs lehetőség egyéni esetkezelésre.

- Különösen aggasztó a gyereket segítő szakemberek helyzete, megbecsültsége, felkészítése, továbbképzése és hatékony szakmai személyiségfejlesztés. Gyakori, hogy olyan felnőttek kerülnek gyerekintézményekbe, akik visszaélnek a gyerekekkel, és kiszűrésük nem egyszerű, miközben a gyerekek nem tudnak, nem mernek szólni, nem tudják, kiben bízhatnak, és nemegyszer természetesnek, vagy elkerülhetetlennek gondolják azt, ami történik velük, nem lévén sajnos más tapasztalatuk - mondta Herczog.

A szociológus szerint a gyermekvédelmi rendszer utóbbi években tapasztalható gyors romlásában a jelenlegi kormány szegény- és romaellenes politikájának, a minden kiszolgáltatott csoporttal szembeni gyűlöletkeltésnek is kiemelkedő szerepe van, így "a szegény, fogyatékos, roma, menekült gyerekek sokszoros hátrányba kerülnek."

Az elmúlt három évben ráadásul láthatóan nő a gyermekvédelmi szakellátásba, vagyis állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma, miközben a helyi ellátások ellehetetlenülnek, a lehetőségek beszűkülnek. Az elszegényedés pedig nem csak a segítségre szoruló családokat, hanem a segíteni hivatott intézményeket, szakembereket, nevelőcsaládokat is súlyosan érinti.

A nevelőszülő sem "csodaszer"

Az utóbbi időben egyre több szó esett arról, inkább arra kellene törekedni, hogy a gyerekeket ne nevelőotthonban, hanem nevelőszülőknél helyezzék el. Ám Herczog úgy véli: elsősorban azt kellene elérni, hogy a gyerekek a saját vér szerinti családjukban nevelkedhessenek, így mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy a családok elegendő segítséget, támogatást kapjanak ahhoz, hogy gyermekeiket ellátni, nevelni tudják.

Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a Társaság a Szabadságjogokért szakértői anyaga szerint magyar családok tömegeitől veszik el a gyermekeiket a hatóságok csak azért, mert szegények. A jogvédő szervezet kampányt is indított a diszkriminatív és jogellenes gyakorlat ellen.

Herczog Mária szerint a nevelőszülői rendszer sem "csodaszer", ugyanis hasonló gondokkal küzd, mint az intézményrendszer.

- Nem megfelelő a kiválasztás, felkészítés, a folyamatos monitorozás, támogatás, a gyerekek független panasztételi lehetőségének biztosítása, tájékoztatásuk arról, hogy szabad szólni, nemet mondani felnőtteknek is. Sajnos a nevelőszülői hálózatban is nagyon sok az alkalmatlan szereplő, és ők is küszködnek a megfelelő szolgáltatások hiányával, a helyi közösség elutasításával, az iskola kirekesztő, barátságtalan magatartásával. A nevelőszülőknek sokszor nehéz elfogadni, hogy a gyerekek átmenetileg vannak náluk jó esetben, és nekik is arra kell törekedniük, hogy visszakerülhessenek a vér szerinti családjukba. Az ellátások is nagyon alacsony összegűek a speciális szükségletekre, mint a különböző segédeszközök, utazási költség, pszichológus, se pénz, se kapacitás nincs - állítja a szakértő.

Herczog szerint a javulásnak egy sokkal átfogóbb gondolkodás, a "Legyen jobb a gyereknek" stratégia végrehajtása lenne a feltétele, valamint a helyi ellátások (egészségügy, oktatás, szociális ellátás) mindenkit elérő, magas szintű biztosítása, és a korai beavatkozás módszereinek megfelelő, gyermekjogi szemléletű alkalmazása. Hangsúlyozta: mindez nem feltétlenül drágább, csak a már meglévő források jobb, átgondoltabb felhasználását jelentené.

Díjat osztottak a Cseppkő Gyermekotthonban

Dara Zsolt, a Burger King éttermek magyarországi üzemeltetőjének, valamint Trakperger Árpád, az Újpesti Torna Egylet szakosztály igazgatójának ítélték idén oda a dr. Populás Antal-díjat kedden Budapesten, a Cseppkő Gyermekotthoni Központban.

A díjat minden évben olyan személyeknek adja a Cseppkő Gyermekotthon, akik megítélésük szerint kiemelkedő tevékenységet folytatnak a hazai gyermekvédelemben, illetve támogatják az otthon működését.

A díjátadót egy szakmai konferencia előzte meg, ahol előadást tartott mások mellett Zacher Gábor főorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője, valamint Pál Feri atya is.

Ugyanakkor emlékezetes, a botrányok ezt a gyermekotthont sem kerülték el: még 2010-ben kigyulladt egy ágy, hét gyermeket és egy felnőttet kórházi megfigyelésre kellett vinni. Egy hároméves gyerekre pedig egy polc borult rá, a kórházban belehalt sérüléseibe. 2011 januárjában kiderült, hogy egy nevelő rendszeresen hazavitt két kislányt és együtt aludt velük.

Az otthonnal kapcsolatban az ombudsman is vizsgálatot indított fizikai bántalmazás gyanúja miatt, valamint azért is, mert az intézmény vezetőjének bevett módszere a gyerekekkel szembeni verbális agresszió. A jelentés szerint a rendőrségi vizsgálat ellenére a helyzet "nyugtalanítóan rendezetlen" maradt, az intézményben sérültek a gyermekek jogai.