Paralimpia 2016 - Ezüstérmes a kajakozó Suba Róbert

Suba Róbert ezüstérmet szerzett a parakajakosok KL1-es kategóriájának csütörtöki döntőjében a riói paralimpián. A Bajai Vízisport Egyesület 36 éves versenyzője már szerdán is remek teljesítményt nyújtott, az előfutamból második helyével egyből a fináléba került, azaz a középfutamban már nem kellett vízre szállnia.

A legjobb nyolc versengésében egy-egy argentin, lengyel, brazil, brit, francia, kínai és ausztrál volt a hármas pályán rajtoló magyar ellenfele, aki remekül küzdött, jól hajrázott és csak lengyel riválisa tudta megelőzni. A parakajak most debütált a paralimpián, a sportolók minden számban 200 métert lapátolnak. Suba Róbert a magyar küldöttség 11. érmét szerezte, öt bronz mellett a hatodik ezüstöt.

Szerző

Kiesnek az oktatásból a menekültgyerekek

Publikálás dátuma
2016.09.15. 11:01
Rólatok lemondott a világ - Fotó: Dan Kitwood/Getty Images
A menekültstátuszban lévő gyerekeknek nemcsak a jelene nehéz, de a jövője is kilátástalannak látszik. A mintegy hatmillió menekült gyerek kevesebb, mint fele jár iskolába, s ötször kisebb az esélyük, hogy formális oktatásban részesülnek. Mintegy 3,7 millió otthonát elhagyni kényszerült gyerek számára azért nem adatik meg a tanulás lehetősége, mert nincs iskola, ahová mehetne – közölte jelentésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

Az UNHCR a szeptember 19-én kezdődő menekültügyi ENSZ-csúcsértekezlet elé időzítette a jelentését. „Amikor a nemzetközi közösség áttekinti a menekültválságot, szükség van arra, hogy ne csak a menekültek túlélésének módjait keressék meg, hanem azon túl, hosszabb távra is tekintsék át a problémákat – írta közleményében Filippo Grandi, az UNHCR főbiztosa.

A menekültügyi szervezet az UNESCO-val, a világszervezet oktatási és kulturális szervezetével is egyeztette adatait. Mindezekből kiderült, hogy a menekült gyerekek kevesebb, mint fele részesül általános iskolai oktatásban, a világátlag 90 százalék. A középiskolai lehetőségekben még inkább szűkölködnek, csak 22 százalékuk járhat középiskolába, s csupán egy százalékuk jut egyetemre. Az iskoláskorú menekültek száma az előző évtizedben mintegy három és félmillió volt, 2011-től azonban mintegy 600 ezerrel növekedett. Évente 12 ezerrel több osztályteremre és 20 ezerrel több tanárra lenne szükség, derült ki a jelentésből.

Szerző

Kiesnek az oktatásból a menekültgyerekek

Publikálás dátuma
2016.09.15. 11:01
Rólatok lemondott a világ - Fotó: Dan Kitwood/Getty Images
A menekültstátuszban lévő gyerekeknek nemcsak a jelene nehéz, de a jövője is kilátástalannak látszik. A mintegy hatmillió menekült gyerek kevesebb, mint fele jár iskolába, s ötször kisebb az esélyük, hogy formális oktatásban részesülnek. Mintegy 3,7 millió otthonát elhagyni kényszerült gyerek számára azért nem adatik meg a tanulás lehetősége, mert nincs iskola, ahová mehetne – közölte jelentésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

Az UNHCR a szeptember 19-én kezdődő menekültügyi ENSZ-csúcsértekezlet elé időzítette a jelentését. „Amikor a nemzetközi közösség áttekinti a menekültválságot, szükség van arra, hogy ne csak a menekültek túlélésének módjait keressék meg, hanem azon túl, hosszabb távra is tekintsék át a problémákat – írta közleményében Filippo Grandi, az UNHCR főbiztosa.

A menekültügyi szervezet az UNESCO-val, a világszervezet oktatási és kulturális szervezetével is egyeztette adatait. Mindezekből kiderült, hogy a menekült gyerekek kevesebb, mint fele részesül általános iskolai oktatásban, a világátlag 90 százalék. A középiskolai lehetőségekben még inkább szűkölködnek, csak 22 százalékuk járhat középiskolába, s csupán egy százalékuk jut egyetemre. Az iskoláskorú menekültek száma az előző évtizedben mintegy három és félmillió volt, 2011-től azonban mintegy 600 ezerrel növekedett. Évente 12 ezerrel több osztályteremre és 20 ezerrel több tanárra lenne szükség, derült ki a jelentésből.

Szerző