A következő hetekben az egészségügyért felelős államtitkárság szakmai konzultációt kezd a Magyar Orvosi Kamarával a megújuló törzskarton-rendszerről és annak tartalmáról – jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért felelős államtitkár a tárgyalásokat januárig le szeretné zárni, és ha megállapodnak egy megfelelő tartalomban, az szerinte a lakosság érdekeit szolgálja majd, és képet ad az emberek egészségi állapotáról.
Az államtitkár az alapellátás-fejlesztési modellprogram (svájci projekt) keretében végzett felmérés első eredményeit ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a program elemeit szeretnék majd beépíteni, felhasználni. Ki kell használni az alapellátás lehetőségeit a népegészségügy területén – mutatott rá Ónodi-Szűcs. Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának igazgatója szerint a január-májusban készült felmérés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a háziorvosi praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellátottságáról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlandóságra, illetve, hogy van-e nyitottság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet csaknem ötezer háziorvos (82,3 százalék) töltötte ki. A válaszadók a fővárosban majdnem 68 százaléka plusz finanszírozással vállalná, hogy a praxisa részt vesz a lakosság egészségi állapotának felmérésében, míg 38 százalékuk ezt plusz pénz nélkül is elvégezné. Az arányok tekintetében a megyeszékhelyen nagyobb azok aránya (82,5 százalék), akik csak plusz finanszírozással vállalnák az egészségi állapot felmérését. A prevencióval kapcsolatos életmód-tanácsadásban való részvételre adott válaszok itt is hasonló arányokat mutatnak, míg a fővárosban plusz finanszírozással 40,6 százalék, addig a megyeszékhelyen plusz juttatással 69,9 százalék vállalná ezt a feladatot. A megyeszékhelyeken ez az arány 42,6, illetve 86,8 százalék. A szakvizsgák számát tekintve kiderült, hogy a válaszadók 36 százalékának két szakvizsgája van, 13 százalékuknak három. Ezen szakvizsgák a belgyógyász, a foglalkozás-egészségügy, aneszteziológia, pulmonológia és sebészet szakmákból tevődnek össze.
Arra a kérdésre, hogy a praxisban milyen szakterület szakembereire lenne szükség, a legtöbben a dietetikust (válaszadók 63,1 százaléka) és a gyógytornászt (válaszadók 68,4 százaléka) jelölték meg. Az adminisztrátor fontosságát 34,8 százalék jelölte fontosnak, de a válaszadók 23 százaléka szívesen látna egészség tanácsadó szakembert is. Vajer emlékeztetett, a praxishoz tartozó betegekről eddig is kellett törzskartont vezetnie a háziorvosnak, ez nem új keletű dolog. A lakosság egészségi állapotának felmérése, jobb megismerése egyrészt fontos az adott embernek, de segíti az orvos munkáját is. Másrészt a két-három év alatt kapott adatokból a népegészségügyi programok is célzottabbak lehetnek - tette hozzá. Ónodi-Szűcs mindenképpen olyan új törzskarton-rendszert szeretne, amely alkalmas arra, hogy a lakosság állapotáról képet adjon, de nem ró akkora terhet egy-egy orvosra, hogy az gátolja a napi betegellátást. Az államtitkár szerint, ha a kamarával meg tudnak állapodni egy megfelelő törzskarton-tartalomban, akkor annak vezetése, kitöltése kötelező lesz a háziorvosra nézve. Ugyanakkor - folytatta - a jelenlegi indikátorrendszerre jutó forrás mértéke nem elegendő ahhoz, hogy ösztönözze a háziorvosokat. Arról, hogy mennyi pénzre lenne szükség nem esett szó.
Papp Magor, az alapellátás-fejlesztési modellprogram vezetője megnyugtatott mindenkit: az egészségállapot-felmérésben egyszerű vizsgálatokra kell gondolni, mint például vércukor-, vérzsírszint, vérnyomás és testsúlymérés, illetve az esetleges rizikófaktorok kiszűrése. A törzskartonban valószínűleg rákérdeznek majd a szociális helyzetre, az iskolai végzettségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez, vagy tud a háziorvos. A betegtől nyert, egészségre vonatkozó adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása, összegzése csak úgy történhet meg, hogy azok nem sértik az alapvető jogokat. A beteg azonban megtagadhatja a válaszadást.
