Lázár János;kvótareferendum;nihilizmus;

2016-09-15 21:28:00

Lázár határtalan agymosása

Meglehetősen kiéleződött kelet-nyugati uniós ellentétek árnyékában ismertette a mai pozsonyi uniós csúcstalálkozón képviselt magyar álláspontot a Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter, amely egyetlen mondatban összegezhető: az Unió maradjon a nemzetek Európája. A tárgyszerűség azonban nem tartotta vissza attól, hogy utána példátlan agymosásba kezdjen, mi lesz a "kényszerbetelepítés" következménye.

Az Unió maradjon a nemzetek Európája - ezt fogja képviselni a magyar miniszterelnök a visegrádi országokkal együtt a pénteki, pozsonyi uniós csúcstalálkozón a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján hozzátette: kezdeményezni fogják azt is, hogy a hatáskörén túlterjeszkedő Európai Bizottság térjen vissza végrehajtó funkciójához. A tárcavezető elmondta, a Brexit utáni közösségről tárgyaló találkozón a közép-európai térség országai a legfontosabb feladatként szólnak majd a bolgár határvédelem támogatásáról, hiszen "Európa jövője most a bolgár-török határon dől el". A térség országai hangsúlyosan szólnak majd a közép-európai együttműködésről, és közös piacuk megerősítéséről, az uniós hadsereg szükségességéről és a Frontex megerősítéséről. Emellett egységesen állnak ki a V4-ek az európai költségvetési szigor mellett is - ismertette Lázár János.

Navracsics vitába száll
Egyszerre három tekintélyes európai napilapban is megjelentetett egy cikket csütörtökön Navracsics Tibor uniós biztos. A német Frankfurter Allgemeine Zeitungban, az olasz La Stampában és a lengyel Gazeta Wyborczában is arról ír, hogy az európai és a nemzeti identitás simán megfér egymás mellett, kiegészítik és erősítik egymást. Sem Magyarrországot, sem a népszavazást, sem a kvótát nem említi, de utalásai világosak: az európai és a nemzeti érdekek szembeállítása szerinte nem jó irány.

A pozsonyi magyar álláspont ismertetése mellett nem maradhatott el a riogatás sem. "A betelepítés azzal jár, hogy a magyar adófizetőknek kell állniuk anyagilag ennek a terhét" - mondta Lázár. Ismert, a jászberényi népszavazási Fidesz fórumon a település polgármestere jelezte a romáknak, hogy kevesebb lesz a segély, ha migránsokat telepítenek be. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem is lehet másként. "Ha 100 egységnyi segélyt 150 egységre kell elosztani, akkor értelemszerűen csökkenni fog a segély összege" - mondta a miniszter, aki szerint ha a rászorulók nem 100-an, 200-an lesznek, hanem többen, nyilván kevesebb jut egy emberre, hisz nem fog a település több adót beszedni. Mindenkit arra kér a kormány, hogy vegyen részt az október 2-i kvótanépszavazáson, amely "nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy", a tét az, akarunk-e bevándorlókat Magyarországon vagy sem - ismételte meg a már unásig kommunikált kormánypropagandát.

A kancelláriaminiszter az új kormányfői szlogent hangoztatva megjegyezte, hogy a távolmaradásra való buzdítás "a nihilizmus egyik formája". A kormány mérlegeli annak a közjogi következményeit, ha érvényes lesz a népszavazás, a miniszterelnök pedig felkérte az igazságügyi minisztert, hogy dolgozza ki erről a javaslatot. Hogy ez mit tartalmaz majd, arról nem beszélt. Lázár szerint ha a kormány nem tud többséget szervezni az álláspontja mellé, és szét kell osztani menekülteket, lesz olyan "számsor", hogy a településeknek, a megyei jogú városoknak, hány főt kell befogadniuk.

Kiadták az ukázt
A fideszes népszavazási fórumokon és a Kormányinfón is hallhatjuk a Fidesz központi álláspontját a menekültekről, amelyeknek a Népszabadság szerint minden pártrendezvényen el kell hangozniuk. A fideszesek sorvezetőnek kapták, hogy a legkülönfélébb választói csoportok - a kormánypropaganda által több mint egy éve építgetett - félelmeire kell játszaniuk, hogy a lehető legmagasabb szintre tornásszák fel az október 2-i részvételt. A fórumokon a „migránsveszély” minden toposzát előhúzzák: bűnözés, erőszak, no go zónák, iszlám fundamentalisták, terrorakciók.
Lázár János a Népszava kérdésére tagadta, hogy a kormány megkereste volna a megyei jogú városok vezetőit, hogy saját forrásaikból pótolják ki a népszavazás kommunikációs kampányát. A miniszter szerint az, hogy Debrecen közgyűlése 5 millió forintot szavazott meg erre a célra, csak egyedi akciónak tekinthető.

Ezért is fontos, melyik településen, hogyan szavaznak, mennyire akarnak bevándorlókat, tehát mind a 3200 településen helyi népszavazást tartanak - mondta Lázár, aki ezzel azt sugallta, nagyobb eséllyel kapnak migránsokat azok a települések, ahol kisebb a nemek aránya. A miniszter ugyanakkor később tisztázta, nem azt tervezi a kormány, hogy megnézi a szavazás pontos eredményét településenként, és ahol kevés a nem, oda küldenek migránsokat, csupán arra célzott, hogy a szavazás után megnyílik egy vita minden településen a menekültek befogadásáról.

Az MSZP szerint Somogy megyében már elkezdték összeírni azokat az ingatlanokat, ahová a polgármestereikkel bevándorlókat akarnak betelepíteni - mondta Harangozó Gábor. A szocialista a párt somogyi elnöke szerint erre utal egy fórummeghívó, amely szerint az összejövetel témája: "a kötelező betelepítési kvóta érvényesülése estén migránsok elhelyezése településeink üresen álló ingatlanjaiba". Harangozó szerint mivel szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, nincs és nem is lesz kötelező betelepítési kvóta, a Fidesz a letelepedési kötvényt vásárlókat akarja elhelyezni ezekben az ingatlanokban. "Vagyis azokat az embereket, akik 300 ezer eurót, vagyis közel 100 millió forintot tudnak költeni a magyar állampolgárságra". Az MSZP tehát életszerűnek tartja, hogy ezek az emberek rá lesznek szorulva, hogy Somogy megyei önkormányzati lakásokban helyezzék el őket. Demeter Márta azt mondta, hogy már 16 ezer bevándorlót hoztak a letelepedési kötvény révén Magyarországra, köztük elítélt bűnözőket is. Az MSZP-s képviselő szerint az ingatlanok összeíratása szerinte azt bizonyítja, a Fidesz további kötvényvásárlókat szeretne, akiknek további kedvezményeket akar adni.

Móring József Attila szerint viszont szó sincs az üres ingatlanok összeírásáról. A somogyi kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Sonline megkeresésére állította, azért hívja össze péntek délutánra Somogyvárra a körzet polgármestereit, hogy pártállástól függetlenül mindenki elmondhassa a véleményét a menekültek esetleges betelepítésének veszélyeivel kapcsolatban.

Republikon: egyelőre győz a nem
Továbbra is igen magas a részvételi hajlandóság az október 2-i kvótanépszavazásra: a választók 48 százaléka biztosra ígéri a részvételét, további 23 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy részt vesz rajta. Ugyanakkor elérő képet kapunk, ha a különböző pártok támogatóit vizsgáljuk. A Fidesz-KDNP híveinek 71 százaléka, a Jobbik támogatóinak 58, a baloldali és liberális pártokkal rokonszenvezőknek viszont csak 36 százaléka ígéri biztosra a részvételét – derül ki a Republikon Intézet augusztusi közvélemény-kutatásából. A részvételi hajlandóságot ugyanakkor érdemes némi fenntartással kezelni, a tényleges részvételt ugyanis még számos olyan tényező befolyásolhatja, amelyekkel a választók nem tudnak előre számolni. A népszavazás eredménye egyelőre nem tűnik kérdésesnek. Az összes választópolgár 73 százaléka nemmel, 4 százaléka igennel, 6 százaléka érvénytelenül tervez szavazni, míg további 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Még erőteljesebb a nem szavazatok fölénye a népszavazáson biztosan vagy valószínűleg részt vevők körében: 87 százalékuk nemmel, 4 százalékuk igennel, 2 százalékuk pedig érvénytelenül készül szavazni - az érvénytelen szavazatot fontolgatók jelentős része tehát valójában nem tervez részt venni a népszavazáson.