Hidegháború Belgrád és Zágráb között

Publikálás dátuma
2016.09.17. 07:33
Aleksandar Vucic közvetlenül az Európai Uniótól kért segítséget a vitában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hidegháború állt be a szerb-horvát viszonyban – vélik belgrádi politológusok. Azt követően ugyanis, hogy Szerbiában kémkedés vádjával letartóztatták a horvát Cedo Colovicot, akit később hároméves börtönre ítéltek, menthetetlennek látszik ez a kapcsolat. Brüsszelben inkább Zágrábot hibáztatják a fejleményekért, de azt remélik, a múlt vasárnapi választás után kedvező fordulat történik.

Valóban a hidegháborúra emlékezteti az embert az a kapcsolat, ami kialakult Szerbia és Horvátország között. Kölcsönös üzengetések, diplomáciai jegyzékek cseréje, fenyegetőzések, s most már kémek leleplezése tarkítja e viszonyt. A Blic belgrádi lap szerint a Szerbiában őrizetbe vett, 57 éves Cedo Colovic feladata az volt, hogy olyan szemtanúkat kutasson fel az országban, akik beszámoltak volna a Horvátországban háborús bűnkkel vádolt szerbek rémtetteiről. A belgrádi bulvárlap azonban azt is állította, hogy néhány tanút likvidálnia kellett volna. Colovic egykor a horvátországi szerb hadsereg tagja volt, de később megkapta a horvát állampolgárságot, miután együttműködött Zágrábbal. A lap azt is állította, hogy egy sor horvát kémet már nyugdíjaztak.

A belgrádi sajtó később közölte azt is, hogy Colovicnak szerb és horvát állampolgársága is van. 1990-ig Horvátországban élt és dolgozott, ezt követően pedig Szerbiába költözött. Fény derült továbbá arra is, akkor tartóztatták le, amikor Horvátországba próbált átmenekülni.

Természetesen teljesen mást közölt a jobboldali horvát kormányhoz közel álló Vecernji List, amely szerint szó sincs arról, hogy Colovic ügynök lenne. A lap – titkosszolgálati forrásokra hivatkozva – azt állította, hogy Szerbia „újabb játszmájáról” van csak szó, amellyel „le akarják járatni Horvátországot”.

Colovicot három éves börtönre ítélték, miután kiegyezett az ügyészséggel. Tulajdonképpen jól járt, mert az elkövetett bűncselekmény súlyáért több mint 10 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhattak volna. Nem mellékes azért, hogy az ügyészséggel való kiegyezés azt is jelenti: Colovic elismerte bűnösségét.

Momir Stojanovic, a Katonai Biztonsági Ügynökség korábbi igazgatója a Politika belgrádi napilapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, ki kell deríteni, milyen adatokat szolgáltattak ki a horvát államnak, és kik voltak azok a személyek, akik munkájában segítették a horvátországi kémet. Közölte, nemcsak egy személyt tartóztattak le, hanem egy „teljes kémhálózat” felderítéséről van szó.

Hogy pontosan mi az igazság az egész történetből, tényleg kém-e, vagy sem, alighanem sosem derül ki, hiszen Belgrád és Zágráb is csak a saját igazát fogja ismételgetni. Az egész eset azonban újabb bizonysága annak, mennyire mélypontra került a két ország viszonya. Bojan Klacar, a belgrádi Szabad Választás és Demokrácia Központ (CESID) szakértője a Novosti című lapnak elmondta, „az 1995-ös háború lezárása óta sosem volt rosszabb a két ország viszonya”. Mint mondta, nincs is semmi jele annak, hogy ez a kapcsolat számottevően javulna az elkövetkezendő időszakban. Szerinte elsősorban Zágráb nem érdekelt ebben. Meglátása szerint a gondokat a horvátországi parlamenti választás akár meg is oldhatja és úgy véli, a konfliktusban az Európai Uniónak kellene közvetítői szerepet vállalnia.

Egy másik belgrádi intézet, a Regionalizmus Központ igazgatója, Aleksndar Popov ugyanezen lapban annak a véleményének adott hangot, hogy a két ország közötti hidegháború már régóta tart, s a legújabb események csak egy újabb fejezetét jelentik e fagyos viszonynak. Utalt arra, hogy a hidegháborúban az Egyesült Államok és a Szovjetunió is fenntartották egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Ennek felmondása sem Horvátország, sem pedig Szerbia esetében nem fenyeget, ám így is „folyamatos a feszültség, s egyre jobban elmérgesedik a viszony” – közölte. Úgy vélte, elég különös időpontban fogták el kémkedés miatt Colovicot. „Sajátos, hogy az egész ügy akkor pattan ki, amikor ennyire rossz a két állam kapcsolata”.

Valamivel derűlátóbban ítéli meg a helyzetet Dusan Janjic politikai elemző. Szerinte nem elképzelhetetlen a viszony javulása, de csak meghatározott feltételek teljesülése esetén. Mint mondta, van esély a javulásra, s gondoskodni kell arról is, hogy a két ország megőrizze azokat a csatornákat, amelyek lehetővé tennék mindezt.

Szerbia egyértelműen Zágrábot tartja felelősnek a hangnem elmérgesedéséért. Nyilván kettőn áll a vásár, de az azért tény, hogy a leváltás előtt álló horvát kormány, kivált a radikális kijelentéseiről ismert horvát külügyminiszter nagyban hozzájárult a mostani állapotokhoz. Tomislav Nikolic szerb elnök a Szputnyik orosz hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy Zágráb nem utasította el a kibékülést, de a horvát politika arra épül, hogy gyűlöletet keltsenek a másik nemzetiségek iránt. Mint mondta, csak sajnálkozással tudja tudomásul venni a szomszédos országban zajló történéseket.

A viszony jelentős rosszabbodásában két tényező játszik fontos szerepet. Egyrészt a leköszönő, Tihomir Oreskovic kormányfő által fémjelzett horvát kormány politikája, másrészt pedig az, hogy múlt vasárnap előrehozott választást rendeztek Horvátországban, amelyen „minden szavazat számított”, s ilyenkor roppant népszerű téma a szerbek rémtetteinek felidézése. Aggasztó fejlemény azonban az, hogy ezt a nem éppen baráti retorika már nem csak a jobboldali Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) jellemzi, hanem Zoran Milanovic, időközben lemondott szociáldemokrata miniszterelnöknek sem kellett a szomszédba mennie néhány szerbellenes megnyilvánulásért. Pedig a horvát függetlenség óta a szociáldemokrata-liberális kormányok tettek valamit a két ország viszonyának javulásáért.

Milanovic néhány hete horvát háborús veteránokkal folytatott találkozója során – ahol az egybegyűltek a Szerbia és Horvátország közötti feszültség csökkentését, illetve Aleksandar Vucic kormányfővel folytatott párbeszéd normális mederbe való terelését kérték tőle – kiemelte, Szerbia nem képvisel semmilyen diplomáciai erőt sem, a szerb nép kicsi, az ország pedig „egy rakás szerencsétlenség”. A napvilágra került titkos felvételek tanúsága szerint Milanovic szerint az egész kérdést csak miniszteri szinten kell megoldani. „Megvárjuk, hogy sebezhetők legyenek, és akkor akadályozzuk majd a csatlakozási tárgyalásokat” – fogalmazott. Ezzel ki is mondta azt, hogy hazája zsarolási pozícióban van, hiszen bármikor megakadályozhatja a szerb csatlakozási folyamatot.

A még hivatalban lévő horvát kabinet olyan lépéseket tett, amelyek valóban fenyegetést jelentenek a térség stabilitására. Horvátországban törvény rendelkezik arról, ha egy településen egy nemzetiség aránya meghaladja a harminc százalékot, akkor annak a nyelvén is ki kell tenni a település névtábláit. A délszláv háborúk alatt sokat szenvedett Vukovar is ezen települések közé tartozik. Az utóbbi három évben azonban számos tüntetést szerveztek a horvát nacionalisták, s erőszakkal vették le a cirill betűs szerb helységnévtáblákat. Oreskovic kormánya azonban sajátos módon próbálja megoldani a kérdést. Elrendelték, hogy a vukovari lakosság jegyzékét vizsgálják át, s töröljék le róla azon szerbek nevét, akik nem a városban élnek, vagy „nem is szerbek”. A cél egyértelmű. Így akarják a hivatalos statisztikában is harminc százalék alá csökkenteni a szerbek számarányát, s levenni a cirillbetűs névtáblákat.

Tihomir Oreskovic kabinetjének kisebbségi politikáját nemcsak a szerbek, hanem más nemzetiségek is bírálták. Többek szerint nőtt az antiszemitizmus, megszokottá vált a nacionalisták részéről az egykori náci bábország, a Független Horvát Állam (NDH) dicsőítése. A kormány nem lép fel azokkal a radikális szurkolókkal szemben, akik az NDH-ban megszokott köszöntést, a „Za dom spremni-t” (Készen a hazáért) skandálják a lelátókon.

Aleksandar Vucic közvetlenül az Európai Uniótól kért segítséget a vitában, Brüsszel azonban ódzkodik attól, hogy nyíltan egyik vagy másik ország pártjára álljon. Németország, Ausztria, illetve Johannes Hahn szomszédságpolitikai biztos azonban különféle csatornákon igyekeznek Zágráb tudomására hozni: nem lesz jó vége annak, ha folytatja a jelenlegi politikáját.

Csak egyvalamiben lehet reménykedni, abban, hogy a vasárnapi előrehozott horvát választás nyomán lecsillapodnak a kedélyek az országban, s olyan horvát kormány alakul, amely érdekelt a horvát-szerb viszony javításában.

Sosem volt jó vége annak, ha a Balkánon feszültséggóc keletkezett. Kedvező fejlemény lehet, hogy az új horvát kormányba bekerülhet a szerb kisebbség három képviselője. Ha ez tényleg így lenne – amire nem vennénk mérget – az nemcsak Belgrádnak, hanem Brüsszelnek is jó üzenet lenne.

Aggódik a Reuters is
Hidegháborút emlegetett elemzésében a Reuters is. A brit hírügynökség szintén arra a következtetésre jutott, hogy a kilencvenes évek horvát–szerb háborújának 1995-ös lezárása óta most vannak a legmélyebben a Horvátország és Szerbia közötti államközi kapcsolatok. A Reuters szerint a két állam közötti politikai „labdaadogatás” újabb fejezete a kémügy.
A Reuters problematikusnak tartja a Belgrád és Zágráb közötti viszony romlását, mert, mint megállapítja, e fejlemény nagy mértékben gátolja annak az európai uniós tervnek a sikerét, hogy a volt Jugoszlávia utódállamait az európai integrációk útjára állítsa. Kiemeli, hogy Horvátország máris tagja az uniónak, ezért fennáll a veszélye annak, hogy folyamatosan akadályozni fogja Szerbia közeledését.
A brit hírügynökség szerint Belgrádban a horvát kém elfogására a legutóbbi horvátországi történésekre való megfelelő válaszként tekintenek. Emlékeztet arra, hogy Zágráb – más személyek mellett – rehabilitálta Alojzije Stepinac katolikus bíborost is, akit Szerbia felelősnek tart a második világháborúban szerbek ellen elkövetett bűntettekért a Független Horvát Állam (NDH) területén. Beszámolójában a Reuters hozzáteszi, hogy Szerbiában nagy megrökönyödéssel figyelték a horvát történéseket.


Belgrád legfőbb kifogása

Július 22-én a horvát igazságszolgáltatás felülvizsgálta az egykori zágrábi bíboros érsekkel szemben, 1946-ban született ítéletet, amelyben 16 éves börtönbüntetésre ítélték amiatt, mert – a vádak szerint - „nemzetellenes és államellenes” tevékenységet folytatott, „együttműködött a megszállókkal”, „ellenséges propagandatevékenységet fejtett ki”, s „elő akarta készíteni az usztasák visszatérését Jugoszláviába”. A szerbek viszont azzal vádolják Stepinacot, hogy segítette a nácik bábállamát, a Független Horvát Államot (HDZ), ezért felelősség terheli a szerbek elűzéséért, megöléséért. A horvát katolikus egyházban sem aratott osztatlan sikert az ítélet felülbírálása, mert 1992-ben az akkori horvát parlament már deklarációt fogadott el az ítélet igazságtalan voltáról, s ezt Franjo Kuharic egykori zágrábi bíboros, érdek is üdvözölte.

Az ítélet felülvizsgálatának időzítése finoman fogalmazva nem szerencsés. Ferenc pápa áprilisban ugyanis Stepinac szentté avatási eljárásának felfüggesztése mellett foglalt állást, s katolikus és pravoszláv szakértőkből álló bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata: vizsgálja ki a főpap II. világháborús szerepét. Ferenc pápa személyesen döntött Boldog Alojzije Stepinac szentté avatási eljárásának szüneteltetése mellett, miután Irinej szerb pátriárka levélben tiltakozott ez ellen.

A szerb pravoszláv főpap azt állította, Stepinac támogatta a fasiszta Független Horvát Államot (NDH), s „erőszakosan” keresztelt meg pravoszláv híveket, illetve támogatta a rasszista törvényeket. Hyacinthe Destivelle, a katolikusok és ortodoxok egységének megteremtésével foglalkozó Istina központ igazgatója a Szentszék félhivatalos lapjában, a L’Osservatore Romanóban még januárban azt írta, hogy a pápa számára nagyon kényes kérdés Stepinac érsek szentté avatásának ügye, mert Ferenc szívén viseli a pravoszláv egyházzal való kapcsolatok javításának sorsát. Ezt jelzi azt is, hogy a Stepinac szerepét kivizsgáló bizottságban ortodox személyigések is helyet kaptak.

Szerző

Meghiúsított merénylet - Nagykövetségeknél robbantottak volna

Publikálás dátuma
2016.09.17. 07:31
Az idei terrortámadások egyik célpontja az Atatürk nemzetközi repülőtér volt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN TAN
Külföldi nagykövetségek elleni terrorcselekményt hiúsítottak meg Törökországban. A merénylők Németország és Nagy-Britannia diplomáciai képviseleteit célozták állítólag, részleteket azonban nem közöltek a török hatóságok. A szíriai tűzszünet él és meghosszabbítják, Ankara pedig folytatja a szíriai szárazföldi hadműveletet.

Négy személyt vettek őrizetbe tegnap a török hatóságok, akikről úgy vélik, hogy az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet tagjai és merényletet terveztek Németország és Nagy-Britannia törökországi nagykövetsége ellen. Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint három embert Ankarában, egyet Isztambulban állítottak elő. A terroristák a támadásokat szeptember 13-a és 17-e között szándékozták végrehajtani, az viszont még nincs bizonyítva, hogy valóban kapcsolatban állnak az IS-el. A tervezett merénylet részleteiről semmit sem közöltek sem a török hatóságok, sem az érintett nagykövetségek. Tény azonban, hogy mind London, mind Berlin biztonsági okokra hivatkozva előzetesen bezárta nagykövetségét, Nagy-Britannia arra is figyelmeztette állampolgárait, hogy kerüljék a szír-török határ közelségét.

Az ankarai brit külképviselet pénteken biztonsági okokból egyáltalán nem nyitott ki, a német követségen pedig korlátozott szolgáltatás működött. Richard Moore brit nagykövet a közösségi médiában arról írt, hogy a török hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, noha Törökországban a kormányhivatalok és a pénzügyi piacok hétfőtől csütörtökig zárva tartottak, tekintettel az Eid al-Adha muzulmán áldozati ünnepre. A német médiában viszont olyan meg nem erősített információk láttak napvilágot, miszerint Berlin azt szerette volna elkerülni, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő hívei megostromolják a képviseletet a török vízummentesség késlekedése és a török-német diplomáciai feszültségek miatt.

Bár a tervezett részletek valamint az, hogy miért épp a német és a brit nagykövetség került a terroristák célkeresztjébe egyelőre nem ismertek, reálissá teszi a fenyegetést, hogy az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak Törökországban az iszlamista gyökerű merényletek. Miután Ankara augusztus 24-én szárazföldi hadműveletet indított a határ szíriai oldalán az IS ellen, jogos a félelem, hogy a terrorcsoport az ünnepet merényletre használja ki.

Szíriában viszonylagosan él a hétfőn életbelépett tűzszünet, amely azonban nem vonatkozik az IS-re is. Tegnap kisebb összecsapások törtek ki a felkelők és az Aszad-rezsimhez hű erők között Damaszkuszban, de az ország más részeiben fegyvernyugvás volt. A további amerikai-orosz egyeztetések nyomán péntek estétől újabb 48 órára meghosszabbították az öt napja tartó tűzszünetet Szíriában, a terrorcsoport elleni katonai akciók azonban folytatódnak.

Szerző

Meghiúsított merénylet - Nagykövetségeknél robbantottak volna

Publikálás dátuma
2016.09.17. 07:31
Az idei terrortámadások egyik célpontja az Atatürk nemzetközi repülőtér volt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN TAN
Külföldi nagykövetségek elleni terrorcselekményt hiúsítottak meg Törökországban. A merénylők Németország és Nagy-Britannia diplomáciai képviseleteit célozták állítólag, részleteket azonban nem közöltek a török hatóságok. A szíriai tűzszünet él és meghosszabbítják, Ankara pedig folytatja a szíriai szárazföldi hadműveletet.

Négy személyt vettek őrizetbe tegnap a török hatóságok, akikről úgy vélik, hogy az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet tagjai és merényletet terveztek Németország és Nagy-Britannia törökországi nagykövetsége ellen. Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint három embert Ankarában, egyet Isztambulban állítottak elő. A terroristák a támadásokat szeptember 13-a és 17-e között szándékozták végrehajtani, az viszont még nincs bizonyítva, hogy valóban kapcsolatban állnak az IS-el. A tervezett merénylet részleteiről semmit sem közöltek sem a török hatóságok, sem az érintett nagykövetségek. Tény azonban, hogy mind London, mind Berlin biztonsági okokra hivatkozva előzetesen bezárta nagykövetségét, Nagy-Britannia arra is figyelmeztette állampolgárait, hogy kerüljék a szír-török határ közelségét.

Az ankarai brit külképviselet pénteken biztonsági okokból egyáltalán nem nyitott ki, a német követségen pedig korlátozott szolgáltatás működött. Richard Moore brit nagykövet a közösségi médiában arról írt, hogy a török hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, noha Törökországban a kormányhivatalok és a pénzügyi piacok hétfőtől csütörtökig zárva tartottak, tekintettel az Eid al-Adha muzulmán áldozati ünnepre. A német médiában viszont olyan meg nem erősített információk láttak napvilágot, miszerint Berlin azt szerette volna elkerülni, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő hívei megostromolják a képviseletet a török vízummentesség késlekedése és a török-német diplomáciai feszültségek miatt.

Bár a tervezett részletek valamint az, hogy miért épp a német és a brit nagykövetség került a terroristák célkeresztjébe egyelőre nem ismertek, reálissá teszi a fenyegetést, hogy az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak Törökországban az iszlamista gyökerű merényletek. Miután Ankara augusztus 24-én szárazföldi hadműveletet indított a határ szíriai oldalán az IS ellen, jogos a félelem, hogy a terrorcsoport az ünnepet merényletre használja ki.

Szíriában viszonylagosan él a hétfőn életbelépett tűzszünet, amely azonban nem vonatkozik az IS-re is. Tegnap kisebb összecsapások törtek ki a felkelők és az Aszad-rezsimhez hű erők között Damaszkuszban, de az ország más részeiben fegyvernyugvás volt. A további amerikai-orosz egyeztetések nyomán péntek estétől újabb 48 órára meghosszabbították az öt napja tartó tűzszünetet Szíriában, a terrorcsoport elleni katonai akciók azonban folytatódnak.

Szerző