Juhász Dániel;
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete;Mendrey László;betöltetlen állás;pedagógushiány;
2016-09-20 07:15:00
Tanár akart lenni, de bébiszitterként hétszer annyit keres
Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hiány van pincérekből, szakácsokból, informatikusokból, lassan a pedagógushiány fogalmával is meg kell barátkoznunk, legalábbis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint. Pedig a kormány az idei OECD jelentésből azt olvasta ki, hogy az oktatásban minden szebb és jobb, ám a valóság sajnos nem ad derűre okot. Az egyik legjobb eredmény, hogy a pedagógusbérek tekintetében utolsóról az utolsó előttire kerültünk.
Pánikszerűen hagyják el a pályát a fiatal tanárok, az országban egyre több a betöltetlen pedagógus álláshely - figyelmeztetett Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy miközben évek óta hallunk az egyre súlyosbodó szakmunkáshiányról, de az, hogy pedagógushiány, eddig alapvetően ismeretlen fogalom volt Magyarországon.
Ám ha a jelenlegi trendek folytatódnak, általános probléma lesz ez is. Azt persze hallani egy ideje, hogy a szakmában túl kevés a természettudományos tárgyakat vagy az idegen nyelveket oktató pedagógusok száma, ám Mendrey szerint már nem csak szaktanárokból, hanem tanítónőkből, óvónőkből is hiány van.
Esze ágában sincs hazajönni
- Mindemellett a szakoktatásból is rengeteg pedagógus hiányzik, akik ott vannak, iszonyatos mennyiségű túlórával kénytelenek feladataikat ellátni, ami a minőség rovására megy - hangsúlyozta a PDSZ elnöke. Hozzátette: bár a kormány kommunikációjában nagy sikerként jelenik meg, hogy az elmúlt években nőtt a pedagógusképzőkbe jelentkezettek száma, ez nem igazán érezhető a közoktatásban.
Arról ugyanis nem esik szó, hogy mekkora a lemorzsolódás, illetve azok közül, akik elvégzik a képzést, mennyien tudnak a szakmájuknak megfelelően elhelyezkedni. A frissen végzett, pályakezdő, valamint a nyugdíjba vonuló pedagógusok mellett Mendrey szerint az aktív korúak is egyre többen távoznak a pályáról. Hozzátette: még szerencse, hogy "csak" a pályát hagyják el, nem pedig az országot.
Igaz, ennek ellenkezőjéről is be lehet számolni, leginkább a fiatalok körében. A PDSZ-elnök egy friss diplomás, 23 éves, pedagógus végzettségű ismerősének példáját említette.
- Az édesanyja után ,,kitántorgott" Angliába. Az anyja fodrász, ő pedig bébiszitter, egyetlen gyermekre vigyáz, akinek az édesanyja magyar. Az elvárás vele szemben, hogy magyarul beszélgessen otthon a gyerekkel. Ha ez a leány itthon marad, most gyakornoki státuszban volna, nettó 90-110 ezer forintért. Odakint bébiszitterként forintba átszámolva nettó 700 ezer forintot keres. Esze ágában sincs hazajönni. Ilyen pénzek még a kutatótanároknak sincsenek beígérve Magyarországon - mondta Mendrey.
Mennyi az annyi?
Vagyis a bérhelyzet továbbra sem rózsás ezen a pályán sem, pedig a kormány az utóbbi években valóban figyelemreméltó pedagógus-béremelést hajtott végre. Azt a napokban megjelent OECD jelentés is elismeri, hogy a vizsgált 2013-2014-es évben a magyar pedagógusok kapták a legnagyobb mértékű emelést az OECD országok között - ez viszont csak annyira volt elég, hogy az utolsóról az utolsó előtti helyre kerüljünk, megelőzve Szlovákiát. A fejlett országok átlagaitól pedig még mindig messze állunk, a luxemburgi pedagógusok például ötször annyit keresnek, mint magyar kollégáik.
Bár a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy egyre több pénz megy a közoktatásra, és Palkovics László oktatási államtitkár is a magyar oktatás javuló eredményeit olvasta ki az OECD oktatási körképéből, ám Magyarország továbbra is azok közé az államok közé tartozik, amelyek a legkevesebbet költik oktatásra. A vizsgált időszakban a magyar állam a GDP 3,8 százalékát költötte oktatásra, az OECD átlag 5,2 százalék. Ugyancsak az utolsók között kullog Magyarország a diákokra fordított források mértékének tekintetében is: a jelentés szerint 2013-ban egy-egy diákra mintegy másfél millió forintot költött a magyar állam éves szinten (általános iskolától főiskoláig), az OECD átlag ennek kétszerese.
A jelentés megállapította azt is, hogy 2010 óta folyamatosan csökken nálunk a gimnáziumban végzettek száma, ugyanakkor akik szakiskolában végeztek, egyre többen vannak. A felsőoktatás mutatói sem túl biztatóak: az egyetemisták száma már 2008 óta folyamatosan csökken, az OECD országok közül csak Oroszországban rosszabb a helyzet. Pedig mind a munkanélküliség, mind a keresetek szempontjából sokat számít Magyarországon a diploma, de az érettségi is. A munkanélküliek aránya a diplomások között a legalacsonyabb (2,2 százalék), ráadásul diplomával átlagosan kétszer annyit lehet keresni, mint középfokú végzettséggel, legalábbis az OECD szerint.
A jelentés kitért arra is, hogy - más országokhoz hasonlóan - nálunk is elöregedőben van a tanári állomány: az általános és középiskolákban a pedagógusok harmada ötvenévesnél idősebb.
Rosszul elköltött pénzek
Na de mégis hová megy az a "rengeteg" pénz, amit a kormány az utóbbi években oktatásra költ? Mendrey László szerint bár a 3,8 százalékos GDP ráfordítás valóban alacsony, de jóval több, mint eddig. A PDSZ elnöke azonban úgy látja, a közoktatásban ezek a források továbbra sem jelennek meg érezhetően. Szerinte a többletforrások java az államosítás költségeire megy el; felidézte, hogy az átalakulóban lévő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) milliárdos tartozásait, hiányait is folyamatosan pótolni kellett.
- A közoktatás állapotában nincs változás, az eredmények romlanak, ahogy az intézmények állapota is. A rosszul elköltött pénzek jellemzik a rendszert. Pedig a kevesebb pénzt is jól be lehetne fektetni, ahogy a sok pénzt is nagyon rosszul el lehet költeni - fogalmazott Mendrey, hozzátéve: az iskolák állapota szorosan összefügg azzal, hogy ki a "gazdájuk".
A közoktatásban jelenleg háromféle fenntartói rendszer működik: állami, egyházi és magán. Az eddigi állami rendszerben a fenntartás és a működtetés azonban több helyen elkülönült, a helyi önkormányzatok működtetőként részt vehettek iskoláik életében. A vegyes rendszer (amit a Klik létrehozása eredményezett) azonban több problémát szült, ami elsősorban abból fakadt, hogy nem különítették el jól a fenntartói és a működtetői jogköröket. Az önkormányzatok, szakszervezetek egyre többször fakadtak ki az iskolai munkát már-már ellehetetlenítő napi gondok miatt, végül a kormány is belátta, hogy a vegyes rendszert meg kell szüntetni.
- A megszüntetés azon módjáról, ami most bekövetkezett, korábban az ég világon senki nem beszélt. Most nagyjából ugyanaz a helyzet, mint ami a rendszerváltás előtti években. Azt már nagyon jól tudjuk, az az állapot hova vezetett - mondta Mendrey.
Mint ismert, a kormány úgy intézi el a problémát, hogy totális államosítást hajt végre, az önkormányzatoktól a működtetői jogokat is elvette, így lényegében semmilyen beleszólásuk nem lesz a közoktatás folyamatába. A PDSZ elnöke szerint a kormánynak legalább a kormánypárti vagy kormányközeli polgármeseterekre kellene hallgatnia, akiknek többsége ugyancsak elítéli az átalakítást.
Milyen megoldások lehetnek?
A PDSZ továbbra is kitart álláspontja mellett, mely szerint a vegyes fenntartást nem megszüntetni, hanem újragondolni kellett volna. Mendrey szerint azok az önkormányzatok, amelyek egy objektív szempontsor alapján képesek erre, kapják vissza működtetői mellett fenntartói jogköreiket is. - Ehhez persze vissza kell kapniuk azokat a bevételeiket, amelyeket elvett tőlük az állam - hangsúlyozta. Ezt az elképzelést támogatja egyébként a legtöbb polgármester is. Az állam pedig ott vállaljon komoly szerepet az iskolák fenntartásában, ahol az önkormányzat erre csak nehezen vagy egyáltalán nem képes.
Az egyre érezhetőbb pedagógushiánnyal kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, maga a minősítési procedúra is taszító. Mendrey úgy véli, a béremelés gyakorlatilag átverés, hiszen azzal együtt jelentősen megnövekedett a pedagógusok terhelése, valamint a korábbi juttatásokat, pótlékokat elvonták. Ráadásul a pályakezdők nagyon hosszú ideig bizonytalanságban kell hogy éljenek, mire véglegesítik őket pozíciójukban.
- Ha egy pályakezdő mindenképp pedagógus szeretne lenni, diplomázás után még két év gyakornoki szerep vár rá, ettől függetlenül szinte minden pedagógus számára előírt feladatot el kell végezzen. Mindezt teszi 90-110 ezer forintért. Két év után minősíttetnie kell magát, Pedagógus I. fokozatba. Ha nem sikerül, diplomával a kezében, jön a pályaelhagyás. Illetve van még egy lehetőség, saját pénzen: 70 ezer forintért megismételheti az eljárást. Ha sikerül, Pedagógus I-be kerül, ott legkésőbb hét év leteltével újból minősíttetnie kell magát. Ha ez nem sikerül, még mindig elküldhető a pályáról. Nem egy vonzó életpálya - mondta Mendrey.
A PDSZ elnöke szerint ez is bizonyítja, hogy rossz helyen van a gyakornoki rendszer, az életpályamodellt haladéktalanul módosítani kellene. Ugyanilyen fontos lenne a pedagógusbérek számítási alapjának "visszakötése" a minimálbérhez, valamint a kötelező óraszámok maximalizálása 22 órában. Mendrey szerint a pedagógusok jelenlegi munkaterhelése egyértelműen az oktatás minőségének rovására megy.
Összesen 18 százalékkal kevesebb állami kísérleti tankönyvet rendeltek idén - derítette ki közérdekű adatigényléssel a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete.
