Hogyan lesz érvénytelenből érvényes voks?

Publikálás dátuma
2016.09.20. 07:06
Gurmai Zita, az MSZP elnökségének tagja és Molnár Gyula pártelnök a Nyugati téren: szocialista plakátok a referendum ellen FOTÓ:
Útmutatót is kiadott az október 2-ai kvótanépszavazáshoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazatszámláló bizottságok tagjainak, amely szemlélteti, mi számít érvényes vagy érvénytelen szavazatnak. 

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint azonban a kiadvány törvénysértő, mivel az érvénytelen voksokat is érvényessé akarja tenni. Molnár Csaba DK-alelnök úgy fogalmazott: egyre több elkeseredett kísérletet látnak a kormány részéről arra, hogy megpróbálják érvényessé tenni az "orbáni álnépszavazást". Az NVI segédlete szerinte "egészen elképesztő szavazatszámlálási utasításokat fogalmaz meg". Molnár kifejtette, a segédlet alapján szinte lehetetlen érvénytelenül szavazni, mert a nyilvánvalóan teljesen érvénytelen voksokat is érvényesnek, ráadásul "érvényes nemnek kell tekinteni". A képviselő a segédletből három, az érvényes nem szavazatokat bemutató példát emelt ki.

Az egyiken az igen és a nem mellett is látható iksz, de az igen karikájában nem metszik egymást a vonalak. A másikon az egész lapot áthúzták, de a két vonal a nem karikában metszi egymást, míg a harmadik, összefirkált szavazólapon az igenhez pipát, a nemhez keresztet tettek. Úgy vélte, hogy ezek alapján az ellenzéki szavazók számára az egyetlen eredményes módszer a távolmaradás. Erre reagálva az iroda közölte, a segédletük csupán a jogviták eldöntését segíti. Az MSZP is bemutatta tegnap a népszavazás elleni plakátkampányát, amellyel távolmaradásra szólítják fel a választóikat. Molnár Gyula pártelnök a Nyugati téren úgy fogalmazott, "csak a le nem adott szavazatot nem lehet manipulálni".

Csaknem harmadával nőtt az előző voksoláshoz képest a népszavazásra regisztráló külhoni magyarok száma - jelentette be tegnap Potápi Árpád államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt. A szeptember 17-i határidőig 274 576-an regisztráltak, míg az előző - az országgyűlési - voksoláson ez a szám mintegy 194 ezer volt.

Szerző

Született optimisták - Interjú a Bike Maffia alapítójával

Publikálás dátuma
2016.09.20. 07:04
Mind többen akarnak segíteni FORRÁS: BIKE MAFFIA
2011 karácsonya előtt öt pesti srácnak sörözgetés közben támadt egy ötlete. Két hétre rá százötven mindenféle jóval megrakott szendvicset bringával széthordtak hajléktalanoknak. Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia szülőatyja optimista, s azt mondja: az utóbbi évek visszaigazolták született optimizmusát.

– Nehezen elképzelhető, hogy ez a szendvicses akció előzmény nélkül történt. Legalábbis furcsa, hogy egy harmincas pasi egy reggel arra ébred, hogy muszáj valamit tennie az elesettekért.

– Igaz, a szálak messzebbre nyúlnak vissza. Munkámat tekintve reklámgrafikus vagyok, évekig ültem a gép mögött, jól kerestem, de érzékeny ember lévén azt azért láttam, hogy ami körülöttem van nem jó, sőt egyre rosszabb. Mind több inger ért, amit nem tudtam feldolgozni, így volt két évem, amikor baráti körben sokat pofáztam arról, hogy ez az állapot tarthatatlan.

– Valamennyien szembesülünk az egyre fokozódó nyomorral. Önt miért zavarta az, ami fölött a többség simán átsiklik?

– Én nem akartam közönyös maradni. Arra gondoltam, másképp is lehetne, hiszen Európa más országaiban sokkal humánusabban kezelik a hajléktalanságot. Beszélgettem fedél nélküliekkel, és azt tapasztaltam, hogy a fizikai szükségleteken túl, jó szóra, törődésre vágynak, arra, hogy emberszámba vegyék őket. Nem vagyok angyal, megérem a pénzemet, de abban sziklaszilárdan hiszek, hogy az emberek egymáshoz való viszonyán változtatni lehet, és sokan segíteni tudunk. Szóval 2011 karácsonyán sörözgetés közben épp azt fontolgattuk egy barátommal, hogy mit fogunk csinálni az ünnepek alatt, és eszünkbe jutott, mi lenne, ha megörvendeztetnénk azokat, akik nem tudnak otthon karácsonyozni a szeretteikkel. A bringás szendvicsosztás és az, ahogyan a hajléktalanok reagáltak erre, hihetetlen élmény volt. Feldobott állapotban mindig pörgök, így még aznap éjszaka kiötlöttem, hogy Budapest Bike Maffia lesz a nevünk, és megcsináltam a Facebook-oldalunkat.

– Annyi a rászoruló, miért éppen a hajléktalanok?

– Baromi egyszerű: mi ugye az utcán bringázunk, a hajléktalanok meg ott élnek. Tehát a probléma a szó szoros értelmében az utcán hevert. Egyébként üzenem a fanyalgóknak: te is innál, ha az utcán lennél, mert piszok nehéz ám ezt kibírni… Különben azóta már családokat, intézményeket, állatmenhelyeket  és gyerkeket is segítünk.

– Honnan a Maffia név? A maffia nem arról híres, hogy keblére öleli a szegényeket.

– A reklámgrafikus eleve abból él, hogy eltér a szokványostól. Minél meglepőbb valami, annál inkább felkelti a figyelmet. A Maffia névvel azt akartam elérni, hogy megfogja a fiatalokat, és legyen cool beszállni ebbe. Hál’istennek az utóbbi öt év azt mutatja, hogy rátapintottunk valamire. Nagyon sok fiatal csatlakozott hozzánk, és a mi köreinkben már a segítségnyújtás a cool, a közönnyel és a tespedéssel szemben.

– A bringázás a gyakorlati hasznon túl életérzés és életforma is?

– Igen, a Critical Mass indította el ezt Magyarországon, hatalmas bázist teremtett, és most már rengetegen érzik magukat bringásnak.

– Mitől más a bringás, mint a nem bringás?

– Ha bringázik az ember, szabadnak érzi magát. Kiszámítható idő alatt eljut A-ból B-be, nem rostokol dugóban és nincs parkolási gondja. Szerintem nem arra vagyunk teremtve, hogy kukac módjára a föld alatt közlekedjünk vagy füstöt okádó buszokon. Tehát a bringázás – ha úgy tetszik – egyfajta forradalom.

– A ténykedésük is egyfajta forradalom. Mostanság gyanúsak nálunk a civil mozgalmárok, ráadásul önök szembe mentek a kormány már nem is burkolt üzeneteivel, elvárásaival.

– Mi kizárjuk a politikát, bár tudjuk, hogy valójában minden politika. Ezzel együtt nálunk nincs összefonódás pártokkal, nem súgnak nekünk politikai berkekből, nem pénzel minket senki. Megyünk a szívünk után, tesszük, amit helyesnek érzünk. És a legjobb az egészben, hogy a velünk dolgozó fiataloknak egyszer gyerekeik lesznek, akik már ebben a szellemben nőnek fel. Én a nyitottságot, a másokra szánt figyelmet a családomból hoztam, de nem minden család ilyen, és az iskolában a szociális érzékenységre nevelésnek nyomát sem lelni. Mi ezt tettekkel tanítjuk, másrészt megpróbálunk beszivárogni az oktatásba. Az idén tavasszal találtuk ki a „Hozz magaddal plusz egy szendvicset!” programot – a diákok és a tanárok is imádják. Már kezdetben nagyon sok iskola jelentkezett a felhívásunkra, ősztől ez a szám tovább növekszik, és ha minden héten el tudunk menni öt-hat iskolába begyűjteni a plusz szendvicseket, az hatalmas eredmény. Pedig csak arról van szó, hogy adj egy kicsit, és lásd meg, milyen nagy dolgot tettél. Ha eljönnek velünk, átélhetik, hogy adni jó, és a hajléktalanokkal való találkozás csökkentheti, átírhatja a bennük élő előítéleteket.

Havasi Zoltán az alapító ötletgazda

Havasi Zoltán az alapító ötletgazda

– Nagyra nőtt az ügy, ami százötven baráti szendviccsel kezdődött. Mondhatjuk, hogy a jó dolgoknak ilyen a sorsuk?

– Bár így lenne… Egy darabig hektikusan működtünk, mindenki munka mellett csinálta, hol öten voltunk, hol tízen. A VII. kerületi Szimplakertben – az ifjúság egyik kedvenc romkocsmájában – kezdtünk el közösen főzni, hogy jusson meleg étel is a rászorulóknak. A Szimpla kert romkocsma háztáji piacán indult el a Vacsi - Válassz egy családot te is! - program. Vasárnap a piacon gyűjtöttünk adományokat, amit aztán elvittünk családoknak. A kiterjesztett Vacsi programnak van egy online felülete, ahol az adományozó láthatja, kinek adományoz, miből szenvednek hiányt. Ha akarja, el is kísérhet minket és megismerkedhet a családdal. Szóval mi egy alulról jövő kezdeményezés voltunk, de egyre több tagunk és projektünk lett, úgyhogy 2013-ban egyesületté alakultunk. Elsősorban azért, mert sokan számítanak ránk, ez nagy felelősség, és nem akartuk, hogy a munkánk ad hoc jellegű legyen.

– Meglepett, hogy ez a gerilla taktikával nyomuló segítségnyújtás ennyi embert mozgósít?

– Igen is, meg nem is. Bíztam benne, hogy sikeres lesz, mert szeretjük, tiszta szívvel csináljuk és újszerű. Ugyanakkor a hivatásos utcai szocmunkások némelyike is valószínűleg bringával viszi a meleg teát, a zsíros kenyeret a fedél nélkül élőknek. Mi csak tudatosítottuk, mozgalmasítottuk a módszert, keretet adtunk neki, és sokakat rádöbbentettünk, hogy jót cselekedni közösségi élmény lehet. Arra azonban nem számítottam, hogy most már vidéken, sőt külföldön is megalakultak a Bike Maffia (BM) csoportok.

– Debrecenről tudok, Szegedről is…

– Ezenkívül Pécs, és a fehérváriak most kezdik. Kolumbiába egy nálunk dolgozó önkéntes vitte el a know-howt, Egyiptomba pedig egy nő, aki egy konferencián látta a debreceniek bemutatkozó kisfilmjét. Ezen fellelkesülve a Ramadán idején tömérdek ételt készítettek, amit nők hordtak szét bringával. Érdeklődtek már Svájcból, Hollandiából, bejelentkezett Chicago, Franciaország, legutóbb Varsó, Bukarestben pedig nemsokára indul a BM.

– Ötletgazdaként sokat kereshettek ezzel.

– Kereshetnénk, de nem ez a szándékunk. A nevet, a know-howt egyébként levédettük, és azon dolgozunk, hogy fenntarthatóak legyünk. Szociális vállalkozásokat indítanánk BM logós termékek gyártására, létrehoznánk egy „streetwear” márkát is, ehhez korábban már felkértem három neves underground tervezőt, aki a jó ügy érdekében ingyen vállalta a feladatot. És hát ott van a saját márkás Strike Bike, ami a hamarosan nyíló üzletünkben készül.

– Olvastam róla a neten, ez egy különleges városi bringa.

– Kézi munka, tehát egyedi, egysebességes, megbízható és tartós. Felszereltségét tekintve két típusa van: a templomba járós és a kocsmába járós, mindkettő férfi, illetve női változatban is kapható. Mindegyik eladott bringa után tízezer forintot jótékony célra fordítunk, ezen kívül várunk lelakott bringákat, alkatrészeket, amikből új bringákat csinálunk, hogy rászorulóknak juttassuk el.

– Nem lesz abból baj, ha az üzletet vegyítik a jótékonysággal?

– Nem vegyítjük, az egyik a másik céljait szolgálja. Az állam nyilvánvalóan nem szándékozik befoltozni a szociális háló tátongó lyukait, mi meg nem tudjuk, nem akarjuk abbahagyni, amit elkezdtünk. Egyre nagyobb szükség van a munkánkra, és nagyszerű, ahogy vagány kis srácok és lányok bringára pattanva jönnek segíteni, s látom a szemükben, hogy ugyanazt érzik, amit én az első alkalommal: Halló, megérkeztem! Ezt jó csinálni, kell csinálni! De mivel hosszú távra tervezünk, szeretnénk professzionálissá tenni az egészet.

– Ilyenkor szokott elveszni a hamvas báj és a vonzerő, ami kezdetben jellemzi a civil megmozdulásokat.

– Tudjuk, épp ezért vigyázunk, hogy velünk ez ne történhessen meg. Szinte naponta akad új és még újabb ötletünk, többek közt ez biztosítja, hogy a mozgalom ne váljon üzemszerűvé. A fő cél, hogy fiatalok bevonásával népszerűsítsük az önkéntességet, és fejlesszük az adományozási kultúrát. Mert Magyarországon ezekkel nagyon rosszul állunk.

– Jó, akkor újra megkérdem: nem félsz, hogy az üzlet belerondít a nemes érzelmekbe?

– Nem tudom, miért jobb, ha egyesületek pályázatok útján próbálják meg a lehetetlent. Én azt állítom, hogy ez a jövő. Ha valaki észnél van, és távlatokban gondolkozik, akkor az üzletnek igenis be kell vonulnia az empatikus ügyekbe is. Nem törekszünk a profit maximalizálására, nem akarunk sok pénzt keresni, de biztos hátteret szeretnénk teremteni a ténykedésünknek, és az sem mellékes, hogy a nálunk dolgozó néhány ember, beleértve engem is, elfogadható színvonalon élhessen.

– Ezek szerint, ha öt év múlva találkozunk, nem leszel dúsgazdag?

– Hülyén hangzik, de nem vágyom gazdagságra. Nem is tudnék mit kezdeni a felhalmozott javakkal. Talán pátoszos szöveg, de nekem tényleg az a gazdagság, ha más boldog. Tele van a hócipőm azzal, hogy némelyeknek irreális vagyonuk van, és belebolondulnak: üres a pillantásuk, nincs egy normális mondatuk. Zombik lesznek, és észre sem veszik. Én nem akarok húsz szobás villát, úszómedencét, jachtot, böhöm nagy terepjárót. Szeretem a zöldet, a jó levegőt, a sok fát, ha medencét akarok, akkor elmegyek strandra. Ha sokan gondolkoznának így, jobb lenne a világ, talán föl tudnánk emelni a mélyszegénységben élő sok százezer embert és azokat a milliókat, akik reménytelenül csúsznak lefelé.

– Itt a „kaparj kurta” dívik, a magyar mentalitást nem fogja megváltoztatni.

– Lehet, de hadd legyek annyira naiv, hogy azt reméljem: pár emberre talán hatni tudok. Mert látom, érzem, hogy hat ez a mozgalom. Hiszek abban, hogy ha az ember a nyomorultakat följebb emeli, azzal önmagát emeli feljebb, s ezáltal talán kevesebb lesz a szenvedés, az elégedetlenség az országban. Ha sokan akarjuk, hogy így működjön a világ, előbb-utóbb így fog működni. Azt szeretném, hogy minél többen éljék át az adás, a segítés semmihez sem fogható örömét, és ha öt év alatt ennyit fejlődtünk, akkor nem hamis illúzió, hogy szép lassan az emberek túlnyomó részét elérjük. Szerintem az ember alapvetően nem rossz vagy jó. Megszületünk, különféle impulzusokat kapunk, ezáltal válunk valamilyenné. Ha mi a jó impulzusokat közvetíteni tudjuk a sajtó, az internet vagy szóbeszéd útján, máris sokat tettünk.

– Maga ritka madár, mondták már?

– Nem, és nem is érzem magam annak. Különlegesnek se, egy csomó hibám van, imádom például az Unicumot sörrel.

– Kevés a jó ember. Vagy csak én keresem rossz helyen őket?

– Nekem az a mákom, hogy rendszerint jó emberekkel találkozom. Olyanokkal, akik eredetileg is jók voltak vagy menet közben váltak azzá. Sok mindent másképp látok, mint öt éve, és bár rengeteg dolog dühít, dohogok is sokat, a Bike Maffia sikerét megélve azt gondolom, nincs veszve semmi. Optimista vagyok, néha talán túlzottan is, de ezt az optimizmust most már van mire alapozni.

"Mélyponton a cigányság" - Rendszerszintű a diszkrimináció

Publikálás dátuma
2016.09.20. 07:01
A hatóságoknak dolgozniuk kellene a romák lakhatási körülményeinek javításán FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Magyarországon a cigányságot rendszerszintű diszkrimináció éri az élet minden területén – figyelmeztet friss jelentésében az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága. Az MSZP politikusa egyetért a szakértőkkel, szerinte hazánkban még nem volt ilyen mélyponton a cigányság.

Csak megerősíteni tudom a jelentés részleteit, országgyűlési képviselőként az országot járva kimondhatom: ma Magyarországon mélyponton van a cigányság megítélése és helyzete is – fogalmazott lapunknak Teleki László. Az MSZP politikusa az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezménye tanácsadó bizottságának jelentésére reagált. A csaknem ötvenoldalas értékelésből kiderült: rendszerszintű diszkrimináció éri a romákat az élet minden területén.

A hatóságok erőfeszítései ellenére a magyar társadalomban még mindig jelen van egyfajta idegenellenes, intoleráns hozzáállás, különösképpen a romákkal szemben. Az utóbbi években több esetben is a származásuk miatt bántalmaztak romákat Magyarországon, egyes radikális pártok és mozgalmak továbbra is gyűlöletet keltenek a népcsoport tagjai ellen. Mint írták, a romáknak hátrányos megkülönböztetésben van részük a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy területén is. Az utóbbi időben ráadásul egyre elterjedtebbé vált a roma gyerekek iskolai szegregációja. A dokumentumban riasztónak nevezték a roma gyermekek diszkriminációjának terjedését, ami a szerzők szerint a hatóságok által alkalmazott "felzárkóztató célú elkülönítés" következménye.

A romák foglalkoztatottsági adatai komoly aggodalomra adnak okot, ők teszik ki a regisztrált munkanélküliek 25-30 százalékát - áll a jelentésben. Az országban a foglalkoztatottaknak mindössze 2-2,5 százaléka roma, miközben a lakossági arányuk 7 százalék körül van. Az Európai Unió alapjogi ügynökségének felmérése szerint a romák 68 százalékát érte diszkrimináció a munkakeresés során az utóbbi öt évben.

A 47 államot tömörítő páneurópai szervezet szakértői aggályosnak tartják, hogy a kormány 18-ról 16 éves korra szállította le a tankötelezettségi korhatárt, minthogy a roma gyerekek körében magas az évfolyamismétlők aránya, és sokuknak 16 éves korukig nem sikerül elvégezni az általános iskola 8. osztályát, ez pedig komoly hátrányba sodorja őket a munkaerőpiacon. A roma gyerekeknek a friss adatok szerint alig 1 százaléka jut el a felsőoktatásig. Balog Zoltán azonban rendkívül büszke erre a csekély adatra. Az emberi erőforrások minisztere a múlt héten ugyanis azt mondta: megduplázódott a roma fiatalok száma a hazai felsőoktatásban. Polónyi István, oktatáskutató a Népszavának kirakat-politizálásnak minősítette Balog mondatát, hiszen „hosszú évek óta egy százalék alatt van azon romák száma, akik bejutnak a felsőoktatásba. Ezt a nagyon alacsony számot megduplázni nem nagy teljesítmény".

A romák az egészségi állapot szempontjából is hátrányos helyzetben vannak, a születéskor várható élettartamuk mintegy 10 évvel rövidebb a lakossági átlagnál. A magyarországi kisebbségek nagy részének ugyanakkor nem különbözik a társadalmi-gazdasági helyzete a többségi társadalométól. "A romák kivételével az országban élő etnikai csoportok tagjai jól integrálódtak, teljes mértékben részt vesznek a gazdasági, társadalmi és kulturális életben" - olvasható a jelentésben. A nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzését és politikai képviseletének erősítését célzó hatósági lépések elismerésre méltóak. A törvények magas szintű védelmet biztosítanak a kisebbségi nyelveknek, a gyakorlatban azonban rendkívül ritkán használják ezeket a közügyekben - írta a tanácsadó bizottság.

Az Európa Tanács ajánlásokat is megfogalmazott a magyar hatóságok számára, amelyek értelmében a hatóságoknak dolgozniuk kellene a romák lakhatási körülményeinek, foglalkoztatási helyzetének és egészségügyi ellátásának javításán, illetve az iskolai szegregáció sürgős felszámolásán. Utóbbinak fontos eleme lenne annak a megakadályozása, hogy a roma gyerekeket jogtalanul az értelmi fogyatékosoknak fenntartott speciális iskolákban helyezzék el. Emellett biztosítani kellene, hogy az alapvető jogok biztosa a jelenleginél hatékonyabban láthassa el a feladatát, és meg kellene erősíteni a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jogkörét, az ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében meglehetősen korlátozott - vélik a jelentés szerzői. A bizottság a médiában és a politikában is jelen lévő intoleráns, rasszista, idegenellenes megnyilvánulások, illetve a gyűlöletbeszéd elleni fellépés fontosságát is hangsúlyozta.

A jelentésből az is kiderül, hogy a magyar hatóságok megküldték válaszukat az Európa Tanácsnak, és leszögezték benne, hogy mindent megtesznek a kisebbségek iránti tolerancia és tisztelet erősítése érdekében. Hangsúlyozták, hogy az érintettek jól érzik magukat Magyarországon, és a kedvező fejleményeket az is bizonyítja, hogy az utóbbi években emelkedni kezdett azok száma, akik valamely nemzeti kisebbség tagjának vallják magukat. Rámutattak: fontos intézkedéseket hoztak annak megakadályozására, hogy a roma gyerekeket jogtalanul speciális iskolákban helyezzék el, és ezek eredményeképpen az iskolás gyerekek között kilenc év alatt 2,1 százalékról 1,5 százalékra csökkent azok aránya, akiket enyhén értelmi fogyatékosként tartanak számon. "Országunk nyitott és befogadó mindenkivel szemben, aki törvényesen, az európai jogszabályokat betartva érkezik Magyarországra" - emelték ki a levélben.

Szociális kérdésből politika
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszállt a kvóta-népszavazási kampányba, egy nap alatt négy faluba is ellátogatott fórumot tartani. A Magyar Nemzet riportja szerint Nagyéren elmondta, ha „gyönge lesz a népszavazás”, akkor a kormány előbb-utóbb meg fog hátrálni Brüsszelben, és migránsok százezrei jöhetnek Magyarországra, akikkel nem tudni, hogyan tudnánk együtt élni. Majd ehhez hozzátette: “hiszen 600 éve élünk együtt cigányokkal, akiknek nem tudtuk megoldani a problémáit”.
Lázár szerint, ha szétosztanák a migránsokat, Európa minden országában egységesen 300-500 euróval kellene őket támogatni, miközben itthon, „aki bajba kerül, roma vagy hátrányos helyzetű, az húszezer forintot kap”. Egyébként lapunk továbbra is gőzerővel keresi Farkas Flóriánt, akinek szeretnénk feltenni kérdéseinket, például a roma támogatási pénzek hollétéről is.
A kancelláriaminiszter múlt hétre ígérte meg, hogy összehozza a Népszavát a miniszterelnöki biztossal, ez sajnos nem sikerült neki. Hétfőn is elküldtük emlékeztető levelünket a Miniszterelnökségnek, választ nem kaptunk. Szociális kérdésből csinálnak gusztustalan politikát - kommentált Teleki László. Az ellenzéki politikus szerint szemen szedett hazugság, amit Lázár állít, a kabinet félelmet kelt és megpróbálja saját eszközeihez felhasználni a romákat.

Vizsgálódnak az ORÖ-nél

Tömeges kihallgatásokat tervez a NAV az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gyanús költései miatt - tudta meg az atv.hu. A kihallgatás azokat érinti, akik 2014 áprilisa és 2015 augusztusa között pénzt kaptak az ORÖ-től. Az értesülést megerősítette Vajda László, fideszes ORÖ képviselő is, akit tanúként idéztek be a NAV-hoz, mint mondta, főként a Híd a munka világába pénzköltéseit fogják vizsgálni. 

Tudomása szerint nem csak képviselőket fognak kihallgatni, hanem mindenkit, akinek az említett időszakban köze lehetett a pénzmozgásokhoz, családtagokat és külsősöket is. Vajda szerint hamarosan változások állhatnak be az országos romapolitikában, ennek lehet az egyik előszele a tömeges kihallgatás. Emlékeztetett arra, hogy Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke nemrég arról beszélt az ATV-ben, hogy kiadják Farkas Flórián mentelmi jogát, amennyiben a legfőbb ügyész kikéri azt. Egy hete pedig kitették a miniszterelnöki biztost az európai ügyek parlamenti bizottságából.

A NAV az MTI megkeresésére megerősítette, hogy szeptember végén kihallgatják az ORÖ több munkatársát. Mint írták, az ügyben a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán folyik nyomozás. A pénzügyi nyomozók több (tömegesnek nem mondható) tanúkihallgatást terveznek szeptember 28-án - tették hozzá. Többet a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem közöltek.

Mint ismert, az Emmi márciusban közölte, hogy szabálytalanságok gyanúja miatt elállt az Országos Roma Önkormányzattal a Híd a munka világába projektről kötött szerződéstől. A kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket, mintegy 1,6 milliárd forintot. A program ügyében a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) júniusban kihallgatta Hegedűs Istvánt, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét, augusztusban pedig Farkas Flóriánt. A NAV tavaly májusban költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, az ORÖ Gellérthegy utcai ingatlanában pedig lefoglalta a programmal kapcsolatos összes dokumentumot.

Szerző