Tombol a kormányzati agymosás

Publikálás dátuma
2016.09.21. 07:01
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Kézikönyveket korábban is adtak a számláló bizottságoknak, 2004-ig magam is csináltam ilyeneket - mondta lapunknak Tóth Zoltán miután útmutatót is kiadott az október 2-ai kvótanépszavazáshoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazatszámláló bizottságok tagjainak. 

A tájékoztató rajzokkal is szemlélteti, mi számít érvényes vagy érvénytelen szavazatnak. A választási szakértő kifejtette, aki biztosan érvénytelenül akar szavazni, az mindkét rubrikába tegyen X-et, így a szavazólapját nem lehet még utólag sem manipulálni, a voks érvénytelen. Ugyanakkor a szakember szerint egyszerűbb módja is van a választás manipulálásának: "a kutatások 50 százalék körülire teszik a részvételt, tehát nagyjából négymillió üres szavazólap marad meg a választókerületekben.

Azokkal lehet inkább játszani, főleg így, hogy a bizottságok többségében nem lesznek ellenzéki delegáltak, sem felügyelők" - vázolta Tóth, utalva a Propeller által a Nemzeti Választási Irodától (NVI) kikért adatokra. Ezek szerint az országban összesen 8306 szavazatszámláló bizottság és 2025 helyi választási bizottság lesz, ezekbe 2-2 tagot küldhetnének a pártok.

A Helsinki Bizottság tanácsai
A Helsinki Bizottság praktikus tanácsai, hogyan szavazzunk érvénytelenül?
1. Tépjük le a szavazás helyét, és úgy dobjuk be a szavazólapot.
2. Satírozzuk tele a lapot ott, ahova az x-et kellene tenni.
3. Rajzoljunk, írjunk mindkét körbe pontosan, szépen egymást metsző vonalakat (x-et vagy keresztet).

Ugyanakkor messze nem küldtek ennyit, nagyon alacsony volt az érdeklődés az ellenzéki pártok részéről, hogy kontrollként jelen legyenek a bizottságokban. Míg a Fidesz 13 122, a KDNP 239, addig az MSZP 3811, a Jobbik 170, az LMP 41 delegáltat nevezett a több mint 10 ezer választási szervbe. Mindez azért érdekes, mert az MSZP szeptember elején még azt írta a Facebookon: "nem bízunk abban, hogy október 2-án nem történik csalás, közösen fogjuk megakadályozni a törvénytelenségeket. Él az MSZP által felkínált lehetőséggel a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Modern Magyarország Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért: a szavazatszámláló bizottságokba közösen delegálunk megfigyelő tagokat".

A párt most sem csüggedt, közölték, minden választókerületi bizottságban ott lesznek - ugyanis ez a csúcsszerv.Tóthnak az a véleménye, hogy amelyik párt nem képes összeverbuválni 33 ezer embert egy voksolásra - kettőt a bizottságokba, egyet pedig a szavazókör elé megfigyelni a törvénysértéseket, például a "buszoztatást", vagy a tiltott kampányt -, az ne is akarjon kormányozni, "örüljön, ha van pár embere a parlamentben".

Az NVI választási útmutatója rajzokkal igazítja el a szavazatszámláló bizottságok tagjait, melyik választási ív számít érvényesnek és melyik nem. Az eligazítás politikai vihart kavart. A Demokratikus Koalíció (DK) a kiadvány törvénysértő, mivel az érvénytelen voksokat is érvényessé akarja tenni az "orbáni álnépszavazást". Az NVI segédlete "egészen elképesztő szavazatszámlálási utasításokat fogalmaz meg", mert annak alapján szinte lehetetlen érvénytelenül szavazni, a nyilvánvalóan teljesen érvénytelen voksokat is érvényesnek, ráadásul "érvényes nemnek kell tekinteni". Mindezek alapján az ellenzéki szavazók számára az egyetlen eredményes módszer a távolmaradás. Erre reagálva az iroda közölte, a segédletük csupán a jogviták eldöntését segíti.

Közben a menekültellenes agymosás minden épeszű megközelítést nélkülöz. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár - az MTI beszámolója szerint - egy keddi budapesti konferencián azt mondta: a kényszerbetelepítés veszélyt jelent az őshonos nemzeti kisebbségekre, ezért az nem elfogadható. Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) alelnöke szerint pedig a bevándorlási hullám és annak felelőtlen kezelése társadalmi feszültséget szít, a legnagyobb veszélyt a nőkre jelenti, és óriási biztonsági kockázatot rejt.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, az M1-en kedd reggel Magyarország településeiért aggódott, mondván, azok óriási fejlődés előtt állnak, de ez veszélybe kerül, ha nem tudják megállítani a kényszerbetelepítést. A polgármester szervezi azt a "mozgalmat", amely a településeket egyenszövegű kvótaellenes határozati javaslat elfogadásra szorítja. Szita szerint: ha Magyarország nem tudja megakadályozni a kényszerbetelepítést, akkor a településeknek a migránsoknak kell segélyt, lakást adni ahelyett, hogy azon dolgozhatnának, mindenkinek legyen munkahelye, növekedjenek a keresetek, utakat, járdákat építsenek.

A hamisításra jellemző: szeptember 16-i keltezéssel magyar nyelvű levelet kapott több magyar település vezetése, látszólag az Európai Bizottság bevándorlási és belügyekért felelős főigazgatóságától. Az EUrologus birtokába jutott a hamis levél, amelyet Botka László szegedi polgármesternek küldtek, és arról tájékoztatják, hogy a városnak lehetősége van bekapcsolódni egy 2017 márciusában induló uniós pilot (kísérleti) programba. Ötven menekült család befogadását és letelepítését vállalhatja a város, az Európai Bizottság pedig cserébe 2–9 millió eurós keretösszeggel „egyéves integrációs programot” finanszíroz. Botka az Index megkeresésére elmondta, hogy még a levelet a polgármesteri hivatal postázójából felhozó hivatalnok is röhögött, hogy ilyen béna hamisítványt sose látott. Az iraton se pecsét, se aláírás, se iktatószám nem volt, viszont szeptember 30-ig kellett volna rá válaszolni, ami teljesen egyértelművé tette, hogy ez egy ócska provokáció, nem is foglalkoztunk vele tovább. Elképesztő, hogy már itt tartunk.

Orbán Viktor egy hete beszélt arról az Országgyűlésben, hogy Brüsszel a baloldali településeket fogja bevonni a migránsok európai elosztásába, holott ilyen egyezséget csak országok köthetnének, nem települése.

A pozsonyi uniós csúcs előtt egy nappal Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mert nem akarunk befogadni tőlük bevándorlókat - közölte Lázár János a Magyar Nemzetben kedden megjelent interjújában. "Árnyalja" a kormányzati propagandát, hogy a kancelláriaminiszter feltételes módban beszél: "mindent meg fogunk tenni, hogy megállítsuk Brüsszelt. Amennyiben érvényes és eredményes a népszavazás, közjpogi, jogalkotási aktus következhet, ami kellő védelmet jelent az országnak. Kilépésről - az Unióból - a szerk.- nincsen szó, mondta a kancelláriaminiszter, aki arról nem beszélt, hogyan lesz ez a jogi aktus összeegyeztethető az uniós joggal. Azt viszont kiemelte: a szolidaritásnak helye van, de nem Magyarországon.

Hogy mennyire nincs arra a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet adott ki megdöbbentő közleményt tegnap. Már júliusi kutatásuk megerősítette a Helsinki Bizottsághoz is beérkező információkat: egyenruhások rendszeresen bántalmaznak Szerbiából szabálytalanul érkező külföldieket, menekülőket, köztük sérülékeny csoportokhoz tartozókat, gyerekeket, nőket, időseket és fogyatékkal élőket. A HWW friss kutatása most azt is igazolja, hogy a magyar hatóságok nincsenek tekintettel semmilyen személyi körülményre. Bár törvény írja elő nekik, hogy a sérülékeny kérelmezőket nem szabadna hetekig áldatlan körülmények közt várakoztatni a határkerítés előtt, valamint haladéktalanul biztosítani kellene a hozzáférést a menedékeljáráshoz és a szakszerű menekültügyi ellátáshoz az országhatáron belül, mégis családok rostokolnak a röszkei és a tompai tranzitzóna előtt. – Magyarország nem biztonságos a kérelmezőknek, ezért ne küldjenek ide vissza senkit az uniós országokból – hívja fel a figyelmet az emberi jogi szervezet.

Nem szakmai ügy
Elég sokat ültem az internet előtt, de az utóbbi pár napban nem láttam semmi olyan hírt, ami eget rengetően fontos lenne a szakma szempontjából - jelentette ki a Népszava kérdésére Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnökét arról a szombathelyi orvosról szerettük volna kérdezni, aki a Szombathelyi 7nap kampánylapban állt bele a kvótakampányba. Kecskés László, a helyi kórház mellkassebészeti osztályának vezető főorvosa a migráció egészségügyi kockázatait vette sorra - szúrta ki a Nyugat.hu. A főorvos szerint a mostani bevándorlási hullám hasonlít a spanyolok amerikai hódításaira, amikor a behurcolt betegségekkel 25 millióról 1 millióra csökkentették az őslakosok létszámát. Kecskés doktor szerint most minket fenyeget, hogy indikátor betegségek (hepatitis, TBC) okozhatnak járványt, és ugrásszerűen megnőhet a HIV-fertőzöttek száma is Európában. Mindezeket annak tudatában állítja, hogy a hazánkba érkező és beutalt migránsoknak kevesebb mint 10 százaléka vett részt egészségügyi szűrésen.

Szerző

Orbán megfojtja kritikusait?

Publikálás dátuma
2016.09.21. 07:00
Ha a tervek valóra válnak, eltűnhet néhány mikrofon, de az is lehet, még az azokat tartó kezeket is levágják FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A kormányfő ugyan kiadta köreinek, hogy Simicska Lajos orgánumait gazdaságilag el kell lehetetleníteni, ám egykori barátja kijelentette: a Magyar Nemzetet nem hagyja elveszni. Forrásaink szerint Orbán az ellenzéki sajtó hangvételén is enyhítene a közelgő választások miatt.

Ha nem tudja is megsemmisíteni, legalább simulékonyabbá akarja tenni az ellenzéki médiát Orbán Viktor, hiszen már a 2018-as választások is közelednek, és a túlzottan erősödő kritikus hangok szerinte veszélybe sodorhatják az újabb kétharmadot - értesült lapunk több fideszes forrásból. Korábban ugyan szakértők kifejtették, a kormányfő - már csak Brüsszelre tekintettel - ha kisebb lánggal is, de hagyja működni a kritikus médiát, így a kormány hivatkozhat a magyar sajtó szabadságára. Ezzel szemben információink szerint Orbán célja, hogy ha lehet, baráti kezekbe juttatva semlegesítse az ellenzéki sajtót, elcsitítva a kritikákat, a médiának azt a részét pedig, amelyet nem sikerül befolyása alá vonni, gazdasági présbe szorítja. "Úgy gondolja, a "kisebb" ügyekről, például "Voldemortról", vagy az eltűnt Farkas Flóriánról lehet kritikusan írni, ám a Fidesz-kormány általános politikájához sokkalta enyhébben kellene hozzáállni" - állította informátorunk.

A közmédia legelőre került
Mivel a közszolgálati televízió adóinak nézettsége elmaradt az elvárásoktól, tavaly úgy módosították a médiatörvényt, hogy a szolgáltatóknak kötelező az első programhelyekre tenni a közmédia csatornáit. A változás a nézők több mint kétharmadát érintette: hiszen csaknem hárommillió otthonban van digitális tévészolgáltatás. Volt olyan piaci szereplő, amelyik úgy vélekedett, törvényi erővel próbálják növelni a köztévé nézettségét: "az első hónapokban sokan még a régi helyükön keresték a kereskedelmi adókat, de a köztévére kapcsoltak, és ha éppen egy film vagy egy sportközvetítés ment, akár ott is ragadhattak". Ráadásul a nézettségmérő műszerek azt is figyelik, ha valaki legalább egy percet tölt a csatorna előtt: ez az úgynevezett „elérés”, amit a kereskedelmi tévék nem figyelnek, az MTVA viszont ezt kommunikálja.

Találgatásokra adott okot például, hogy mi lesz a kormányzati pikszisből kikerült Spéder Zoltán üzletember sajtóbirodalmával, hiszen az ő tulajdonában van a legnagyobb ellenzéki hírportál, az Index is, míg a korábban olvasottságban a vezető portálok közé tartozó Origo nemrégiben Matolcsy György jegybankelnök családjának érdekeltségébe került, s korábban kritikus hangja elcsitult. Az Index-szel kapcsolatban is felmerült, hogy kormánykézre kerülhet Spédertől, ám erről azóta nem hallani. Orbán szándékait az is bizonyíthatja, hogy információink szerint a Mediaworksöt tulajdonló osztrák cég, a Vienna Capital Partners (VCP) tulajdonosa, Heinrich Pecina találkozót kért a miniszterelnöktől a vállalat jövőjével kapcsolatban. Nem tudni, valóban beszéltek-e már, ám a hírek szerint a kormányközeli Duna Aszfalt Kft. szerezheti a meg a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot és a - választások előtt létfontosságú, nagy olvasottságú - tucatnyi vidéki napilapot kiadó vállalatot. A VCP tagadta, hogy eladná a médiaportfólió egyes lapjait.

A kormányfő azt sem nézte jó szemmel, hogy a nemzeti hírcsatornává avanzsált M1 nem hozta a várt nézettséget, így a kormánypropaganda széleskörű terjesztéséhez cselekhez kellett folyamodni. Ilyen például az M4 Sporton is vetített egyperces híradók sorozata, amelyekben hír-üzenetként sulykolják a kormány álláspontját. Ennek hatása ugyan felmérhetetlen - médiakutatók kontraproduktívnak mondják az eltúlzott agymosást -, de sokat mondó adat: a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia alatt a köztévé sportadóját naponta több millióan nézték.

A Simicska Lajossal történt összetűzése után Orbán azt is célul tűzte, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse egykori kollégiumi szobatársának zászlóshajóját, a kormánykritikussá váló Magyar Nemzetet. Mindezt úgy akarták kivitelezni, hogy a miniszterelnökhöz lojális Liszkay Gábor, a Nemzet volt főszerkesztője és résztulajdonosa a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től megvásárolta a Napi Gazdaságot kiadó céget. Az újság azóta Magyar Idők néven fut, s a legnagyobb kormánypárti napilapként tartják számon. Arról keveset tudni, hányan olvassák, ilyen adatokat nem közölnek. A Nemzet pedig tartja magát, anyagilag biztos lábakon áll, ameddig a tulajdonosa bírja: Simicska korábban kijelentette, nem áll szándékában megválni tőle.

Nem volt ilyen szerencsés a Simicska-kör Metropol című ingyenes napilapja, amelyet sikerült kiszorítani a piacról. A lap helyét nyáron a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group Zrt. (MMG) Lokálja vette át a közterületeken. A BKV azért nem hosszabbította meg Simicskáék terjesztési szerződését, mert kifogásolták, hogy a Metropol annak idején nem nyílt pályázat útján kapta meg a terjesztési jogot, ám mint később kiderült, Habonyék sem.

A Lokált állami hirdetésekkel tömik ki. A korábbi pártpénztárnok legnagyobb - és az ország leghallgatottabb - rádiója sem maradt érintetlen, a Médiahatóság nem hosszabbította meg a Class FM novemberben lejáró frekvenciaengedélyét. Simicska körei még a döntés előtt eladták a rádiót üzemeltető Advenio Zrt.-t a Sláger Rádió Zrt.-nek. A tranzakcióban részt vett az amerikai Emmis Communcation International médiabefektető cég is, amely korábban a Sláger Rádiót is vitte. Az új tulajdonosok kijelentették: indulnak az országos frekvenciáért, s hosszú távra terveznek. Ugyanakkor arra is megvan az esély, hogy a frekvencia a Fidesz-érdekkörhöz kerüljön át. A kormányzati körök legutóbb újabb Simicska-rádió, a Lánchíd ellen indítottak hadjáratot, konkurenciájaként a Magyar Idők Kft. vételi opciójával élve megszerezték a Gazdasági Rádió frekvenciáját, amelyen Karc FM néven folytatják a műsorsugárzást.

Bekebelezett kereskedelem FOTÓ: TÓTH GERŐ

Bekebelezett kereskedelem FOTÓ: TÓTH GERŐ

A lappiac mellett a kereskedelmi tévés szegmensből is nagy falatot haraptak ki Orbánék azzal, hogy Andy Vajna az év elején megvásárolta a TV2-csoportot - a tranzakciót ugyanakkor Simicska körei vitatják, a bíróság még nem döntött az ügyben. A filmügyi kormánybiztosnak ehhez 6,7 milliárd forintos hitelt biztosított az állami tulajdonú Eximbank, s további egymilliárdot kapott kölcsön a vállalat működtetésére. Vajna nem tétlenkedett, új csatornákat indított, amelyek egy részének sugárzását Romániába vitte ki.

Cenzúra miatt távozik a főszerkesztő
Terjedelmes publicisztikában jelentette be Tom Popper, a Budapest Business Journal (BBJ) főszerkesztője, hogy távozik a posztjáról - szúrta ki a 444.hu. Popper a megfélemlítéssel operáló fideszes médiapolitika tipikus áldozataként írja le az üzleti lapot. Állítja, a kiadó arra utasította, a publicisztika rovatban a továbbiakban csak üzleti kérdésekről írjon, és tartózkodjon minden politikai véleménytől: ne írjon közéletről, különösen kerülje a menekültkérdést, s ne említse a népszavazást sem. Popper szerint egyre több magyar újságíró veszíti el az állását, mert morálisan elfogadhatatlannak tartja azokat a kompromisszumokat, amiket a kormányzati nyomás alatt cselekvő kiadóik rájuk kényszerítenek: "belőlük egyre több van, miközben a kormánykritikus lapból egyre kevesebb". Az 1992 óta kéthetente megjelenő, néhány ezer példányban terjesztett angol nyelvű lapot az Absolut Media Zrt. adja ki, vezetője Román Balázs, a Kreatív egykori főszerkesztője - ő egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.



Szerző

Őszies idő, 20 fokos maximumokkal

Publikálás dátuma
2016.09.20. 22:33
FOTÓ: Thinkstock
Szerdán változóan felhős-napos idő valószínű, legfeljebb néhol alakulhat ki jelentéktelen zápor az északi tájakon. A nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészben élénk marad az északi-északnyugati szél. Hajnalban 5-11, délután 15-20 fokra van kilátás. Front nem lesz térségünkben.

Csütörtökön is változóan felhős-napos időre számíthatunk, továbbra is csak néhol fordulhat elő jelentéktelen zápor. Az északi-északnyugati szél helyenként megélénkülhet. Csípős lesz a hajnal, a fagyzugos völgyekben talajmenti fagy sem kizárt, délután pedig 16-20 fok várható. 

Pénteken felhők zavarhatják majd a napsütést, de számottevő csapadék sehol sem várható. Csak helyenként lehet élénk az északnyugati szél. Ismét csípős lesz a hajnal. Napközben 17 és 22 fok közötti maximumokat mérhetünk.

Szombaton északkeleten, keleten futó záporok kialakulhatnak, máshol csak elszórtan lehet egy-egy jelentéktelen zápor. Helyenként feltámadhat az északnyugati szél. 19-23 fokot mérhetünk délután, de északon, északkeleten ettől hűvösebb lehet. Vasárnapkellemes őszi idő valószínű.

Szerző
Témák
időjárás