Vadászterületekre vadásznak a csókosok - Deresre húzás is lesz?

Az állami erdők, szántók, mezők felhasználásával sok helyen kigolyózhatók az eddigi vadásztársaságok akár évtizedek óta bérelt vadászterületeikről is. A sértetteknek esélyük sincs jóvátételre. A vadászkamarai törvény módosításával pedig a kamaráé lehet 2017-től a vadászjegyek, és a vadászengedélyekből befolyó bevétel.

Új vadászati törvény lép életbe 2017-től, amely lényeges változásokat hoz a hazai vadászati rendszerben. A jogszabály alapján úgymond természetföldrajzi szempontok szerint 52 tájegységre osztották az ország vadászati területét. Minden ilyen területnek lesz tájegységi fővadásza. Feladatuk a szakmai munka egyeztetése, a vadgazdálkodók segítése lesz. Magyarország területén összesen 1455 vadgazdálkodási egység lesz, s azokat vadásztársaságok kezelik.

A vad ugyan az államé, de az, hogy egy vadászterületen ki gyakorolja a vadászati jogot, kizárólag a területén osztozó földtulajdonosok döntésétől függ. A területkijelölések során csak 110 fellebbezés történt, ami jól mutatja, hogy jellemzően konszenzusra törekvő, egyeztetett, szakmai határozatok születtek. Jelenleg a vadászterületek mintegy egyharmadában döntöttek arról, hogy ott melyik vadásztársaság kapja meg a vadászati jogot – nyilatkozta a kormány közeli napilapnak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.

Kincstári optimizmusát némileg beárnyékolja, hogy ő maga állította, hogy eddig a vadászterületek alig egyharmadánál dőlt el a vadászati jog sorsa. Azok az esetek pedig be sem kerülhetnek a statisztikába, amelyeknél letörlik a térképről a vadászterületet akár évtizedek óta bérlő vadásztársaságot. Ráadásul fellebbezésüket az ügyészség elutasítja, a megyei kormányhivatal pedig nem is reagál a panaszukra. Márpedig a Somogyacsa és Környéke Nimród Vadásztársaság éppen így járt és félő, hogy nem ez az egyetlen kigolyózott egyesület az országban.

Letörölték a térképről

Az új vadászati törvény kimondja, hogy a törvényi előírások alapján működő vadásztársaságok - jogilag egyesületeket - jelenleg is bérelt vadászterületét az új felosztásban is ki kell jelölni az eredeti helyzetnek megfelelően.

Ez a kijelölés annyi előnnyel jár, hogy a kijelölt vadászterületen a rajta működő vadásztársaság a törvénymódosításnak megfelelően, 20 évre előhaszonbérleti joggal rendelkezik - mondta a Népszavának Csordás Ferenc, a somogyacsai vadásztársaság tagja. Azt tudni kell, hogy ha valaki igényt tart a már "foglalt" vadászterületre, annak kétharmados többséget kell szereznie a terület tulajdonosai között, akiké a vadászati jog. Vadászterületük jelentős része állami erdő, amelyet a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezel, de szántók, mezők is találhatók a területen. A somogyacsaiak 51 százalékos többséggel elvileg jogosultak lennének az előhaszonbérleti jogra. Ennek ellenére a Somogy megyei Kormányhivatal nem a területet évtizedek óta bérlő vadásztársaságot jelölte ki. Sőt, eredeti vadászterületük a térképről is eltűnt és három új vadászterület és új társaságok jelentek meg a helyén.

A 3000 hektáros vadászterületből 700 hektár mező-, illetve szántóterületet, ez utóbbit a karádi vadásztársaság kapta - említette a somogyacsai vadász, aki jelenleg is Németországban kamionozik, de 6 hetente hazatér. Somogyacsát kettészelve a vadászterületből kapott a törökkoppányi Íjász vadásztársaság is. Ez azért is érdekes fejlemény, mert attól az állami erdészeti társaságtól jutottak állami erdős vadászterülethez, amelynek vezérigazgatója, Barkóczi István egyben a vadásztársaság elnöke is - állította Csordás Ferenc.

Lázár és Semjén megreformálja a kamarát

Nem csak a vadászati törvény újul meg, de születőben a új vadászkamarai jogszabály is. Ez utóbbi törvényjavaslatot a nemzet két nagy vadásza, Semjén Zsolt és Lázár János nyújtotta be az országgyűlésnek, s mezőgazdasági bizottság már tárgyalta is. Egy neve elhallgatását kérő sportvadász ehhez annyit fűzött hozzá, hogy eddig a közvélemény Semjénről, mint vadászról csak annyit tudhatott meg, hogy korábban fel akarta oldani több védett madár faj esetében a vadászati tilalmat, míg Lázárt "kivagyi" vadászatairól híresült el és arról, hogy Csehországban több mint 20 millió forintért rendelt egy fácánvadászatot, amit a kirobbant botrány miatt végül lemondott. A szakember szerint nem sok jóval kecsegtet, hogy éppen ők jegyzik a kamarai törvényjavaslatot.

A vadászkamara mintegy 60 ezer tagot számlálhat majd, hiszen a belépés kötelező lesz, bár állítólag a vadászok több mint 99 százaléka már most is kamarai tag.

Ebben az esetben is nagy pénzek sorsa a tét. Eddig a hazai vadászoknak értékesített vadászjegy, illetve a külföldi vendégvadászoknak eladott vadászati engedélyből befolyt összeg külön-külön is 100 milliós nagyságrendet képvisel. Jelenleg még 50-50 százalékban osztozik a bevételeken az állam és a vadászati kamara.

Jövőre már a teljes bevétel a kamarát illeti majd. A törvényjavaslat azonban semmilyen megkötést nem tartalmaz, hogy mire kell költeni ezt a pénzt. Sallai R. Benedek az országgyűlés mezőgazdasági bizottságában javaslatot terjesztett elő, amelyben meghatározzák, hogy a vadászjegyekből és az engedélyekből befolyó összegeket milyen célokra lehet felhasználni, ám a fideszes többség lesöpörte az asztalról a javaslatot.

A kamara gyakorlatilag több száz millió forint közpénzt kap szabad felhasználásra. Fenn áll a lehetősége, hogy esetleg (kormány) baráti vadásztársaságoknak nyújt forrásokat vadgazdálkodáshoz, például fácán, vagy vadnyúl tenyésztéshez. Az ilyen társaság jelentős piaci előnyre tesz szert azokkal szemben, akik nem jutnak pluszforráshoz.

A fennmaradó részre pedig a Bonnyán újonnan alakult vadásztársaság élvezhet majd előhaszonbérleti jogot. A társaságról még nem sokat tudni, de annyit elmondott az acsai vadász, hogy az első Orbán kormány honvédelmi minisztériumi államtitkára, Perenyei Tamás támogatja az új vadásztársaságot. Persze nem csoda a tülekedés a somogyi vadászterületekért, hiszen még a laikusok is tudják, híres nagyvadas terület, sok aranyérmes gím és dámbika, őzbak adta, ha nem is önként, a trófeáját. A Kádár-korszak fontos elvtársai is előszeretettel vadásztak Kaszó-pusztán és környékén. Az acsai vadász szerint nem sok minden változott, csak most már uraknak hívják azokat, akik durrogtatnak.

Egy idős ember mondta nekem, úgy járunk mint Ludas Matyi. Ha jön Döbrögi és nem emeljük meg a kalapunkat, a falu főterén húznak deresre, mert errefelé már úgy élnek némelyek, mint a földesurak anno - fakadt ki Csordás Ferenc.

Segített az állami erdészet

Az acsai vadász azért is érthetetlennek nevezte a kormányhivatal eljárását, mert a Nimród nyereségesen gazdálkodott, és a profitot mindig visszaforgatták, fejlesztettek. Megfeleltek a törvény azon előírásának is, hogy a föld- és erdőbirtokosakkal, egyben a vadászati jog tulajdonosaival jó kapcsolatot ápoltak. Ennek egyebek mellett az is oka lehetett, hogy a vadkárról mindig egyezség született a gazdák és vadászok között. Ennek ellenére 2017-ben már nélkülük kezdődik a vadászati évad.

Az acsai vadász nem először égette meg magát hazájában. Két éve hazaköltözött Németországból, s a megtakarított pénzén kamiont bérelt és céget alapított, hogy itthon boldogulva tartsa el a családját. Fél év sem kellett hozzá, hogy a ki nem fizetett fuvardíjak miatt tönkremenjen és kénytelen volt visszatérni Németországban, ahol az a furcsa divat dívik, hogy az elvégzett munkát kifizetik.

A somogyacsai vadásztársaság a megyei ügyészéghez fordult a furcsa vadászterület kijelölés miatt. A kapott négy oldalas válasznak az volt a lényege, hogy az acsaiak tegyenek ajánlatot arra, hogy az egykori területükre visszakaphassák az előhaszonbérleti jogot. A terület feldarabolása, valamint az állami erdő súlya miatt esélyük sem lenne az acsaiaknak a tulajdonosok körében a kétharmados támogatás megszerzésére. Vélhetően azért is kellett kiakolbólintani az acsai vadászokat a területről, mert éppen a gazdákkal ápolt jó kapcsolataik miatt nem sok esélye lett volna az új jelentkezőknek a kétharmados többség megszerzésére.

Az acsai vadásztársaság és a földtulajdonos közösség elnöke együtt panaszt adott be a megyei kormányhivatalhoz, ám később a tagok megkérdezése nélkül a két elnök visszavonta az ügyvédi megbízást a panasszal kapcsolatban. Csordás Ferenc nem tartja kizártnak, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy a földközösség elnöke a SEFAG Zrt. alkalmazottja.

Emiatt is az ügyészséghez fordult Csordás Ferenc, de beadványára nem kapott választ.

Egy Szolnok megyei földtulajdonos neve elhallgatását kérve a somogyi példához hasonló esetet osztott meg lapunkkal. A több tucat kisbirtokos összeállt, és több ezer hektárt összeadva szerették volna kijelölni azt a vadásztársaságot, amelynek 20 évre átengedik a vadászati jogot. Néhány nagygazda azonban úgy gondolta, jobb, ha az ő kezükben van a döntés. Csakhogy nem tudták volna még együtt sem megszerezni a többséget, ám a szomszédos állami föld kezelőjétől mentőövet kaptak, s így már néhány száz hektárral felülmúlták az állítólag mindig, mindenben támogatott kisbirtokosokat.

Milliárdos üzletek

Az LMP politikusa, Sallai R. Benedek is úgy vélte, sok helyen beavatkozik a kormány a vadászterületek kijelölésébe. Ha a kormánypárti politikus kinéz magának egy területet, úgy szabják a feltételeket, hogy a fideszes fontos embernek előnyös legyen. Jó néhány helyen az állam még mindig a meghatározó földtulajdonos, ezért tulajdonosi jogaival élve, befolyásolhatja, melyik vadásztársaság élhet a 20 éves haszonbérleti joggal. A vadászati törvénnyel 20 évre bebetonozhatja a Fidesz a kegyenceit a vadászterületekre - figyelmeztetett az ellenzéki politikus. Az LMP-s országgyűlési képviselő megemlítette, hogy Csongrád megyében Hódmezővásárhely környékén a vadászati joggal rendelkező föld tulajdonosokat "megkérték", hogy mondjanak le több ezer hektár vadászati jogáról. Az érintettek értettek a szóból, hogy legalább a terület egy részét megtarthassák, így Lázár János sem maradt vadászterület nélkül és a nyugdíjig is lesz hol vadásszon - említette Sallai R. Benedek.

Lőjjetek elvtársak!

A vadászat úri sport volt, nemesek, arisztokraták, királyok és uralkodók kiváltsága. A világháború azonban a magyar vadállományt is megviselte, ezért 1945 után a vadászat újraszervezett kereteket kapott. Létrehozták a vadállomány helyreállításához szükséges úgynevezett kiemelt rendeltetésű területeket - írta a Múlt Kor.

A Gazdasági Főtanács 1950-ben kimondta, hogy Gyulaj, Gemenc, Budavidék-Telki és Gödöllő kizárólag állami vadgazdaságok, ezzel meg is születtek azok a központi egységek, melyekre később a kormányvadászatok épültek.

Szemtanúk szerint a vezetők kínosan ügyeltek a vadászat írott és íratlan szabályainak betartására, de kiváltságos helyzetükből adódóan nem egy esetben eltekintettek ettől. A vadászatok terítékkel és esti vacsorával zárultak, ahol kártyával, tánccal múlatták az elvtársak az időt. Az Egyetértés vadásztársaság, amelynek Kádár János is tagja volt, érezte az ellentmondásokat, amit mi sem bizonyít jobban, mint saját vicclapjukban, a Fácán Matyiban a többi között önmagukat, a mindenáron vadásztatást, vagy az elkényelmesedett vadászatokat figurázták ki.

Önmagában egyébként szakmailag helyes döntés a 20 éves haszonbérleti jog, hiszen egy gímbika általában 12 év alatt éri el a golyóérettséget, de az erdőtelepítés sem rövid távú feladat. A baj csak az, hogy a rendszerben benne van a visszaélés lehetősége, és ahol ilyen van, ott többnyire élnek is vele - jegyezte meg a Népszavának Sallai. Márpedig ha csak az akár egyenként is több millió forint értékű gímszarvas agancsokból befolyó pénzt és a vadhúsért kapott összegeket vesszük figyelembe, a vadászatra jogosult társaság igen jelentős bevételekkel számolhat. Összességében több milliárdos üzletről van szó.

Természetesen megkerestük telefonon és elektronikus levélben is a Somogy megyei Kormányhivatalt, illetve a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.-t is. A kormányhivatal lapzártáig azt a választ küldte, hogy később reagál kérdéseinkre. Az erdészeti társaságnál előbb telefonon azt mondták, azt az állítást, hogy a cég vezérigazgatója annak a vadásztársaságnak ajánlott fel erdős területet amelynek egyben az elnöke is, sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták. Hivatalos, írásos válaszukban pedig azt javasolták, hogy kérdésünkkel, forduljunk a Földművelésügyi Minisztériumhoz.