Vadászterületekre vadásznak a csókosok - Deresre húzás is lesz?

Publikálás dátuma
2016.09.22. 07:00
Nem tudni, kié lesz a haszon a szétszakított vadászterületeken - Illusztráció/Getty Images
Az állami erdők, szántók, mezők felhasználásával sok helyen kigolyózhatók az eddigi vadásztársaságok akár évtizedek óta bérelt vadászterületeikről is. A sértetteknek esélyük sincs jóvátételre. A vadászkamarai törvény módosításával pedig a kamaráé lehet 2017-től a vadászjegyek, és a vadászengedélyekből befolyó bevétel.

Új vadászati törvény lép életbe 2017-től, amely lényeges változásokat hoz a hazai vadászati rendszerben. A jogszabály alapján úgymond természetföldrajzi szempontok szerint 52 tájegységre osztották az ország vadászati területét. Minden ilyen területnek lesz tájegységi fővadásza. Feladatuk a szakmai munka egyeztetése, a vadgazdálkodók segítése lesz. Magyarország területén összesen 1455 vadgazdálkodási egység lesz, s azokat vadásztársaságok kezelik.

A vad ugyan az államé, de az, hogy egy vadászterületen ki gyakorolja a vadászati jogot, kizárólag a területén osztozó földtulajdonosok döntésétől függ. A területkijelölések során csak 110 fellebbezés történt, ami jól mutatja, hogy jellemzően konszenzusra törekvő, egyeztetett, szakmai határozatok születtek. Jelenleg a vadászterületek mintegy egyharmadában döntöttek arról, hogy ott melyik vadásztársaság kapja meg a vadászati jogot – nyilatkozta a kormány közeli napilapnak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.

Kincstári optimizmusát némileg beárnyékolja, hogy ő maga állította, hogy eddig a vadászterületek alig egyharmadánál dőlt el a vadászati jog sorsa. Azok az esetek pedig be sem kerülhetnek a statisztikába, amelyeknél letörlik a térképről a vadászterületet akár évtizedek óta bérlő vadásztársaságot. Ráadásul fellebbezésüket az ügyészség elutasítja, a megyei kormányhivatal pedig nem is reagál a panaszukra. Márpedig a Somogyacsa és Környéke Nimród Vadásztársaság éppen így járt és félő, hogy nem ez az egyetlen kigolyózott egyesület az országban.

Letörölték a térképről

Az új vadászati törvény kimondja, hogy a törvényi előírások alapján működő vadásztársaságok - jogilag egyesületeket - jelenleg is bérelt vadászterületét az új felosztásban is ki kell jelölni az eredeti helyzetnek megfelelően.

Ez a kijelölés annyi előnnyel jár, hogy a kijelölt vadászterületen a rajta működő vadásztársaság a törvénymódosításnak megfelelően, 20 évre előhaszonbérleti joggal rendelkezik - mondta a Népszavának Csordás Ferenc, a somogyacsai vadásztársaság tagja. Azt tudni kell, hogy ha valaki igényt tart a már "foglalt" vadászterületre, annak kétharmados többséget kell szereznie a terület tulajdonosai között, akiké a vadászati jog. Vadászterületük jelentős része állami erdő, amelyet a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezel, de szántók, mezők is találhatók a területen. A somogyacsaiak 51 százalékos többséggel elvileg jogosultak lennének az előhaszonbérleti jogra. Ennek ellenére a Somogy megyei Kormányhivatal nem a területet évtizedek óta bérlő vadásztársaságot jelölte ki. Sőt, eredeti vadászterületük a térképről is eltűnt és három új vadászterület és új társaságok jelentek meg a helyén.

A 3000 hektáros vadászterületből 700 hektár mező-, illetve szántóterületet, ez utóbbit a karádi vadásztársaság kapta - említette a somogyacsai vadász, aki jelenleg is Németországban kamionozik, de 6 hetente hazatér. Somogyacsát kettészelve a vadászterületből kapott a törökkoppányi Íjász vadásztársaság is. Ez azért is érdekes fejlemény, mert attól az állami erdészeti társaságtól jutottak állami erdős vadászterülethez, amelynek vezérigazgatója, Barkóczi István egyben a vadásztársaság elnöke is - állította Csordás Ferenc.

Lázár és Semjén megreformálja a kamarát
Nem csak a vadászati törvény újul meg, de születőben a új vadászkamarai jogszabály is. Ez utóbbi törvényjavaslatot a nemzet két nagy vadásza, Semjén Zsolt és Lázár János nyújtotta be az országgyűlésnek, s mezőgazdasági bizottság már tárgyalta is. Egy neve elhallgatását kérő sportvadász ehhez annyit fűzött hozzá, hogy eddig a közvélemény Semjénről, mint vadászról csak annyit tudhatott meg, hogy korábban fel akarta oldani több védett madár faj esetében a vadászati tilalmat, míg Lázárt "kivagyi" vadászatairól híresült el és arról, hogy Csehországban több mint 20 millió forintért rendelt egy fácánvadászatot, amit a kirobbant botrány miatt végül lemondott. A szakember szerint nem sok jóval kecsegtet, hogy éppen ők jegyzik a kamarai törvényjavaslatot.
A vadászkamara mintegy 60 ezer tagot számlálhat majd, hiszen a belépés kötelező lesz, bár állítólag a vadászok több mint 99 százaléka már most is kamarai tag.
Ebben az esetben is nagy pénzek sorsa a tét. Eddig a hazai vadászoknak értékesített vadászjegy, illetve a külföldi vendégvadászoknak eladott vadászati engedélyből befolyt összeg külön-külön is 100 milliós nagyságrendet képvisel. Jelenleg még 50-50 százalékban osztozik a bevételeken az állam és a vadászati kamara.
Jövőre már a teljes bevétel a kamarát illeti majd. A törvényjavaslat azonban semmilyen megkötést nem tartalmaz, hogy mire kell költeni ezt a pénzt. Sallai R. Benedek az országgyűlés mezőgazdasági bizottságában javaslatot terjesztett elő, amelyben meghatározzák, hogy a vadászjegyekből és az engedélyekből befolyó összegeket milyen célokra lehet felhasználni, ám a fideszes többség lesöpörte az asztalról a javaslatot.
A kamara gyakorlatilag több száz millió forint közpénzt kap szabad felhasználásra. Fenn áll a lehetősége, hogy esetleg (kormány) baráti vadásztársaságoknak nyújt forrásokat vadgazdálkodáshoz, például fácán, vagy vadnyúl tenyésztéshez. Az ilyen társaság jelentős piaci előnyre tesz szert azokkal szemben, akik nem jutnak pluszforráshoz.

A fennmaradó részre pedig a Bonnyán újonnan alakult vadásztársaság élvezhet majd előhaszonbérleti jogot. A társaságról még nem sokat tudni, de annyit elmondott az acsai vadász, hogy az első Orbán kormány honvédelmi minisztériumi államtitkára, Perenyei Tamás támogatja az új vadásztársaságot. Persze nem csoda a tülekedés a somogyi vadászterületekért, hiszen még a laikusok is tudják, híres nagyvadas terület, sok aranyérmes gím és dámbika, őzbak adta, ha nem is önként, a trófeáját. A Kádár-korszak fontos elvtársai is előszeretettel vadásztak Kaszó-pusztán és környékén. Az acsai vadász szerint nem sok minden változott, csak most már uraknak hívják azokat, akik durrogtatnak.

Egy idős ember mondta nekem, úgy járunk mint Ludas Matyi. Ha jön Döbrögi és nem emeljük meg a kalapunkat, a falu főterén húznak deresre, mert errefelé már úgy élnek némelyek, mint a földesurak anno - fakadt ki Csordás Ferenc.

Segített az állami erdészet

Az acsai vadász azért is érthetetlennek nevezte a kormányhivatal eljárását, mert a Nimród nyereségesen gazdálkodott, és a profitot mindig visszaforgatták, fejlesztettek. Megfeleltek a törvény azon előírásának is, hogy a föld- és erdőbirtokosakkal, egyben a vadászati jog tulajdonosaival jó kapcsolatot ápoltak. Ennek egyebek mellett az is oka lehetett, hogy a vadkárról mindig egyezség született a gazdák és vadászok között. Ennek ellenére 2017-ben már nélkülük kezdődik a vadászati évad.

Az acsai vadász nem először égette meg magát hazájában. Két éve hazaköltözött Németországból, s a megtakarított pénzén kamiont bérelt és céget alapított, hogy itthon boldogulva tartsa el a családját. Fél év sem kellett hozzá, hogy a ki nem fizetett fuvardíjak miatt tönkremenjen és kénytelen volt visszatérni Németországban, ahol az a furcsa divat dívik, hogy az elvégzett munkát kifizetik.

A somogyacsai vadásztársaság a megyei ügyészéghez fordult a furcsa vadászterület kijelölés miatt. A kapott négy oldalas válasznak az volt a lényege, hogy az acsaiak tegyenek ajánlatot arra, hogy az egykori területükre visszakaphassák az előhaszonbérleti jogot. A terület feldarabolása, valamint az állami erdő súlya miatt esélyük sem lenne az acsaiaknak a tulajdonosok körében a kétharmados támogatás megszerzésére. Vélhetően azért is kellett kiakolbólintani az acsai vadászokat a területről, mert éppen a gazdákkal ápolt jó kapcsolataik miatt nem sok esélye lett volna az új jelentkezőknek a kétharmados többség megszerzésére.

Az acsai vadásztársaság és a földtulajdonos közösség elnöke együtt panaszt adott be a megyei kormányhivatalhoz, ám később a tagok megkérdezése nélkül a két elnök visszavonta az ügyvédi megbízást a panasszal kapcsolatban. Csordás Ferenc nem tartja kizártnak, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy a földközösség elnöke a SEFAG Zrt. alkalmazottja.

Emiatt is az ügyészséghez fordult Csordás Ferenc, de beadványára nem kapott választ.

Egy Szolnok megyei földtulajdonos neve elhallgatását kérve a somogyi példához hasonló esetet osztott meg lapunkkal. A több tucat kisbirtokos összeállt, és több ezer hektárt összeadva szerették volna kijelölni azt a vadásztársaságot, amelynek 20 évre átengedik a vadászati jogot. Néhány nagygazda azonban úgy gondolta, jobb, ha az ő kezükben van a döntés. Csakhogy nem tudták volna még együtt sem megszerezni a többséget, ám a szomszédos állami föld kezelőjétől mentőövet kaptak, s így már néhány száz hektárral felülmúlták az állítólag mindig, mindenben támogatott kisbirtokosokat.

Milliárdos üzletek

Az LMP politikusa, Sallai R. Benedek is úgy vélte, sok helyen beavatkozik a kormány a vadászterületek kijelölésébe. Ha a kormánypárti politikus kinéz magának egy területet, úgy szabják a feltételeket, hogy a fideszes fontos embernek előnyös legyen. Jó néhány helyen az állam még mindig a meghatározó földtulajdonos, ezért tulajdonosi jogaival élve, befolyásolhatja, melyik vadásztársaság élhet a 20 éves haszonbérleti joggal. A vadászati törvénnyel 20 évre bebetonozhatja a Fidesz a kegyenceit a vadászterületekre - figyelmeztetett az ellenzéki politikus. Az LMP-s országgyűlési képviselő megemlítette, hogy Csongrád megyében Hódmezővásárhely környékén a vadászati joggal rendelkező föld tulajdonosokat "megkérték", hogy mondjanak le több ezer hektár vadászati jogáról. Az érintettek értettek a szóból, hogy legalább a terület egy részét megtarthassák, így Lázár János sem maradt vadászterület nélkül és a nyugdíjig is lesz hol vadásszon - említette Sallai R. Benedek.

Lőjjetek elvtársak!
A vadászat úri sport volt, nemesek, arisztokraták, királyok és uralkodók kiváltsága. A világháború azonban a magyar vadállományt is megviselte, ezért 1945 után a vadászat újraszervezett kereteket kapott. Létrehozták a vadállomány helyreállításához szükséges úgynevezett kiemelt rendeltetésű területeket - írta a Múlt Kor.
A Gazdasági Főtanács 1950-ben kimondta, hogy Gyulaj, Gemenc, Budavidék-Telki és Gödöllő kizárólag állami vadgazdaságok, ezzel meg is születtek azok a központi egységek, melyekre később a kormányvadászatok épültek.
Szemtanúk szerint a vezetők kínosan ügyeltek a vadászat írott és íratlan szabályainak betartására, de kiváltságos helyzetükből adódóan nem egy esetben eltekintettek ettől. A vadászatok terítékkel és esti vacsorával zárultak, ahol kártyával, tánccal múlatták az elvtársak az időt. Az Egyetértés vadásztársaság, amelynek Kádár János is tagja volt, érezte az ellentmondásokat, amit mi sem bizonyít jobban, mint saját vicclapjukban, a Fácán Matyiban a többi között önmagukat, a mindenáron vadásztatást, vagy az elkényelmesedett vadászatokat figurázták ki.

Önmagában egyébként szakmailag helyes döntés a 20 éves haszonbérleti jog, hiszen egy gímbika általában 12 év alatt éri el a golyóérettséget, de az erdőtelepítés sem rövid távú feladat. A baj csak az, hogy a rendszerben benne van a visszaélés lehetősége, és ahol ilyen van, ott többnyire élnek is vele - jegyezte meg a Népszavának Sallai. Márpedig ha csak az akár egyenként is több millió forint értékű gímszarvas agancsokból befolyó pénzt és a vadhúsért kapott összegeket vesszük figyelembe, a vadászatra jogosult társaság igen jelentős bevételekkel számolhat. Összességében több milliárdos üzletről van szó.

Természetesen megkerestük telefonon és elektronikus levélben is a Somogy megyei Kormányhivatalt, illetve a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.-t is. A kormányhivatal lapzártáig azt a választ küldte, hogy később reagál kérdéseinkre. Az erdészeti társaságnál előbb telefonon azt mondták, azt az állítást, hogy a cég vezérigazgatója annak a vadásztársaságnak ajánlott fel erdős területet amelynek egyben az elnöke is, sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták. Hivatalos, írásos válaszukban pedig azt javasolták, hogy kérdésünkkel, forduljunk a Földművelésügyi Minisztériumhoz.

Szerző

Nemzeti Önkéntes Tanács alakul

 A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározat szerint a tanács létrehozása az önkéntesség kultúrájának terjesztéséhez, a nemzeti önkéntes stratégia végrehajtásához kapcsolódik. A testület javaslatokat tesz a kormánynak, véleményező és tanácsadói tevékenységet végez- adta hírül az MTI. 

A közlés szerint a tanács véleményezi az elé terjesztett, önkéntességet érintő koncepciókat, stratégiákat, előterjesztéseket és jelentéseket, javaslatot tesz az önkéntességet érintő jogszabályok megalkotására, módosítására, valamint az önkéntességgel kapcsolatos egyéb kormányzati intézkedésekre. Az önkéntesség területén segíti a kormányzati, egyházi, nonprofit és gazdasági szektor együttműködését, közreműködik önkéntes programok és intézkedések összehangolásában, figyelemmel kíséri és támogatja a nemzeti önkéntes stratégia 2012-2020 végrehajtását.

 A tanács elnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Tagjait mások mellett az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, a Karitatív Tanács, az Idősek Tanácsa, az Országos Környezetvédelmi Tanács, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége jelölheti - és az emberi erőforrások minisztere kéri fel -, tagja továbbá az országos önkormányzati érdekszövetségek közös jelöltje, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelöltje, őket szintén a miniszter kéri fel munkájuk elvégzésére.  Alakuló ülését a testület hatvan napon belül tartja meg.

Szerző

Fekete öves hazudozók

Publikálás dátuma
2016.09.21. 22:03
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Az MTI meg sem említette a szocialisták biztonságpolitikai konferenciájáról szóló, egyébként szokatlanul részletes beszámolójában Tarjányi Péter nevét, vélhetően azért, mert a tekintélyes biztonságpolitikai szakértő élesen kritizálta a kormány menekültpolitikáját és kommunikációs trükkjeit.
Fotó: Molnár Ádám, Népszava

Fotó: Molnár Ádám, Népszava

Európa nehéz helyzetben van, de valamennyi nemzetközi elemzés, köztük az Europol véleménye szerint is a gondok között csak a harmadik helyen áll a menekültválság és a terrorizmus, az első számú biztonságpolitikai veszély Oroszország, a második pedig a közel-keleti egyensúly felbomlása. Ezzel a váratlan kijelentéssel kezdte felszólalását a Biztonság és felelősség című szocialista konferencián Tarjányi Péter. Az ország egyik legnagyobb tekintélyű biztonságpolitikai szakértője úgy értékelte, az utóbbi években egyfajta „birodalmi gondolkodás” jelent meg Moszkva Európai Unióhoz, de még az Egyesült Államokhoz való hozzáállásában is.

Az oroszok egyrészt nagyon sok pénzt áldoznak arra, hogy gazdasági függőségbe taszítsák Európa szegényebb országait, köztük Magyarországot is – emlékeztetett Tarjányi. A szakértő példaként hozta a Paks 2 beruházást, amelybe az oroszok szerinte annyi pénzt tesznek bele, amiért már biztosan akarnak valamit. Ez a szemlélet érhető tetten abban is, ahogyan az orosz titkosszolgálat hackerekkel próbálja rombolni a demokraták esélyeit az amerikai elnökválasztáson. Továbbá ennek a nagyhatalmi hozzáállásnak a része, hogy hosszú ideje nem szűnnek meg a fegyveres harcok Ukrajna és Oroszország között – sorolta az érveket, hogy miért kellene a magyar kormánynak is komolyabban figyelnie Moszkva törekvéseire, ahelyett, hogy ezeket a tényeket eltitkolja a hazai közvélemény előtt.

A biztonsági szakértő szerint ugyanígy félretájékoztatja a kormány az állampolgárokat, amikor elhallgatja előlük azt a francia adatot, hogy márciusig 14 merénylet kísérletet hiúsítottak meg az ottani hatóságok és 300 terroristát fogtak el, valamennyien Európában születtek, többségükben másod- vagy harmadgenerációs muzulmánok. Ez arra hívja fel a figyelmet Tarjányi szerint, hogy a populizmus, vagy a válság kommunikációs "kezelése" helyett kizárólag ezeknek a fiataloknak a jobb oktatása segíthet abban, hogy magasabb társadalmi státusba küzdhessék fel magukat, mert elégedetlenségükre csak ez lenne megoldás.

A biztonságpolitikus hazugnak nevezte a kormánynak azt a kijelentését is, hogy soha nem látott menekültválsággal állunk szemben. Arra emlékeztetett, hogy a '90-es évek elejének délszláv háborúja százezreket űzött hosszabb-rövidebb időre hozzánk, de az akkori – szintén jobboldali kormány – nem botrányt, hanem nyugalmat keresett az ország lakóinak, ezért nem épített kerítést, nem rendelt el határzárat, hanem 7 hónap alatt felkészítette a honvédséget, a rendőrséget és a határőrséget a menekültek fogadására. Most 21 hónapja megy a közvélemény hergelése a menekültek ellen, mégsem sikerült megoldani a gondot.

Ráadásul a '90-es években is volt egy mostanihoz hasonló népvándorlás a délszláv válságtól teljesen függetlenül is – emlékeztetett Tarjányi Péter. Akkor is átvonult Magyarországon rengeteg menekült, de közülük senki nem maradt itt, ahogyan most sem akar.

Hiteltelen híradás
Egyetlen sort sem hozott a Magyar Távirati Iroda (MTI) Tarjányi Péternek a szocialista biztonsági konferencián elhangzott elemzéséből, még csak meg sem említette, hogy a szakértő felszólalt a rendezvényen. Természetesen így az sem juthat el a közvélemény nagy részéhez, hogy az ország egyik évtizedek óta legtekintélyesebb szakértője az MSZP szakmai munkáját segíti biztonságpolitikai kérdésekben. Az MTI torzítása kizárólag azzal magyarázható, hogy a kormány menekültpolitikájának és kommunikációs torzításainak határozott kritikája a kvótanépszavazás előtt sokak szemét felnyithatná, a saját pártpolitikai céljainak mindent alárendelő Fidesz-kormány pedig ezt nem engedi meg. Ezért aztán a biztonsági konferencia hat előadója közül ötnek a véleményét rögzítette az állami szerkesztőség, a hatodikat nem. Tarjányi Péter ugyanis nem politikus, de szaktekintély, akinek véleménye sokak szemében meghatározó a kormánypárti vagy semleges választók körében is.

Volt nálunk is terrortámadás – utalt az 1991 decemberében, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton történt robbantásra -, de nem rendelt el senki szükségállapotot, nem korlátozták sem a médiát, sem a biztonsági szakembereket. A korábbi gördülékeny megoldásokat a szakértő szembeállította a mostani hisztériakeltéssel, amelynek hatására még azok az észak-magyarországi kis falvakban élők is rettegnek a menekültektől, akik soha nem találkoztak eggyel sem közülük és vélhetően soha nem is fognak.

Ezt támasztják alá a Závecz Research közvélemény-kutató felmérései, amelyek szerint a közvélemény tényleg fél a menekültektől. A többség úgy gondolja, saját és családja életére közvetlen veszélyt jelentenek – hiszen ezt az üzenetet ontja magából a kormányzati propaganda a nap 24 órájában. Hogy az aggódás mennyire ennek az „agymosásnak” a hatására alakult ki, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy esetleges terrortámadástól jóval kevésbé tartanak az emberek.

Az intézet vezetője, Závecz Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még a Fidesz szavazóinak többsége sem gondolkodik arról, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. Ez azonban rövid időn belül megváltozhat, ha a kormány tovább erősíti olyan unióellenes üzeneteit, mint amit Csepreghy Nándor fogalmazott meg. Ebben a formában semmi értelmét nem látja az uniónak - mondta az Együtt Újratervezés - Magyar érdekek a változó Európában címmel rendezett budapesti konferenciáján. A Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott, az európai közösségnek először szembe kellene néznie demográfiai és gazdasági problémáival, majd ennek alapján definiálni kellene érdekeit és céljait. Orbán Viktor miniszterelnök azon dolgozik, hogy a jelenlegi rendszer belülről megjavítható legyen - tette hozzá.

Tarjányi Péter az MSZP konferenciáján viszont egyértelművé tette, hogy a mostani döntéshozókat „fekete öves hazudozóknak” tartja, akik akadályozzák, és nem segítik a biztonsági szakmát a válság megoldásában. A szakértő azt is bejelentette, hogy tavaly november óta együtt dolgozik a szocialistákkal, mert hisz abban, hogy a kormánynak és az ellenzéknek együtt kell megmentenie ezt az országot, ezért már készen vannak azok a szakmai koncepciók, amelyeket az MSZP frakciója a népszavazás után beterjeszt a parlament elé a válság megoldására. A találkozón szóba nem került olyan drasztikus megoldás, amit Nógrády György egy lakossági fórumon hozott szóba. A kormány jelenleg legkedvesebb biztonságpolitikai szakértője ugyanis a 24.hu beszámolója szerint tűzparanccsal oldaná meg a menekültválságot.

A konferencia zárásakor Budai Bernadett szóvivő bejelentette: október 2-án délután, a Szabad Európa-napon az MSZP a fővárosi Vörösmarty térre várja szimpatizánsait.

Az LMP a Jobbikkal tárgyal
A választási szabályok módosítási irányairól, azok elfogadásának esélyeiről tárgyalt az LMP kezdeményezésére a párt társelnöke és Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. A találkozóra meghívták az MSZP-t is, de a szocialisták nem vettek részt az egyeztetésen. Hadházy Ákos a megbeszélés után választási csalásnak nevezte, hogy eltérő szabályok vonatkoznak a külföldön dolgozó magyarokra, mint a honosított állampolgárokra, vagyis nem szavazhatnak levélben, Az LMP nemrég megválasztott társelnöke, a jelenlegi választási rendszert aránytalannak ítélte arra hivatkozva, hogy a megszerzett szavazatok és a parlamenti mandátumok jelentős különbségeket mutatnak. Dúró Dóra is egyetértett abban, hogy a választási rendszer torzításokat eredményez a mandátumokban, egyben pedig a választási részvételt szigorító javaslatokat ismertetett. A Jobbik megfontolásra ajánlja a többi pártnak egy műveltségi cenzus bevezetését, azaz alapfokú iskolai részvételhez kötné a választási részvételt és javasolják, hogy a visszaeső erőszakos bűncselekményeket elkövetők választójogát korlátozzák.