- Mi lesz a magyarországi népszavazás következménye az EU-ban? Milyen lépéseket tervez a referendum másnapján, tele van a sajtó találgatásokkal... ?
Ha el akartam volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondtam volna. Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. Most nem a népszavazás utáni időszakról kell gondolkodnunk, hanem – ahogy az amerikaiak mondják: first thing first – az első dolog először: legyen meg a népszavazás. Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább. Ezért a találgatásoknak most még nincs értelmük. De természetesen a népszavazásnak vannak és lesznek közjogi következményei.
Az európai alapszerződés módosításáról a magyar álláspont egybeesik a V4-ek álláspontjával - folytatja a kormányfő. Először meg kell határoznunk, hogyan akarjuk megreformálni az Európai Uniót. Ha ezt tudjuk, akkor kell dönteni a jogi formáról. Ha majd Rómában, amikor jövő márciusban lezárjuk az unió reformjáról szóló vitákat, az derül ki, hogy módosítani kell az alapszerződést, akkor azt fogjuk javasolni. Ha az derül ki, hogy anélkül is meg lehet oldani a problémákat, akkor kimondjuk, hogy nem szükséges. Tehát először a tartalmat kell meghatározni és utána a jogi formákat.
Én egy kicsit mindig csalódott vagyok, ha a részvételi arány kevesebb, mint száz százalék - árulta el Orbán Viktor a népszavazás eredményéről. Nekem csalódás egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája sorsa iránt, de pontosan tudom, hogy ez a politikai realitásoktól messze áll.
Az előrehozott választás sunyi dolog
Az emberek 2014-ben elmentek szavazni, és négy évre döntöttek, hogy az általuk támogatott politikai erők intézzék az ország ügyeit. Mi ezt el is vállaltuk. Ahhoz különösen súlyos külső körülménynek kell előállnia, hogy az ember ezt a vállalását ne teljesítse. Tehát van egy megállapodásunk az emberekkel, hogy négy évig, a következő választásokig elvégezzük ezt a munkát - bizonygatja a miniszterelnök. Az előrehozott választás ráadásul gyakran sunyi dolog. Ha nem egyértelmű az indok, akkor ott valami ravaszkodásnak kell lennie. Az emberek pedig pontosan megérzik, ha már nem róluk, nem az ő jövőjükről van szó, hanem valamilyen politikusi okoskodásról és trükközésről. Az emberekben, ha nem is követik a bonyolult politikai folyamatokat, van egy beépített radarkészülék, és egy dolgot csalhatatlanul megéreznek: ha egy-egy politikai akció, mozdulat mögött nem az ő érdekeiket szolgáló magatartás, hanem politikai önérdek húzódik meg. Nem véletlen, hogy az előrehozott választásokat általában el szokták bukni.
Nem került le az EU napirendjéről a kvótaügy
Mi úgy vagyunk vele: egy törvény – egy döntés. Az unió nem ilyen egyszerű rendszer, ott egy kötelező jogszabályhoz három döntés kell. Kell a bizottság döntése, kell a parlament döntése és kell a tanács döntése. Az Európai Bizottság ebben az ügyben meghozta a döntését: kötelező kvótát akar, az EP elé ezt beterjesztette.
A parlament – bár még formálisan nem szavazott róla – tudjuk, hogy támogatja. Utána még jön a tanács, ami a miniszterelnökök és a miniszterek tanácsa. Ott harcolunk, hogy ezt megakadályozzuk, én ott tudok néhány miniszterelnökkel összefogva egy politikai döntést kicsikarni, amellyel megváltoztatjuk a két korábbi döntést.
A teles cikket itt olvashatja.
