- Önről, ha fesztiválról van szó, mindenkinek a Művészetek Völgye jut az eszébe. A mostani új fesztivál az Ormánságban egy új időszámítás kezdetét jelenti? Miért vágott ebbe bele?
- Az elmúlt években a munkám nagy része Pécsre szólított. Kalandvágyó emberként bejártam egész Baranyát. Olyan helyeken is megfordultam, ahová a turisták nem nagyon jutnak el. Így vetődtem el az Ormánságba is, amely - bizonyos fokig - gazdasági és kulturális fehér foltnak számít. Lenyűgözött a Dráva környékének érintetlensége. Több falut is bejártam, így ismertem meg három egészen apró települést: Kémest, Szaporcát és Tésenfát, illetve érdemes megemlíteni még egy komplexumot, amely szintén fontos szereplővé lépett elő, mégpedig az Ős-Dráva Látogatóközpontot.
- Ez a történet kísértetiesen hasonlít arra, amikor a későbbi Művészetek Völgye falvait megismerte, illetve akkor is olyan településneveket emlegetett, amelyek nem voltak benn a köztudatban.
- Mindig is izgattak a perifériára szorult kistelepülések, melyeknek az értékeivel próbáltam, illetve próbálok valamit kezdeni. Ezért gyűjtöttem népzenét 1973-ban a moldvai csángóknál, ezért „fedeztem fel” Kapolcs vízimalmait is. Más fesztiváloknál is szívesen segítek, így volt ez például a vajdasági Dombos Fesztivál esetében.
- Milyen lesz ez az új fesztivál?
- Először inkább azt mondanám el, hogy milyen nem. Nem szeretne falunapok lenni és az általam nagyon szeretett és tisztelt Ördögkatlan Fesztiválhoz sem szeretne hasonlítani, mint ahogy a Művészetek Völgyéhez sem.
- Ez azért elég talányosan hangzik.
- Szeretnénk azokat az egyedi értékeket megmutatni, amit az említett három település - a természeti adottságait tekintve és kulturálisan - nyújtani tud a látogatóknak, A falvak unikális festett kazettás templomai mellett óriási értékek például a szaporcai és a kémesi tájházak. Egyébként ezek a települések egészen picik, a három faluban összesen nyolcszázan élnek.
- Az mit jelent, hogy alapkő lerakó fesztiválnak nevezik az idei elsőt?
- Azt jelzi, hogy ebben az esetben teljesen elölről, gyakorlatilag a nulláról kell valamit elindítani, megteremteni. A Művészetek Völgyénél az elején nem tudatos lépések történtek, most viszont az új fesztiválnál szeretnénk tudatosak lenni és folytatni, ha úgy ítéljük meg, hogy ez az alapkő lerakás sikerrel járt. A „völgytörténelmet” nem lehet ismételni és nem is kell, de a kis falvaknak lehet esélyt adni, például a kapolcsi történet alapján.
- Mi jelenti a sikert, kinek szól az a fesztivál?
- A kérdés az, hogy 280 kilométerre Budapesttől egyáltalán lehet-e teljesíteni azt a vállalást, amit mi szervezők a falvak polgármestereivel együtt tettünk, miszerint a virtuális világ előretörésének idején van-e keresnivalónk a minőségi, élő kultúrával. És még valami. A fesztivált követő napon a kémesi iskola felső tagozatosait felhozzuk Budapestre a Nemzeti Színházba, ahol kifejezetten az ormánsági gyerekek számára játsszák el a Csongor és Tündét. A kisebbek pedig Persányi Miklós igazgató jóvoltából a budapesti állatkertbe látogathatnak el. Ez azért is fontos dolog, mert döbbenten tapasztaltam, hogy van olyan gyerek, aki a negyven kilométerre lévő Pécsre sem jutott el eddig. A térség sajnos eléggé elhanyagolt területe Magyarországnak, jócskán rászorul a fejlesztésre. De vannak kitörési lehetőségek, például a Drávára épülő ökoturizmus. Az első lépések már megtörténtek az Ős-Dráva Látogatóközpont létrehozásával. Visszatérve a fesztiválra, mi is próbálunk segíteni, egyrészt egy kivételével a rendezvény valamennyi programja ingyenes, másrészt a szaporcai templomban Varnus Xaver ad koncertet és a bevételt a templom 1888-ban készített Angster orgonájának a helyreállítására ajánljuk fel.
- Említette, hogy nem szednek a programokra belépődíjat. Akkor miből finanszírozzák a fesztivált?
- A fesztivál teljes költségvetése mindössze kilenc millió forint. Felkarolta a rendezvényt Hoppál Péter kulturális államtitkár és a megye vezetése is. Maguk a települések is beszálltak a finanszírozásba és a három falu 2,3 millióval járul hozzá a fesztivál létrejöttéhez.
- Mire elég ez az alacsony költségvetés?
- Úgy látszik, hogy még mindig össze lehet fogni egy ügy érdekében. Több kulturális intézmény is segít ebben, a Filharmónia Magyarország négy templomi koncertet hoz a fesztiválra. A Hagyományok Háza is felajánlott egy nagyon színvonalas programot, csakúgy mint a Pécsi Balett. A pécsi Janus Pannonius Múzeum két kiállítást is rendez, az egyik egy történeti kiállítás, a másik pedig az iskolák történetébe kalauzol el, a Szertárok titkai címmel.