A nulláról kell valamit elindítani

Márta István új fesztivált szervez. A ma kezdődő Ormánság-Bőköz Fesztiválon három falu - Kémes, Szaporca és Tésenfa - 23 helyszínén mintegy 60 eseményt rendeznek, közel 300 közreműködővel. Márta Istvánt az új kezdeményezés motivációiról, hátteréről kérdeztük.

- Önről, ha fesztiválról van szó, mindenkinek a Művészetek Völgye jut az eszébe. A mostani új fesztivál az Ormánságban egy új időszámítás kezdetét jelenti? Miért vágott ebbe bele?

- Az elmúlt években a munkám nagy része Pécsre szólított. Kalandvágyó emberként bejártam egész Baranyát. Olyan helyeken is megfordultam, ahová a turisták nem nagyon jutnak el. Így vetődtem el az Ormánságba is, amely - bizonyos fokig - gazdasági és kulturális fehér foltnak számít. Lenyűgözött a Dráva környékének érintetlensége. Több falut is bejártam, így ismertem meg három egészen apró települést: Kémest, Szaporcát és Tésenfát, illetve érdemes megemlíteni még egy komplexumot, amely szintén fontos szereplővé lépett elő, mégpedig az Ős-Dráva Látogatóközpontot.

- Ez a történet kísértetiesen hasonlít arra, amikor a későbbi Művészetek Völgye falvait megismerte, illetve akkor is olyan településneveket emlegetett, amelyek nem voltak benn a köztudatban.

- Mindig is izgattak a perifériára szorult kistelepülések, melyeknek az értékeivel próbáltam, illetve próbálok valamit kezdeni. Ezért gyűjtöttem népzenét 1973-ban a moldvai csángóknál, ezért „fedeztem fel” Kapolcs vízimalmait is. Más fesztiváloknál is szívesen segítek, így volt ez például a vajdasági Dombos Fesztivál esetében.

- Milyen lesz ez az új fesztivál?

- Először inkább azt mondanám el, hogy milyen nem. Nem szeretne falunapok lenni és az általam nagyon szeretett és tisztelt Ördögkatlan Fesztiválhoz sem szeretne hasonlítani, mint ahogy a Művészetek Völgyéhez sem.

- Ez azért elég talányosan hangzik.

- Szeretnénk azokat az egyedi értékeket megmutatni, amit az említett három település - a természeti adottságait tekintve és kulturálisan - nyújtani tud a látogatóknak, A falvak unikális festett kazettás templomai mellett óriási értékek például a szaporcai és a kémesi tájházak. Egyébként ezek a települések egészen picik, a három faluban összesen nyolcszázan élnek.

- Az mit jelent, hogy alapkő lerakó fesztiválnak nevezik az idei elsőt?

- Azt jelzi, hogy ebben az esetben teljesen elölről, gyakorlatilag a nulláról kell valamit elindítani, megteremteni. A Művészetek Völgyénél az elején nem tudatos lépések történtek, most viszont az új fesztiválnál szeretnénk tudatosak lenni és folytatni, ha úgy ítéljük meg, hogy ez az alapkő lerakás sikerrel járt. A „völgytörténelmet” nem lehet ismételni és nem is kell, de a kis falvaknak lehet esélyt adni, például a kapolcsi történet alapján.

- Mi jelenti a sikert, kinek szól az a fesztivál?

- A kérdés az, hogy 280 kilométerre Budapesttől egyáltalán lehet-e teljesíteni azt a vállalást, amit mi szervezők a falvak polgármestereivel együtt tettünk, miszerint a virtuális világ előretörésének idején van-e keresnivalónk a minőségi, élő kultúrával. És még valami. A fesztivált követő napon a kémesi iskola felső tagozatosait felhozzuk Budapestre a Nemzeti Színházba, ahol kifejezetten az ormánsági gyerekek számára játsszák el a Csongor és Tündét. A kisebbek pedig Persányi Miklós igazgató jóvoltából a budapesti állatkertbe látogathatnak el. Ez azért is fontos dolog, mert döbbenten tapasztaltam, hogy van olyan gyerek, aki a negyven kilométerre lévő Pécsre sem jutott el eddig. A térség sajnos eléggé elhanyagolt területe Magyarországnak, jócskán rászorul a fejlesztésre. De vannak kitörési lehetőségek, például a Drávára épülő ökoturizmus. Az első lépések már megtörténtek az Ős-Dráva Látogatóközpont létrehozásával. Visszatérve a fesztiválra, mi is próbálunk segíteni, egyrészt egy kivételével a rendezvény valamennyi programja ingyenes, másrészt a szaporcai templomban Varnus Xaver ad koncertet és a bevételt a templom 1888-ban készített Angster orgonájának a helyreállítására ajánljuk fel.

- Említette, hogy nem szednek a programokra belépődíjat. Akkor miből finanszírozzák a fesztivált?

- A fesztivál teljes költségvetése mindössze kilenc millió forint. Felkarolta a rendezvényt Hoppál Péter kulturális államtitkár és a megye vezetése is. Maguk a települések is beszálltak a finanszírozásba és a három falu 2,3 millióval járul hozzá a fesztivál létrejöttéhez.

- Mire elég ez az alacsony költségvetés?

- Úgy látszik, hogy még mindig össze lehet fogni egy ügy érdekében. Több kulturális intézmény is segít ebben, a Filharmónia Magyarország négy templomi koncertet hoz a fesztiválra. A Hagyományok Háza is felajánlott egy nagyon színvonalas programot, csakúgy mint a Pécsi Balett. A pécsi Janus Pannonius Múzeum két kiállítást is rendez, az egyik egy történeti kiállítás, a másik pedig az iskolák történetébe kalauzol el, a Szertárok titkai címmel.

Koncertek, kiállítások, konferencia

Az Ormánság-Bőköz Fesztiválon fellép többek között Pál István Szalonna és Bandája, Szirtes Edina Mókus, Gryllus Vilmos, Ferenczi György és a Rackajam, Hobo, Varnus Xavér, Boros Misi, Sipos Mihály, a Hagyományok Háza, a Filharmónia Magyarország, a Pécsi Balett, a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatói, a Tanac- és a Forrás Néptáncegyüttesek, Szőke András, David Yengibarian és még sokan mások. A koncertek mellett lesznek kiállítások, konferencia, ökotúra, kézműves vásár, gasztropiac, de vetítenek az Ormánsággal kapcsolatos dokumentum- és játékfilmeket is.