VB-selejtező;magyar labdarúgó-válogatott;Bernd Storck;honi futballközeg;

2016-09-23 07:00:00

Bernd Storck: legyünk realisták, ne várjunk vb-szereplést

Nem kíván máshol dolgozni Bernd Storck, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, aki a Népszavának azt is elmondta, szerinte nem reális elvárás csapatával szemben a 2018-as világbajnoki részvétel kiharcolása, de mindent megtesz azért, hogy sikerüljön ez a bravúr. A szakvezető szeretné, ha elfogadnák az észrevételeit, és befogadóbb lenne a honi futballközeg.

- Melyik a magyar válogatott igazi arca? Amelyiket a franciaországi Európa-bajnokságon mutatta, vagy amit a feröeriek elleni világbajnoki selejtezőn láttunk? Hol van az igazi helyünk a kontinensen?

- Ha megengedi, visszakérdezek. Ön szerint, a szurkolók szerint melyik a válogatott igazi arca? Ugyanakkor azt fontos figyelembe venni, hogy hány magyar játékos szerepel hétről hétre nemzetközi szinten erős bajnokságban, illetve hogy a magyar bajnokság színvonala hol áll a topbajnokságokhoz viszonyítva. Ha ezekre a kérdésekre őszintén felelünk, akkor talán nem ér annyi kritika minket a feröeri gól nélküli döntetlen után, akkor nem pakol mindenki ekkora terheket a játékosok vállára.

- A magyar futballszurkoló ki van éhezve a sikerre, nem túl gyakran van benne része. És nehezen fogadja el, hogy ha a válogatott az Eb-n ilyen jól játszott, akkor szenved a Feröer-szigetek ellen.

- Pedig várható volt, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz, előtte szóltam, hogy számunkra ez az év legnehezebb mérkőzése. Ha reálisan gondolkozunk, akkor ez teljesen nyilvánvaló. Az Eb után a játékosok többsége nem tudta kipihenni magát, sem az élmények feldolgozására, sem a regenerálódásra nem maradt elég idő, voltak, akik a hazaérkezésünk után pár nappal már európai kupaselejtezőt játszottak, mások éppen klubot váltottak, vagy csapatot kerestek maguknak, tárgyalásokon vettek részt edzések helyett. A keret összetétele is változott, hiszen többen lemondták a válogatottságot, új játékosokat kellett integrálni, és erre csak pár nap állt rendelkezésre. Egyértelmű volt, hogy nem megy minden olyan gördülékenyen, mint az Eb-n, amire előtte egy hónapig készülhettünk együtt. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a feröeriek erősek, nem véletlenül nyertek kétszer is a görögök ellen az Eb-selejtezőkön, de a magyar válogatott is szenvedett ellenük, amikor találkozott velük az előző kvalifikációs sorozatban. Legyünk realisták!

- Reálisan nézve Svájc ellen akkor könnyebb dolgunk lesz? A nyomás nem a mi vállunkra nehezedik.

- A teher szempontjából mindenképpen egyszerűbb a helyzetünk, elég megnézni a két keretet, milyen klubokból és országokból érkeznek a svájci futballisták és honnan a mieink. Rajtuk van győzelmi kényszer, tőlünk ezt nem lehet elvárni. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem teszünk meg mindent a győzelemért, de a két csapat tudását, lehetőségeit összevetve a döntetlen is nagyon szép eredmény lenne. A selejtezők előtt a légiósokkal csak három-négy napot tudunk dolgozni, ami nem sok, ezért külön, egyénre szabott feladatokat kapnak tőlem, az NB I-ben szereplőkkel egy héttel tovább tudok közösen dolgozni, amire szükségünk is van.

- Mi várható a magyar válogatottól a vb-selejtezőkön, mi a célkitűzés? Hány ponttal, milyen helyezéssel lenne elégedett? A szerződése a selejtezők végéig szól, van benne olyan pont, hogy automatikusan meghosszabbítják a megállapodást a vb végéig, ha kijut a válogatott?

- Nem tűztem ki pontszámot, mert a selejtezőknél csak a helyezés számít. Portugália és Svájc jobb nálunk, ezért nem lenne reális azt elvárni a válogatottól, hogy ott legyen a vb-n vagy továbbjusson a csoportból. Azt viszont elvárom, hogy minden mérkőzésen, mindent tegyünk meg a minél jobb eredmény eléréséért. Akarattal, hittel, elszántsággal, alázattal a nálunk erősebb csapatok életét is meg lehet keseríteni, ezt láttuk a norvégok elleni Európa-bajnoki pótselejtezőn és a franciaországi Eb-n is. Tovább akarunk jutni a csoportból, mindenki ezért dolgozik, de tisztában kell lenni a lehetőségeinkkel, a realitással. A szerződésem nem számít, az én személyemnél sokkal fontosabb a magyar futball és a válogatott jövője.

- Miben vagyunk elmaradva a nemzetközi élmezőnytől, és miben vesszük fel a versenyt akár a legjobbakkal is?

- A magyar futball tele van tehetséges játékosokkal, ezen a téren álljuk a versenyt a legjobbakkal is. A gond nálunk a tehetségek kiválasztásával, megfelelő gondozásával van, az akadémiákon, utánpótlásműhelyekben hiányzik az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, modern képzés. És sajnos erre vezethető vissza rengeteg probléma. Nem véletlenül szeretném bevezetni azt a módszert, ami Németországban működött és sikeressé tette a sportágat. Ugyanez megoldható lenne nálunk is, ha a klubok, edzők nem kritikának, bírálatnak vennék, amiket mondok, hanem látnák, hogy azt szeretném, hogy a magyar foci fejlődjön és előrébb lépjünk.

- Thomas Doll, a Ferencváros vezetőedzője lapunkban azt mondta, hogy a magyar játékosok nem tudnak szabályosan ütközni, nem tudják, mi a különbség az agresszivitás és a durvaság között, többek között ezért is buknak el a magyar klubcsapatok az első fordulókban az európai kupaporondon. Doll szerint a magyar bajnokik tempója nemzetközi viszonylatban olyan, mintha lassított felvételt nézne.

- Igaza van Thomasnak, ezek valós gondok, melyek mind a megfelelő képzés hiányára vezethetők vissza. Mérések igazolják, hogy a magyar bajnokikon kevesebbet és lassabban futnak a játékosok, mint külföldön, de ez látszik egyébként sajnos mérések nélkül is.

- Mit lehet tenni a helyzet megváltoztatásáért?

- Sokkal nyitottabbnak kell lennie a magyar futballkörnyezetnek. Nyitottnak egymás felé és nyitottnak az újra. Németországban az edzők rendszeresen találkoznak egymással, szakmai fórumokon tapasztalatokat, edzésmódszereket cserélnek, folyamatosan képezik magukat, minden nap jobb és jobb edzéseket akarnak tartani, mert így tudnak fejlődni a játékosok is. Magyarországon mindenki befelé fordul, ha valaki kitalál valami újat, akkor azt nagyon szigorúan őrzi, hiányoznak a mindenkinek a fejlődését segítő szakmai találkozók. Pedig rendelkezésre áll minden módszer a játékosok fejlesztéséhez minden korosztályban, csak alkalmazni kellene ezeket. És ez nem pénz, hanem kizárólag szándék kérdése.

- Az MLSZ sportigazgatójaként nem tudja kötelezni a klubokat a német módszer átvételére?

- Javaslatot tudok tenni, kérni tudok, de, hogy ebből mi valósul meg, azt nem tudom befolyásolni.

- Összeszámolta, hány megkeresést kapott a sikeres Európa-bajnoki szereplés után?

- Nem érdekelnek a megkeresések, engem csak a magyar labdarúgásban vállalt feladatom érdekel, itt bíznak bennem, számítanak rám, nem tehetem meg, és nem is teszem, hogy mással foglalkozom.

Kapitányi névjegy
Bernd Storck 1963. január 25-én született az egykori NSZK területén található Herne nevű településen. Játékosként a nyugatnémet bajnokságban a VfL Bochum csapatában játszott először 1981-ben. Két évvel később szerződtette a Borussia Dortmund, ahol hat évet töltött, legnagyobb sikere a Német Kupa megnyerése volt 1989-ben.
Tréneri pályáját másodedzőként kezdte, hazájában 1996-2002. között a Hertha BSC-nél, 2003-ban és 2004-ben a VfL Wolfsburgnál, majd 2005-ben és 2006-ban a szerb FK Partizannal segítette a vezetőedző munkáját.
A Borussia Dortmundnál volt pályaedző 2006-ban és 2007-ben, ezt követően Kazahsztánban dolgozott, ahol már vezetőedzőként (később szövetségi kapitányként) dolgozott 2008-tól 2011-ig, előbb a Kajrat Almati csapatánál, majd az U21-es és a felnőtt válogatottnál.
A görög Olimpiakosz U20-as és U21-es csapatainak szakmai munkáját irányította 2012-től 2014-ig, 2015. július 20. óta a magyar válogatott szövetségi kapitánya, szerződése a 2018-as oroszországi világbajnokság selejtezőinek végéig érvényes.