Előfizetés

Kövér: ütközőzóna-szerepbe kényszerítenék a térséget

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európa gyengítéséhez fűződő globális geopolitikai érdekek éppen abba az ütközőzóna-szerepbe akarják ismét visszakényszeríteni Közép-Európát, amelyből 1989-90-ben ki akart törni, bejelentve integrálódási igényét "Európa második világháború után szabadon és demokratikusan fejlődni tudó, szerencsésebb feléhez".

A közép-európai térség a kontinens politikai és gazdasági integrációs törekvéseinek mindig a nyertese, míg a politikai és gazdasági dezintegrációnak mindig a vesztese volt - mondta Kövér László a szászországi parlament által életre hívott Közép-Európa Fórum budapesti tanácskozásán pénteken.

Különösképpen vesztese volt azon helyzeteknek, amikor a kontinensen belüli, illetve - a befolyásukat, uralmukat a kontinensre kiterjeszteni akaró - Európán kívüli nagyhatalmak ütközőzónájává vált - fogalmazott a házelnök, célként említve, hogy Közép-Európa ne ütközőzóna, hanem összekötő kapocs legyen az euroatlanti és eurázsiai érdekek között.

Szavai szerint a konferencia címe, az Együtt Közép-Európában: tegnap, ma és holnap értelmezése, hogy "itt Közép-Európában, mi a közös teendőnk ma, annak érdekében, hogy holnap ne köszöntsenek ránk ismét a tegnap veszélyei". A házelnök a térséget úgy határozta meg: Európának az a része, amely Keletről Nyugatnak, Nyugatról pedig Keletnek számít.
Kövér László hangsúlyozta: az egymással mindig történelmi versenyben lévő közép-európai nemzetek és államok között napjainkban erős és értékes kapocs az itteni emberek hasonló kulturális, gazdasági és politikai tapasztalataiból fakadó érték- és érdekközösségen alapuló hasonló identitása.

Napjainkban ismét erősödő identitásképző elem Közép-Európában a keresztény gyökerű kulturális értékazonosság, a térség gazdaságában a verseny mellett az egymásrautaltság, a kooperáció, valamint a politikában az állami szuverenitás. Olyan mértékben erősödnek ezek az identitáselemek, amilyen mértékben a jövő felől - egyre érzékelhetőbben - közelednek az ezeket érő kihívások és külső támadások, s amilyen mértékben ezek a fenyegetések előhívják a közösségi tudatból az azokra az időkre vonatkozó emlékeket, amikor sem a keresztény kultúra összekötő erejéről, sem a közép-európai kis népek érdekegyeztetéséről, sem pedig az állami, nemzeti önállóságról nem volt tanácsos értekezni - fogalmazott a házelnök. Szavai szerint ez a magyarázata annak, hogy napjainkra megújulni látszik a közép-európai identitás, amely erősebbnek, jobban érzékelhetőnek tűnik, mint az európai.

A közép-európai kis nemzetek számára - ellentétben az Unió régebbi tagállamaival - történelmük elmúlt több, mint ötszáz éve nem a gyarmatosításról, az expanzióról, más kultúrák szétrombolásáról szólt, hanem puszta létezésük és önazonosságuk - nyelvük, hitük, kultúrájuk - óriási szenvedést és áldozatokat hozó védelméről, sőt hitük szerint - gondoljunk csak 1456-ra vagy 1956-ra - az európai civilizáció védelméről - adta meg ennek magyarázatát Kövér László.

Hangsúlyozta, a demográfiailag hanyatló Európában "nem önmagában a migráció veszélyes, hanem annak lehetséges hatása: a szolidaritás jelszavával visszaélve az európai államok szuverenitásának csorbítása, azaz a népakaraton nyugvó európai demokratikus rendszer gyengítése; a befogadás jelszavával visszaélve a keresztény gyökerű európai értékhomogenitás megbontása; és az integráció jelszavával visszaélve a viszonylagos európai társadalmi stabilitás szétzilálása".

Kövér László szerint egyre több jel utal arra: vannak, akik tudatosan vissza akarnak élni a migrációval, vannak, akik általa tudatosan rombolni akarják az európai demokráciát, stabilitást és kultúrát, ennek egyik elemeként említve, hogy "a különféle fontos európai szervezetek bürokratáinak" azon - erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan - törekvését, hogy ne tegyünk különbséget a gazdasági migránsok és a nemzetközi jogi értelemben menekültnek minősülők között.

Ilyen körülmények között, a realitások ilyen mértékű mellőzése esetén a migráció ügyében is józan, felelős és humánus európai önvédelemre van szükség: az európai választópolgárok véleményének a meghallgatására, az európai népakarat tiszteletben tartására, Európa külső határainak hathatós védelmére, és ezáltal a kontinensünkre irányuló illegális migráció megfékezésére, a nemzetközi jog szabályai szerint menekülteknek minősülő emberek - szülőföldjükhöz legközelebb történő - oltalmazására és - szükség szerinti - befogadására, a kibocsátó országok európai erőnkhöz mért segítésére a migráció okainak felszámolásában, gyengítésében - fogalmazott Kövér László, példaként hozva fel az októberi magyarországi referendumot.

Matthias Rössler, a szász tartományi parlament elnöke beszédében azt emelte ki: a múlt szabadságküzdelmei, különösen a huszadik század - kegyetlenül vérbe fojtott - kommunistaellenes felkelései közös múltat és tapasztalatot adnak a térségnek, amelybe szavai szerint Németország is beletartozik. Azt állítsuk előtérbe, ami összeköt minket, ne azt, ami elválaszt - hívott fel a politikus, hangsúlyozva, építeni, nem felégetni kell a hidakat, de szólt arról is, hogy a sokáig jó úton haladó európai integráció, és ma is "mindenkinek az az érdeke, hogy fennmaradjon egy stabil és erős Európa".

Megjegyezte: ma vannak, "akik kockázatos külön utakon járnak", legyen szó a migrációnak "nyitott ajtót" kínáló vagy a közös menekültpolitikát mereven elutasító politikáról.

Az önkormányzatok is "rászállnak" a szavazópolgárokra

Publikálás dátuma
2016.09.23. 13:13
Új urnák készültek a népszavazásra MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor akkor lenne elégedett, ha 100 százalékos lenne a részvétel a jövő vasárnapi népszavazáson. Az Origónak nyilatkozott így csütörtökön, hozzátéve, hogy ez persze messze van a realitástól. Azt viszont kifejezetten elvárja, hogy mindenütt érvényes legyen a referendum, vagyis a választópolgárok több, mint fele elmenjen voksolni. Ezt talán nem mondta ki nyíltan, de Fidesz-körökben egyértelműen így gondolják, sőt azt is tudni vélik, hogy ahol nem lesz eredményes a mozgósítás, ott megnézhetik magukat a helyi vezetők.

A bajt megelőzendő aktivizálják magukat a polgármesterek, képviselő-testületek és az utolsó napokban is nagy erőkkel ismétlik mindazt, amit a kormány egyébként is sulykol. Határozatokat hoznak, hogy bizonyítani tudják: mindent megtettek a kormánypárt számára kedvező eredmény eléréséért.

Jó példa minderre Esztergom, ahol Romanek Etelka polgármester sürgősségi javaslattal állt elő, noha létezik egy korábbi határozat arról, hogy "A Képviselő-testület megvédi a várost és az esztergomiakat, ...elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, valamint visszatoloncolás révén hazánk területére migránsok befogadását, mivel jogtalan és értelmetlen."

Egy határozat -úgy látszik- nem elég, kell még egy. A polgármester most ismét leírja a "szörnyű" helyzetet az esztergomiak nevében is:

"A kötelező betelepítési kvóta, ahogyan Magyarország, úgy Esztergom érdekeivel is ellentétes. Az esztergomiak nem szeretnék, hogy békés városunkba brüsszeli bürokraták a megkérdezésük nélkül migránsokat telepítsenek, amivel növelnék a bűncselekmények és terrorcselekmények elkövetésének veszélyét. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy egy betelepítés és annak járulékos hatása szociális, lakhatási jellegű problémákat vetne fel, s ellehetetlenítené hazánk és városunk kulturális örökségének védelmét, családtagjaink, gyermekeink biztonságos mindennapjait.
A fentiek alapján a tömeges bevándorlás és a kényszerbetelepítés - s így az erről szóló népszavazás - önkormányzati közfeladatokkal is összefügg, helyi közügynek minősíthető..."


Ezek után a polgármester határozati javaslatot terjeszt elő, a testületnek csak el kell fogadnia és indulhat a helyi akció, a városlakók megkeresése, "felvilágosítása", meggyőzése. Van még egy bő hét hátra.

"Határozati javaslat 

1. Esztergom Város Önkormányzata egyetért és támogatja a kényszerbetelepítés elleni népszavazást, figyelemmel a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015.évi CLXXV. törvény rendelkezéseire.

2. Esztergom Város Önkormányzata felkéri az esztergomi választópolgárokat, hogy a 2016. október 2-i népszavazáson vegyenek részt, ne hagyják, hogy mások döntsenek jövőnkről és biztonságunkról!

3. Esztergom Város Önkormányzata a 2. pontban foglaltak megvalósítása érdekében közérdekű tájékoztatási programot indít, melyben az esztergomi választópolgárokat a népszavazáson való részvételre buzdítja.

Orbán kitér a vita elől

A miniszterelnök továbbra is nemzeti és nem pártügynek tartja az október 2-iki népszavazást, ezért nem vesz részt pártvitákban, hanem azt várja a felelősen gondolkodó politikai erőktől, hogy a referendumon való részvételre buzdítsák az embereket.

Orbán Viktor álláspontját a kormányfő sajtófőnöke tolmácsolta az MTI-nek pénteken arra reagálva, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke nyilvános vitára hívta a miniszterelnököt, a Fidesz elnökét és Molnár Gyulát, az MSZP vezetőjét.

Havasi Bertalan hangsúlyozta: az október 2-iki népszavazás nemzeti ügy, ezért Orbán Viktor meggyőződése szerint arról nem pártvitákra van szükség, hanem arra, hogy minden felelősen gondolkodó politikai erő a mindannyiunk közös jövőjét meghatározó referendumon való részvételre biztassa a választópolgárokat.