DK: a kormány a tűzzel játszik

 A Demokratikus Koalíció egyik elnökségi tagja arra szólította fel a Fideszt és a kormányt, hogy "ne szimuláljon terrortámadást és végképp ne hajtson végre semmiféle merényletet" annak érdekében, hogy a szavazók részt vegyenek a népszavazáson. A DK nem akar bombariadókat, "hamis vagy még inkább valós, kormány által megrendelt terrorcselekményeket" - fogalmazott Kakuk György.

A politikus szavai szerint a kabinet és a Fidesz az utóbbi hetekben minden eszközt bevet, hogy rávegye az embereket az "EU-ellenes álnépszavazáson való részvételre." Kakuk György Simicskó István honvédelmi miniszter csütörtöki kijelentésére reagált, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás annak ellenére, hogy a kormány mindent megtesz ennek elkerülése érdekében, ezért is bír sorsdöntő jelentőséggel az október 2-i népszavazás. Kakuk György azt mondta, a miniszter ezzel "megkezdte a Fidesz kampányának legaljasabb, leggyomorforgatóbb és valóban veszélyes akcióját". A kormány a tűzzel játszik és a DK attól tart, a kabinettől nem áll távol, hogy "bármilyen eszközt bevessenek", annak érdekében, hogy a referendum érvényes legyen - tette hozzá.

A DK nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kabinet "vérrel és könnyekkel akar bizonyosságot adni" a terrorcselekményekkel riogató honvédelmi miniszter szavainak - jelentette ki.

Arra az egymást követően többször, különböző formában feltett kérdésre, hogy eszerint saját polgárai elleni terrorcselekmények elkövetésére is képesnek tartják a kormányt, annyit felelt: "mi nem feltételezzük, mi szeretnénk, ha ilyen nem történne meg". Hozzátette, veszélyesnek és fenyegetőnek gondolják Simicskó István nyilatkozatát és nem szeretnék, ha az önbeteljesítő próféciává változzon.

Végül újabb kérdésekre úgy összegzett: tartanak attól, hogy a következő napokban a kabinet érdekeit szolgáló provokáció történik, mert jelen pillanatban az idegenellenes gyűlöletkeltés és félelemkeltés olyan méreteket öltött, ami legfeljebb csak az 1944 előtti időkhöz hasonlítható.

Szerző

A PM tüntetést szervez a szavazás délutánjára

A Párbeszéd Magyarországért (PM) tüntetést szervez az október 2-i kvótareferendum délutánjára az Országház előtti Kossuth térre.    

Szabó Tímea és Karácsony Gergely, az ellenzéki párt társelnökei pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondták, az erőszakmentesség jegyében meghirdetett kezdeményezésükkel a kormány "gyűlöletkampányát" kívánják elutasítani, egyúttal kimutatva, hogy egy virágzó, békés és befogadó országot szeretnének létrehozni.

A szervezők továbbra is azt tanácsolják a választóknak, hogy ne vegyenek részt a kvótareferendumon, mivel az szerintük csak egy ürügy a kormány kezében az emberek félelemben tartására.

Szabó Tímea úgy fogalmazott, a Fidesz kormányzás helyett mindenkit próbál egymás ellen ugrasztani és "hamis, hazug, gyűlöletkampányt folytat". Szerinte a kabinet állításával szemben valójában nincs napirenden kötelező betelepítés, Magyarországnak a jövőben - ahogy eddig is - mindössze 1200 ember menedékkérelmi eljárást kellene lefolytatnia.

Az ellenzéki politikus felszólította a kormányt, hogy a félelemkeltés helyett foglalkozzon inkább olyan valós problémákkal, mint a szegénység felszámolása, illetve az egészségügy és az oktatás rendbetétele.

Karácsony Gergely tájékoztatása alapján a tüntetésen felszólal majd a médiában Bálint gazdaként ismert Bálint György, valamint ifjabb Bibó István és Kaltenbach Jenő volt ombudsman is.

Szerző

Kövér: ütközőzóna-szerepbe kényszerítenék a térséget

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európa gyengítéséhez fűződő globális geopolitikai érdekek éppen abba az ütközőzóna-szerepbe akarják ismét visszakényszeríteni Közép-Európát, amelyből 1989-90-ben ki akart törni, bejelentve integrálódási igényét "Európa második világháború után szabadon és demokratikusan fejlődni tudó, szerencsésebb feléhez".

A közép-európai térség a kontinens politikai és gazdasági integrációs törekvéseinek mindig a nyertese, míg a politikai és gazdasági dezintegrációnak mindig a vesztese volt - mondta Kövér László a szászországi parlament által életre hívott Közép-Európa Fórum budapesti tanácskozásán pénteken.

Különösképpen vesztese volt azon helyzeteknek, amikor a kontinensen belüli, illetve - a befolyásukat, uralmukat a kontinensre kiterjeszteni akaró - Európán kívüli nagyhatalmak ütközőzónájává vált - fogalmazott a házelnök, célként említve, hogy Közép-Európa ne ütközőzóna, hanem összekötő kapocs legyen az euroatlanti és eurázsiai érdekek között.

Szavai szerint a konferencia címe, az Együtt Közép-Európában: tegnap, ma és holnap értelmezése, hogy "itt Közép-Európában, mi a közös teendőnk ma, annak érdekében, hogy holnap ne köszöntsenek ránk ismét a tegnap veszélyei". A házelnök a térséget úgy határozta meg: Európának az a része, amely Keletről Nyugatnak, Nyugatról pedig Keletnek számít.
Kövér László hangsúlyozta: az egymással mindig történelmi versenyben lévő közép-európai nemzetek és államok között napjainkban erős és értékes kapocs az itteni emberek hasonló kulturális, gazdasági és politikai tapasztalataiból fakadó érték- és érdekközösségen alapuló hasonló identitása.

Napjainkban ismét erősödő identitásképző elem Közép-Európában a keresztény gyökerű kulturális értékazonosság, a térség gazdaságában a verseny mellett az egymásrautaltság, a kooperáció, valamint a politikában az állami szuverenitás. Olyan mértékben erősödnek ezek az identitáselemek, amilyen mértékben a jövő felől - egyre érzékelhetőbben - közelednek az ezeket érő kihívások és külső támadások, s amilyen mértékben ezek a fenyegetések előhívják a közösségi tudatból az azokra az időkre vonatkozó emlékeket, amikor sem a keresztény kultúra összekötő erejéről, sem a közép-európai kis népek érdekegyeztetéséről, sem pedig az állami, nemzeti önállóságról nem volt tanácsos értekezni - fogalmazott a házelnök. Szavai szerint ez a magyarázata annak, hogy napjainkra megújulni látszik a közép-európai identitás, amely erősebbnek, jobban érzékelhetőnek tűnik, mint az európai.

A közép-európai kis nemzetek számára - ellentétben az Unió régebbi tagállamaival - történelmük elmúlt több, mint ötszáz éve nem a gyarmatosításról, az expanzióról, más kultúrák szétrombolásáról szólt, hanem puszta létezésük és önazonosságuk - nyelvük, hitük, kultúrájuk - óriási szenvedést és áldozatokat hozó védelméről, sőt hitük szerint - gondoljunk csak 1456-ra vagy 1956-ra - az európai civilizáció védelméről - adta meg ennek magyarázatát Kövér László.

Hangsúlyozta, a demográfiailag hanyatló Európában "nem önmagában a migráció veszélyes, hanem annak lehetséges hatása: a szolidaritás jelszavával visszaélve az európai államok szuverenitásának csorbítása, azaz a népakaraton nyugvó európai demokratikus rendszer gyengítése; a befogadás jelszavával visszaélve a keresztény gyökerű európai értékhomogenitás megbontása; és az integráció jelszavával visszaélve a viszonylagos európai társadalmi stabilitás szétzilálása".

Kövér László szerint egyre több jel utal arra: vannak, akik tudatosan vissza akarnak élni a migrációval, vannak, akik általa tudatosan rombolni akarják az európai demokráciát, stabilitást és kultúrát, ennek egyik elemeként említve, hogy "a különféle fontos európai szervezetek bürokratáinak" azon - erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan - törekvését, hogy ne tegyünk különbséget a gazdasági migránsok és a nemzetközi jogi értelemben menekültnek minősülők között.

Ilyen körülmények között, a realitások ilyen mértékű mellőzése esetén a migráció ügyében is józan, felelős és humánus európai önvédelemre van szükség: az európai választópolgárok véleményének a meghallgatására, az európai népakarat tiszteletben tartására, Európa külső határainak hathatós védelmére, és ezáltal a kontinensünkre irányuló illegális migráció megfékezésére, a nemzetközi jog szabályai szerint menekülteknek minősülő emberek - szülőföldjükhöz legközelebb történő - oltalmazására és - szükség szerinti - befogadására, a kibocsátó országok európai erőnkhöz mért segítésére a migráció okainak felszámolásában, gyengítésében - fogalmazott Kövér László, példaként hozva fel az októberi magyarországi referendumot.

Matthias Rössler, a szász tartományi parlament elnöke beszédében azt emelte ki: a múlt szabadságküzdelmei, különösen a huszadik század - kegyetlenül vérbe fojtott - kommunistaellenes felkelései közös múltat és tapasztalatot adnak a térségnek, amelybe szavai szerint Németország is beletartozik. Azt állítsuk előtérbe, ami összeköt minket, ne azt, ami elválaszt - hívott fel a politikus, hangsúlyozva, építeni, nem felégetni kell a hidakat, de szólt arról is, hogy a sokáig jó úton haladó európai integráció, és ma is "mindenkinek az az érdeke, hogy fennmaradjon egy stabil és erős Európa".

Megjegyezte: ma vannak, "akik kockázatos külön utakon járnak", legyen szó a migrációnak "nyitott ajtót" kínáló vagy a közös menekültpolitikát mereven elutasító politikáról.

Szerző