Abbász a zsidó állam létrejöttét lehetővé tevő alapdokumentum mellett kárhoztatta az ENSZ Közgyűlés 1948-as döntését, amely az egykori Palesztina két – zsidó és palesztin – államra bontását eredményezte, valamint Ciszjordánia és a Gázai övezet 1967-es megszállását Izrael által.
„Most, amikor a hírhedt nyilatkozat 100 éves évfordulójához közeledünk, azt kérjük Nagy-Britanniától, vonja le a szükséges tanulságokat és vállalja történelmi, jogi, politikai, anyagi és morális felelősségét ezen nyilatkozat következményeinek. Kérjen bocsánatot a palesztin néptől az okozott katasztrófáért, nyomorúságért és igazságtalanságért, tegyen lépéseket ezek helyrehozataláért Palesztina állam mielőbbi elismerése révén.” idézte a palesztin elnök szavait a brit Reuters hírügynökség.
Az idei közgyűlésen sem maradt el a szokásos Abbász-Netanjahu csörte. A palesztin elnök után felszólaló Benjamin Netanjahu azt emelte ki, hogy Abbász a múltba ragadt. Mivel Izraelt szinte állandó bírálatok érik a telepbővítések miatt, az izraeli miniszterelnök azt hangsúlyozta, Abbász szavaiból is látszik, hogy az izraeli-palesztin konfliktus soha sem az izraeli telepítésekről szólt. „Ez a konfliktus mindig is a zsidó állam létéről szólt” – mondta.
Netanjahu is bírálta az ENSZ-t. Kijelentette, hogy a világszervezet “a kezdeti erkölcsi erőből erkölcsi bohózattá” alakult, kifogásolta, hogy az ENSZ-közgyűlés, s a vilgászervezet emberi jogi tanácsa elítélő nyilatkozatok sorát hozta hazája ellen.
Az izraeli kormányfő meghívta a palesztin elnököt, hogy szólaljon fel a jeruzsálemi parlamentben, és kijelentette, hogy ő is örömmel mond beszédet Rámalláhban, a palesztin törvényhozásban. Netanjahu szerint közvetlen kapcsolatfelvételre lenne szükség, mint mondta, az út a béke felé nem New York-on, hanem Jeruzsálemen és Rámalláhon keresztül vezet.
