Zona;No go;

PÁPAI GÁBOR RAJZA

- No go - Zóna, ami nincs

Hiába hívják, nemzeti ügyről nem vitatkozik sem a Jobbik, sem a a szocialisták elnökével a kormányfő. Pedig volna miről. Megkérdeztük hát a szakembert: mi is volna az a "no go zóna". A válasz egyetlen szóban: tudatos ferdítés.

A kvótanépszavazást nemzeti és nem pártügynek tartja, ezért nem hajlandó senkivel nyilvánosan vitázni az ügyről, azt várja a felelősen gondolkodó politikai erőktől, hogy a referendumon való részvételre buzdítsák az embereket - közölte Orbán Viktor Havasi Bertalan sajtófőnökön keresztül, miután Vona Gábor, a Jobbik elnöke nyilvános vitára hívta a miniszterelnököt, a Fidesz elnökét és Molnár Gyulát, az MSZP vezetőjét. Vona szerint civilizált országokban egy ilyen jelentős esemény előtt a pártok vezetői ütköztetni szokták álláspontjukat. Molnár Gyula elmenne vitatkozni, de akkor az oktatásról, az egészségügyről és a szegénységről is beszélne.

Tüntet a MoMa vasárnap
A közelgő magyarországi népszavazásnak nincs értelme. Az Európai Unió nem akar illegális bevándorlókat Magyarországra telepíteni. A kérdés okafogyott és következmény nélküli. Hazug, gonosz és aljas támadás a magyar nemzet becsülete ellen - írja a Modern Magyarország (MoMa) mozgalom, amely tüntetést rendez vasárnap délután 3 órakor a Kossuth téren.

Ha a kormányfő nem akar vitatkozni a népszavazás értelméről, akkor kormányoldalról alighanem a jobboldali sajtóra hagyják, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter "égését" a BBC-vel a no go zónák kapcsán kitárgyalják. Tegnap ugyancsak a BBC-re hivatkoztak, amely korábban maga forgatott ilyen városnegyedekben, s ami kétségbe vonhatná a brit külügyminisztérium előző napi tiltakozását a magyar kormány több millió háztartásba eljuttatott kampánykiadványa miatt. A kék füzet 10. oldalán több száz no go zónáról írnak, a mellékelt térképen három tucatnyi várost jelölnek meg. A brit külügy levele azt írja: "a magyar kormány kampányanyagai nyilvánvalóan pontatlanok, nincsenek olyan területek az Egyesült Királyságban, ahol a törvények nem érvényesülhetnek".

Tudatos ferdítés volt régen az agitpropos neve ennek a kommunikációs cselnek. Még nem hazugság, de a valóságos igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető - mondta lapunknak Torma Tamás építészetkritikus. Túl azokon a nyilvánvalóan direkt, politikai ferdítéseken, amelyek nem csak az Üzenjük-füzetben, hanem a plakátokon is fellelhetőek, tényként megállapítható, hogy no go zónákról, alig van szó a szakmában. Ismerünk suburbiát, slumot, gettót Európában, amelyek különböző súlyossági fokban jelen vannak a nagyvárosokban. Az alapvető kérdés: be mersz-e menni valamely szegregált negyedbe. Ilyenek minden nagyvárosban - Budapesten is - voltak, vannak. A nagy gyarmattartó országokban - Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban - már gyarmattartó korszakukban is, és akkor is, amikor a gyarmataik kikiáltották függetlenségüket. Furcsa esetek is voltak: a francia társadalom vagy tíz évig kiközösítette az Algériából hazatért, "fekete lábúaknak"nevezett franciákat, még csak araboknak sem kellett lenniük hozzá - mondta az építészetkritikus.

A szegregáció, az elkülönülés mellett azonban, eltérő mértékben és sikerrel mindig jelen voltak az integráció törekvései és jelei is - teszi hozzá. Most, hogy a politikai inga kilengett a szolidaritás-ellenes véglet felé, hajlamosak vagyunk elfelejteni a 60-as évek ellenkező tendenciáit, akkor az integráció sikeres volt. Tény: Párizs környékén gettók épültek ki, amelyekben félévente zavargások törnek ki, gyújtogatások történnek, mert ott az integráció kevésbé sikeres, mint mondjuk a törököké Németországban, ami még így sem probléma nélküli. Chichagótól New Yorkon, Londonon, Párizson át Budapestig mindenhol vannak lepusztult negyedek, ahonnan elköltöztek a tehetősebbek és betelepülnek a szegényebbek, aminek nyomán egy-egy városrész karaktere megváltozott. Jó ellenpélda Rotterdam, ahol sikereket értek el a muszlimok, és a muszlim negyedek integrációjában. Egymillió ember bevándorlása persze súlyosabb gondokat okozna, de azokat sem lehetne megoldani nettó hazugságokkal, tudatosan elnagyolt retorikával, amely a "no go zónákat" gyártja - mondta lapunknak Torma Tamás.

Márciusban is felmerült már a zónák sajátos értelmezése. A kormány szerint ilyenek vannak Londonban, Stockholmban, Párizsban és Berlinben is. Ezek "olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek". A no-go zóna kifejezés természetesen nem a magyar kormány találmánya, de nem is hivatalos szakkifejezésről van szó. Tele az internet olyan cikkekkel és blogbejegyzésekkel, melyek arról szólnak, hogy nyugat-európai városokban egész kerületeket foglaltak el a bevándorlók, és a sharia-jogra alapuló törvénykezést vezettek be. A beszámolók szerint ezeken a területeken már nem mer intézkedni a rendőrség, a turisták és a helyi lakosok pedig jobban teszik, ha az elfoglalt negyedek közelébe se mennek. Ezek a beszámolók azonban szinte soha nem ismert lapokban, bizonytalan eredetű, összeesküvés-elméletekre és rémhírekre nyitott oldalakon bukkannak fel. A no-go zóna kifejezést minden bizonnyal egy amerikai történész, Daniel Pipes alkotta meg, még 2006-ban, Franciaország egyes negyedeivel kapcsolatban. De mint a Bloomberg cikkéből kiderült, 2013-ban Pipes maga ismerte el, hogy tévedett, miután végigjárta az említett párizsi területeket, elnézést kért. Ekkora azonban a fogalom mér elterjedt.

A külügyminiszter a BBC-nek most "nyilvános és hivatalos jelentésekre és híradásokra" hivatkozik, amelyekből a kormány kommunikációs stábja dolgozott. Tavasszal - a 444 akkori cikke szerint - Berlin hivatalos honlapját emlegették, amely szerint Neukölln kerületben van no go övezet. A berlin.de honlap azt írta: jelenleg alig van népszerűbb és divatosabb környéke Berlinnek, mint Neukölln. A magyar külügy egy francia minisztériumi honlapra is hivatkozott, amely szerint Franciaországban hivatalos adatok szerint 751 problémás terület van. Az 1996-os listán 751 "'érzékeny városi zónát" soroltak fel. No-go zónákról viszont szó nincs. Hasonlóan fals tényekre hivatkozott akkor (is) a külügy svéd, belga zónák kapcsán is. Amivel nem akarjuk azt mondani, hogy nem léteznek olyan városnegyedek, ahová nem szerencsés, ha a turista egyedül, éjjel bemerészkedik. Ilyet viszont találunk akár Budapesten is.

Emeletes kamu
Londonban élő ismerőseink között senkit nem találtunk, aki tudna a városban olyan körzetet, amit no-go zónának lehetne nevezni. Az ismert színész Zubornyák Zoltán több mint öt éve él az angol fővárosban, úgy látja, vannak kriminológiai szempontból fertőzöttebb városrészek ott is, de ilyenek mindenhol vannak. Egy kinn élő magyar fiatalember egyenesen emeletes kamunak titulálta a kijelentést, egy kétgyermekes anyuka pedig ezt üzente: a „No-Go zóna olyan területet jelöl, ahol az adott ország kormánya képtelen érvényesíteni a hatályos törvényeket. Ilyen itt Londonban, de Berlinben vagy Párizsban sincs. Ezért akadtak ki a röpcédulázás miatt az érintett országok képviseletei. Persze olyan hely, ahová a 12 és 13 éves lányaimat nem engedem el egyedül, itt is, meg Pesten, sőt vidéki magyar városokban is van bőven. Amíg otthon éltünk, a Széll Kálmán teret is elkerültük. Itt muszlim, hindu, keresztény barátaik vannak, gyerekek, akik tisztelik és szeretik egymást, számukra értelmezhetetlen, ami Magyarországon történik. London biztonságosabb, befogadóbb és emberibb – állítja az anyuka. Pártoktól független, nemzeti ügyet csináltak az Orbán-kormány népszavazási "tájékoztató" füzetéből Southamptonban. A no-go zónának titulált dél-angliai város vezetői egy emberként nevezték abszurdnak a kék szóróanyag állításait, és arra szólították fel a magyar államot, hogy nyilvánosan ismerje el hibáját. Royston Smith helyi tory képviselő azt követeli, hogy Magyarország nyilvánosan kérjen bocsánatot.

Egyelőre nem gründol új pártot Gémesi György. Gödöllő polgármestere a Népszavának nem tagadta, ha az új nemzeti minimumot összeállító mozgalma mögé sokan felsorakoznak, jövőre akár szóba jöhet a pártalapítás. Amióta Pápa Levente, az Együtt alelnöke bejelentette, kilép a pártból, de a politika színpadáról nem lép le, elkezdődött a találgatás, nem Gémesi formálódó szervezetéhez csatlakozik-e. Az Együtt sajnálja Pápa távozását, de egy új ellenzéki párt alapítása nem zavarja.