Gémesi kivár, de nagy a mozgás

Publikálás dátuma
2016.09.23. 22:00
Gyarapodnak tovább? ( Népszava fotó )
Egyelőre nem gründol új pártot Gémesi György. Gödöllő polgármestere a Népszavának nem tagadta, ha az új nemzeti minimumot összeállító mozgalma mögé sokan felsorakoznak, jövőre akár szóba jöhet a pártalapítás. Amióta Pápa Levente, az Együtt alelnöke bejelentette, kilép a pártból, de a politika színpadáról nem lép le, elkezdődött a találgatás, nem Gémesi formálódó szervezetéhez csatlakozik-e. Az Együtt sajnálja Pápa távozását, de egy új ellenzéki párt alapítása nem zavarja.

Új jobbközép erőnek van létjogosultsága

Mind erősebb a civil szervezet, amely március 15-re össze akarja állítani a nemzeti minimumot, de pártalapításon Gémesi György egyelőre nem gondolkodik. Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke lapunknak így reagált azokra a hírekre amelyek szerint vezetésével új párt alakulhat az ellenzéki oldalon. A Józan Ész Forradalma mozgalom megálmodója számára most az a fontos, hogy politikai hovatartozástól függetlenül minél többen vegyenek rész a műhelymunkában, és "össznemzeti összefogással" készüljön el az új 12 pont. Azt nem tagadta, ha a mozgalom mögött lesz megfelelő társadalmi támogatottság, akkor szóba jöhet a pártalapítás, ám erre most még nincs szándék. A párt eszköz, "olyan, mint kardnak a hüvely" - fogalmazott a kormányt rendre élesen bíráló polgármester. Gémesi korábban az MDF ügyvezető alelnöke is volt, ezért otthonosan mozog a politikában és pontosan tudja, mit jelent pártot irányítani.

Arról már hónapok óta hallani lehet, hogy Gémesit foglalkoztatja a pártalapítás lehetősége. Most azért került ismét elő az ügy, mert Pápa Levente, az Együtt alelnöke a napokban bejelentette, minden választott tisztségéről lemond és otthagyja a pártot. A közélettől viszont nem szeretne eltávolodni és úgy fogalmazott, "sokan akarnak valami újat csinálni, új alternatívát, új politikai közösséget építeni (...) a következő fél-egy évben kiderül majd, hogy létrejöhet-e valamilyen alternatíva". Az is kiderült, hogy Pápa beszélő viszonyban van Gémesivel, és a tagkönyvét a napokban visszaadó politikus ma létező párthoz nem akar csatlakozni, mindebből mégsem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

"Sajnálom, hogy Levente elment" - kommentálta a kilépést lapunknak Szigetvári Viktor. Az Együtt elnöke Pápa és közte nem lát olyan markáns stratégiai különbségeket, amivel a volt alelnök a távozását indokolta. Világossá tette, hazug együttműködéseknek nincs értelme, az előválasztásnak viszont igen, akár annak, hogy új arcokat hozzanak a politikába. A pártelnök szerint az Együtt nem a régi baloldal része, ők - akár az LMP vagy a PM - új politikai kultúrát teremtettek. Ami az esetleges pártalapítást illeti, Szigetvári szerint nyugatos, európai formációkra szükség van Magyarországon és fontos, hogy Gémesi, illetve más hozzá hasonló tenni akarók szerepet vállaljanak, de azzal mindenkinek számolnia kell, hogy fennmaradni nem egyszerű. Választékra viszont szükség lehet ahhoz, hogy a "politikailag hontalan" választókat megszólítsák, természetesen a többi ellenzéki párttal együtt.

Eggyel vagy kettővel több baloldali formáció nem hoz újabb szavazókat, csak a meglévő tábort aprózza. Nyakó István szerint az emberek ezt már pontosan tudják, hiszen ez az elmúlt hat év tanulsága. A szocialisták sajtófőnöke viszont izgalmas kísérletnek tartja, ha egy jobbközép erő alakul párttá. Ennek ugyanis esélye van arra, hogy új választókat szólítson meg. Azt ma nem tudni, hogy a bizonytalanok között hány ember voksolna szívesen a centrumban elhelyezkedő pártra. Az új jobbközép erőnek van létjogosultsága, bár Nyakó arra figyelmeztetett, végső szót ebben az emberek mondják ki, nem az MSZP sajtófőnöke.

Mindenkinek szíve joga pártot alapítani, bár ez egyszerűbb dolog, mint a szervezetet felépíteni, megtartani. Vadai Ágnes, a DK alelnöke saját példájuk alapján az újakat arra figyelmeztette, évek munkájával lehet eredményt elérni. Járni kell az országot, aktivista hálózatot építeni, képviselőket juttatni az Európai Parlamentbe, az Országgyűlésbe, az önkormányzatokba ahhoz, hogy saját politikájukat megismertessék, elfogadtassák. Aki pártot csinál annak az a felelőssége, hogy a benne hívőknek nem szabad csalódást okozni. Annyira erősnek kell lenni, hogy akár egy vezető politikusuk távozása se rengesse meg a pártot. Utóbbi megjegyzésével nem az Együtt alelnökére, hanem saját volt elnökségi tagjukra, Kerék-Bárczy Szabolcsra utalt.

Szükség van új formációra?
Juhász Attila politológus,  Political Capital 
Egyelőre nem látjuk azt a politikát, amit ez a párt csinálna, viszont egy olyan szavazónak, aki nem választ senkit a mai palettából, már önmagában vonzó tud lenni valami új létrejötte - fogalmazott lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint, azonban a jelenlegi rendszerben pártot alapítani nem egyszerű feladat. Igény azonban lenne rá - folytatta a szakértő, hozzátéve: teljesen normális, hogy a 2018-as választást megelőző évben ilyen ötletelés folyik. Juhász kifejtette: a Fidesz kormányzása során többször került olyan helyzetbe, hogy csökkent a támogatottsága, viszont ezt egy ellenzéki párt sem tudta igazán kihasználni. Épp ezért a politológus szerint „lehet fantázia” az ötletben.
Ceglédi Zoltán, politikai elemző
Egy új politikai erő lehetséges sikere nagyban függ a létező szereplők aktuális teljesítményétől - mutatott rá Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint, ha ugyanolyan ellenzéki összefogás lesz a 2018-as választásokon, mint 2014-ben volt, akkor bőven elfér a palettán egy új párt. Ennek a formációnak a "sikerreceptje" a bizonytalanok megszólítása kell, hogy legyen, a kevéske aktív ellenzéki szavazóval ma ugyanis még egy újabb fideszes kétharmadot sem lehetne könnyen megakadályozni. Egy zárt, tartalmi kérdések helyett inkább csak az összefogás erőltetésével foglalkozó tábort látunk, amely nem örülne egy új szereplőnek – folytatta a szakértő, megjegyezve, hogy ez azért is rossz hozzáállás, mert nem az ellenzék megosztását, hanem éppen bővítését eredményezi egy olyan új erő, amelyik a bizonytalanokhoz szól. Fontos látni, hogy azok a szavazók, akik eddig nem találtak maguknak pártot, jellemzően tartalom-orientáltak, és nem elégednek meg annyival, hogy Orbán-, vagy Gyurcsány, takarodj. Ők igénylik az új párt(ok) megjelenését, mert azt akarják hallani, hogy az, akit szavazatukkal támogatnak, milyen Magyarországot építene, mit kezdene konkrét ügyekkel, problémákkal - fogalmazott Ceglédi, hozzátéve: a mai ellenzéki pártoknak is jót tenne, ha versenyhelyzetre lennének kényszerítve, hiszen így belőlük is ki lehetne csikarni tényleges válaszokat a megszokott panelek helyett.
Szentpéteri Nagy Richárd, politológus
A Fidesztől kell szavazatokat szereznie a kezdeményezőknek, csak ez lehet a cél -vázolta Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint a mai magyar pártrendszerben esélytelen vállalkozásnak tűnik egy új párt alakítása, de teljesen érthetőnek tartja, hogy aktív politikusok tenni akarnak valamit, hiába tűnik lehetetlennek. Ráadásul „semmilyen rendszer nem tart örökké”. Szentpéteri a mostani ellenzékről szólva kijelentette: jelentős társaság van, amely hosszú távon is zökkenőmentesen integrálódik a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, így vélhetően megpróbálnának azonnal nekitámadni egy új formációnak, ami ezt veszélyeztetheti.
Z.Á.



Szerző

Szijjártó Orbánról és Paksról is beszélt a CNN-nek

Publikálás dátuma
2016.09.23. 21:58
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A CNN amerikai hírtelevízió interjút készített Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a migráció és a népszavazás témájáról.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy nem csak Magyarország épített kerítést az illegális bevándorlás feltartóztatására, hanem Bulgária is, és Nagy-Britannia szintén épít egy másikat Calais-nál, és ezek miatt nem bírálják őket. "Vannak törvények és szabályok arra, hogy miként lehet átkelni a határon. Ha valaki szándékosan nem tartja tiszteletben a törvényeinket, akkor nem fogadjuk be" - szögezte le.

Bevédte Orbánt

Szijjártó Péter az interjúban hű szolgálóként megvédte Orbán Viktort. Visszautasította, hogy a miniszterelnök migránsellenes szenvedélyeket korbácsolna fel. "Magyarország a nemzetközi jog alapján áll. A biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de nem alapvető emberi jog kiválasztani egy országot, ahol valaki élni szeretne, és nem alapvető ember jog a békés országok közötti határok megsértése" - mondta. 

Mindenki dühös Európában

Szerinte a legfontosabb kérdés Európa jövője szempontjából az: hagyjuk-e, hogy az Európai Bizottság rászorítsa az unió tagállamait, hogy adják fel a szuverenitásuk egy részét, hagyjuk-e, hogy Brüsszel mondja meg Magyarországnak, hogy kit enged be területére, és kit ne. Magyarországot érintő döntést egyedül a magyar nép hozhat - jelentette ki. Mint mondta, "mindenki nagyon dühös Európában. Azért dühös, mert növekvő rés van az európai nép és az európai politikai elit között. Az európai politikai elit jelenleg fél megkérdezni az embereket erről az ügyről, mert tudja, hogy a nép nem ért egyet vele".

A paksi erőmű is szóba került

A kvótákról szóló népszavazással kapcsolatban az interjúban felmerült, hogy a tervezett (paksi) atomerőműről miért nincs referendum. Szijjártó visszakérdezett, hogy ki tartott népszavazást atomerőművekről: az Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország? 

A népszavazásról

A kérdésre, mi lesz, ha a kormány elveszti a népszavazást, a miniszter azt hangoztatta, hogy a kormány nem veszíti el a népszavazást. Mindazonáltal leszögezte, bármi is történik, tiszteletben tartják a referendum eredményét. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarországnak szuverén államként joga van azt mondani, hogy egyetért vagy nem ért egyet bizonyos politikákkal. "Mi abszolúte nem értünk egyet a jelenlegi európai bevándorlási politikával, mert rossz. Árt Európának, nagyon árt Európának. Nos, ezért utasítjuk el teljesen a kvótarendszert, mert alkalmazhatatlan. Ellenkezik a józan ésszel, és sérti a jelenlegi európai szabályozást" - mondta.

Szerző

Mécs Imre: visszahozzuk '56-ot!

Publikálás dátuma
2016.09.23. 21:58
Népszava fotó/Molnár Ádám
Az 1956-os forradalom számunkra nem csak emlék, hanem mérvadó jövőbe mutató igazság is - mondta Mécs Imre, aki a beszédet október 23-án megismétli majd a Kossuth téren.

A Kossuth téren a Parlament előtt állt az 1956-os Forradalom Lángja, Lugossy Mária alkotása, amelyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatára közadakozásból állíttatott az Ötvenhatos Emlékbizottság, amelynek elnöke vagyok kezdetektől fogva. 2012-ben a kormány önhatalmúlag, titokban sunyi módon eltüntette, miközben fák és bokrok százait irtotta ki a történelem számtalan emlékével együtt. Civilek segítségével 2015-ben megtaláltuk a lángot Nyergesújfalu határában, egy kőfaragó telepen, ahol gondosan őrzik. A Forradalom Lángjának vissza kell kerülnie eredeti helyére, a Kossuth térre. Az 1956-os forradalom számunkra nem csak emlék, hanem mérvadó jövőbe mutató igazság is. 

Szerző