Ujhelyi: lelketlenek és ostobák

A munkaadóktól tudjuk, hogy közel kétszázötvenezer embernek azonnal munkát tudnának adni, annyi magyar szakember vándorolt külföldre. Az Orbán-kormány mégsem a tömegesen kivándorolt és tettre kész fiatalokat akarja hazahozni, helyette közpénz-milliárdokat költ arra, hogy minél mélyebben átitassa gyűlölettel a magyar embereket – írta Ujhelyi István. 

Az MSZP európai parlamenti (EP) képviselője szerint a Fidesz népszavazási kampánya történelmi bűn, amely generációkra megmérgezi a magyar társadalmat. Ha azt hiszik, az uszító plakáterdő majd eltakarja, hogy nemrég még betelepítési kötvényekkel kampányoltak, hogy zsíros dollárokért bárkiből „jó migránst” csinálnak, akkor nemcsak hogy lelketlenek, hanem ostobák is – fogalmazott a szocialista politikus.

Szerző

Orbánt becsapta az Unió

"Rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim", az Európai Tanács "késhegyig menő viták" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt. "Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer" - fedett fel egy eddig rejtegetett titkot az október 2-i kvótanépszavazás hátteréről Orbán Viktor a szombati bécsi migrációs csúcstalálkozó után, a bécsi magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján.

Orbán sikerként értékelte, hogy a csúcs részvevői egyetértettek abban, a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. Ugyanakkor egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását javasolta, ha ellehetetlenülne az Unió és Törökország közötti megállapodás. A kormányfő szerint kudarc, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Ez felveti, hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető.

A kormányfő javaslata szerint az Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, majd aláhúzta: a migránsokat ki kell vinni az unióból, amihez - lehetséges helyszínként - Líbia partjain "gigantikus menekültvárost" kellene emelni. Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és "egyben tartását" is, s bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy "ilyen dimenziókban" gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét. Ha ezt nem vállalják - folytatta -, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt, amelyet Európából érkezett fegyveresek vennének körbe. A részvevők nem jutottak egyezségre a javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség. Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán azt mondta: a német álláspontban nincs változás.

Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a referendum után "megfelelő szintű" tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről: ebben a kérdésben "egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. Nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen".

Orbán az európai politikai élet legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az egyik szerint olyan, akár milliós népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt ez a jövő fejlődési iránya, úgy gondolják: ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani. "Miszerintünk azonban mindenkinek - ahogy írva van - a saját fügefája alatt van a helye" - emelte ki, aláhúzva, szerintük a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, "mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született", és "nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba" és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog. Végül megjegyezte: Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen. "Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában", hozzátéve: az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el.

Publicus: felesleges a referendum
Minden 10 megkérdezettből majd 9 úgy gondolja, hogy túl sok menekült érkezik Európába, és az egy évvel ezelőtti és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest is növekedtek a menekültekkel szemben ellenérzések – áll a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek felkérésére készített felmérésében. A megkérdezettek fele ígéri biztosra a részvételét a referendumon, s csaknem kétharmad a kvóta ellen szavazna. Az összes megkérdezett 11 százaléka adna le érvénytelen szavazatot, ha elmenne – azonban többségük inkább távolmaradásával szavaz. Többen - 48 százalék 42 ellenében - gondolják úgy, hogy a témával a Fidesz valójában a népszerűségét igyekszik növelni. Ebben a Fidesz-szavazókat (33 százalék) leszámítva minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik. A népszavazást a megkérdezettek többsége (48 százalék, 42 ellenében) feleslegesnek gondolja. Minden tíz megkérdezettből hatan (60 százalék) úgy gondolják, hogy népszavazás nélkül is megakadályozható a kényszerbetelepítés, és felesleges erre költeni.



Szerző

Adatgyűjtés a választásra

Publikálás dátuma
2016.09.26. 07:01

A választásokra készülő Fidesz adatbázisát építi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azzal, hogy példátlanul nagy mintán végzi el az október elsején kezdődő „kis népszámlálást” – állítja a hivatal egykori elnöke. Ma kezdik kihordani a postások az értesítéseket arra a 440 ezer címre, amelyet kiválasztottak, és az ott élő majdnem egymillió embernek kötelező válaszolni a kérdésekre.

Egy ország lakosságának tíz százalékát még soha sehol a világon nem vizsgálták a két népszámlálás között félidőben megtartott mikrocenzus, vagyis „kis népszámlálás” keretében, egy-két százalékos mintavétel a megszokott – hangsúlyozta a Népszava kérdésére Katona Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke szerint a módszertanilag megmagyarázhatatlan úton szerzett hatalmas adatmennyiség már alkalmas rá, hogy a kormány választókerületi mélységig információkat szerezzen a választópolgárok helyzetéről és több kérdésben a véleményéről is.

A társadalmi összetétel adataira épülő célzott kampány pedig egyrészt segítheti a Fidesz országos és helyi politikusait 2018-ban, másrészt alkalmas lehet a közvélemény befolyásolására is, hiszen a hivatal az adatokból azokat hozza nyilvánosságra, amelyeket akar – értékelte a helyzetet a szakember. Az, hogy a rendkívül drága összeírás a kormánypártok politikai érdekeit szolgálja, a demográfus szerint abban is tetten érhető, hogy a KSH az utóbbi években nagyon sok kisebb mintás, úgynevezett fókuszcsoportos vizsgálatot is végzett, de ezek adatai közül sem hozták nyilvánosságra a Fidesz számára kedvezőtlen eredményeket. Nem véletlenül szüntette be a hivatal az egyébként Katona szerint is elavult módszerrel végzett létminimum számításokat és másfél éve nem indított helyette más hasonló, de korszerűbb társadalmi vizsgálatot a lakosság megélhetési viszonyairól. Lapunk kérdésére ugyanakkor, hogy visszaélhet-e bárki azzal, hogy a lakcím és a születési idő, valamint a nem megadásával minden megkérdezett személyesen beazonosítható, az akadémia statisztikai bizottságában alelnöki tisztet betöltő szakember határozott nemmel felelt.

A KSH a héten jelentette be, hogy a települések több mint kétharmadában, pontosan 2148 községben és városban jelöltek ki 440 ezer háztartást az idei mikrocenzuson való részvételre. A kimaradt települések többségében nagyon kevesen élnek, főként idős emberek – utalva Katona Tamás véleményére -, vélhetően ezért nem fontos a helyzetük és például az elégedettségük az életükkel. A kiválasztott kör ezen a héten kap értesítést, hogy októberben, vagy legkésőbb a november első hetében tartandó pótösszeíráson valamilyen formában választ kell adnia három kérdéssorra.

Újdonság, hogy idén először kizárólag elektronikus formában rögzítik az adatokat, de az érintettek eldönthetik, hogy október első kilenc napján saját maguk válaszolnak a kérdésekre otthoni, munkahelyi vagy a könyvtárakban elérhető számítógépeken, vagy megvárják a 4 ezer felkészített és titoktartási esküt tett kérdezőbiztost, aki laptopján vagy tabletjén keresztül szintén közvetlenül tölti fel az adatokat a KSH adatbázisába. Aki önállóan akar válaszolni, az az értesítő lapon szereplő kóddal tud belépni a statisztikai rendszerbe, aki pedig meg akar győződni arról, hogy a sorszámozott azonosító kártyát felmutató számlálóbiztos valóban a hivatal megbízottja, nyugodtan hívja fel a 06-80-200-014-es zöld számot.

A személyes adatok és a lakáshelyzet kérdéseire kötelező válaszolni a nemzetiségi, anyanyelvi vagy az egészséggel, netán fogyatékossággal kapcsolatos kérdéskör kivételével, és azt is mindenki eldöntheti, kitölti-e a külön kérdéssort, ami az egészségi állapota részleteire, a foglalkozása elismertségére, a családtagok külföldi munkavállalására, az illető kulturális szokásaira és társadalmi kapcsolataira vonatkoznak, netán az életérzését, a „szubjektív jólétét” firtatják. A kiegészítő témakörök közül mindenki csak egyet kap és az első összesítések 2017 májusának végén láthatnak napvilágot.

Magyarok külföldön

Az eddigieknél pontosabb adatokat várnak a statisztikusok a magyar lakosság külföldi munkavállalásával vagy tanulásával kapcsolatban a mikrocenzus migrációs kérdőívének kitöltése után. Ma százezres számok röpködnek újságcikkekben, politikusi beszédekben, de pontosan senki nem tudja megmondani, hányan mentek el, mit csinálnak, hol élnek, haza akarnak-e jönni valaha. A felmérésben a külföldön élő családtagok adatai mellett arra is rákérdeznek, a válaszoló élt-e már más országban vagy tervez-e hasonló lépést.

A dél-kelet-európai országok lakosainak mozgásáról a kontinens 11 országában 23 intézet készített három évvel ezelőtt egy hasonló felmérést (CESS), ennek megismétlésétől azt remélik a magyar társadalomkutatók, hogy az akkor nyert becsléseknél pontosabb képet rajzolhatnak a magyarok elvándorlásának okairól, és a folyamat következményeiről.

Néma csend az egyházakról

A most kezdődő mikrocenzus számtalan újdonsága közt a KSH nyilatkozatai óvatosan elhallgatták, hogy a korábbi adatgyűjtésekkel ellentétben a személyi kérdőív nem firtatja a válaszoló vallási hovatartozását. Egyszerűen kihagyták ezt a kérdéssort és a társadalmi rétegződés külön kérdőívére sem az eddig megszokott formában került rá.

„Az emberek különböző csoportokhoz, önkéntes szervezetekhez tartozhatnak. Jelenleg vagy korábban tagja volt-e Ön ilyen szervezeteknek?” – hangzik az egyetlen kérdés, amelyre válaszolva a jótékonysági vagy önkéntes szervezetek mellett az egyházat vagy vallási szervezetet is lehet választani. Arra azonban sehol nincs lehetőség, hogy valaki beírja, melyik vallást gyakorolja, melyik egyházhoz tartozónak vallja magát. A 2011-es népszámlálás után részletes adatsorokat hozott nyilvánosságra a KSH, amelyben 15 vallást nevesített a római katolikustól a buddhistákig terjedő listán, ilyen adatsorok most biztosan nem születnek. Ez pedig egyetlen okkal magyarázható: a 2012 januárjában életbe lépett új egyházügyi törvény a „történelminek” nevezett egyházakon kívül a legtöbb kis felekezet egyházi státusát megvonta, a szervezetek azóta is keresik igazukat a nemzetközi bíróságokon, de hiába született a magyar államot elmarasztaló ítélet ezekben az ügyekben, a kormány érdemi javaslatot eddig nem tett le a parlament asztalára, hogy változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.

Így aztán sem azt nem tudjuk meg a mostani népszámláláson, hogy hány gyakorló római katolikus van az országban, sem azt, hogy miként változott a 2011-ben még 5579 főt számláló magyarországi iszlám közösség összetétele.