Orbán;bécsi csúcs;

- Orbánt becsapta az Unió

"Rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim", az Európai Tanács "késhegyig menő viták" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt. "Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer" - fedett fel egy eddig rejtegetett titkot az október 2-i kvótanépszavazás hátteréről Orbán Viktor a szombati bécsi migrációs csúcstalálkozó után, a bécsi magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján.

Orbán sikerként értékelte, hogy a csúcs részvevői egyetértettek abban, a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. Ugyanakkor egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását javasolta, ha ellehetetlenülne az Unió és Törökország közötti megállapodás. A kormányfő szerint kudarc, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Ez felveti, hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető.

A kormányfő javaslata szerint az Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, majd aláhúzta: a migránsokat ki kell vinni az unióból, amihez - lehetséges helyszínként - Líbia partjain "gigantikus menekültvárost" kellene emelni. Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és "egyben tartását" is, s bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy "ilyen dimenziókban" gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét. Ha ezt nem vállalják - folytatta -, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt, amelyet Európából érkezett fegyveresek vennének körbe. A részvevők nem jutottak egyezségre a javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség. Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán azt mondta: a német álláspontban nincs változás.

Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a referendum után "megfelelő szintű" tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről: ebben a kérdésben "egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. Nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen".

Orbán az európai politikai élet legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az egyik szerint olyan, akár milliós népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt ez a jövő fejlődési iránya, úgy gondolják: ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani. "Miszerintünk azonban mindenkinek - ahogy írva van - a saját fügefája alatt van a helye" - emelte ki, aláhúzva, szerintük a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, "mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született", és "nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba" és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog. Végül megjegyezte: Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen. "Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában", hozzátéve: az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el.

Publicus: felesleges a referendum
Minden 10 megkérdezettből majd 9 úgy gondolja, hogy túl sok menekült érkezik Európába, és az egy évvel ezelőtti és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest is növekedtek a menekültekkel szemben ellenérzések – áll a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek felkérésére készített felmérésében. A megkérdezettek fele ígéri biztosra a részvételét a referendumon, s csaknem kétharmad a kvóta ellen szavazna. Az összes megkérdezett 11 százaléka adna le érvénytelen szavazatot, ha elmenne – azonban többségük inkább távolmaradásával szavaz. Többen - 48 százalék 42 ellenében - gondolják úgy, hogy a témával a Fidesz valójában a népszerűségét igyekszik növelni. Ebben a Fidesz-szavazókat (33 százalék) leszámítva minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik. A népszavazást a megkérdezettek többsége (48 százalék, 42 ellenében) feleslegesnek gondolja. Minden tíz megkérdezettből hatan (60 százalék) úgy gondolják, hogy népszavazás nélkül is megakadályozható a kényszerbetelepítés, és felesleges erre költeni.



A választásokra készülő Fidesz adatbázisát építi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azzal, hogy példátlanul nagy mintán végzi el az október elsején kezdődő „kis népszámlálást” – állítja a hivatal egykori elnöke. Ma kezdik kihordani a postások az értesítéseket arra a 440 ezer címre, amelyet kiválasztottak, és az ott élő majdnem egymillió embernek kötelező válaszolni a kérdésekre.