A megállapodás értelmében a FARC megmaradt mintegy nyolcezer gerillája átadja fegyverét. A konfliktus során mintegy 220-260 ezer embert öltek meg, s hat- hétmillió személyt űztek el lakóhelyükről. 45 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
A megállapodást a kormányzat részéről Juan Manuel Santos államfő írja alá, a FARC-tól pedig aa gerilaszervezet vezetője, Timoleón Jiménez, alias Timochenko szentesítette a dokumentumot.
A szerződés arról is rendelkezik, hogy egy rendkívüli bíróság legfeljebb nyolc éves börtönbüntetést szabhat ki a FARC gerilláira. A megállapodás egyúttal a földterület igazságosabb elosztását is garantálja. Mindkét fél elkötelezi magát a kábítószer elleni küzdelem mellett. Közgazdászok azt várják, hogy a megállapodásból sokat profitálhat az ország gazdasága. A dokumentumról október másodikán népszavazást rendeznek.
A FARC és a kolumbiai kormány 2012-ben kezdték meg a béketárgyalásokat. Ekkor a gerillák jószándékuk bizonyságaként bejelentették, felhagynak a túszejtésekkel. A megbeszélések lassan haladtak, 2014 novemberében például veszélybe is került a teljes békefolyamat: a kormány felfüggesztette a tárgyalásokat, miután a szélsőbaloldali szervezet elrabolt egy magas rangú tisztet. Később a konfliktust sikerült tisztázni. 2016. augusztus 24-én aztán Kuba fővárosában, Havannában állapodtak meg a békeszerződés szövegéről. Augusztus 29-én aztán életbe lépett a tűzszünet. A FARC mintegy 300 küldöttje hétvégén az utolsó akadályt is elhárította az aláírás útjából, s lehetővé tette a békeszerződés aláírását. A FARC délkeleti főhadiszállásán támogatásukról biztosították a dokumentumot.
A megállapodás alkalmával a dél-amerikai ország másik lázadószerve, az ELN is jelezte, fegyverszünetet hirdet. Vezetője, Pablo Beltrán azt közölte, hogy a szervezet az elkövetkező időszakban nem kíván további támadásokat indítani. Ezzel lehetővé kívánja tenni a referendum békés körülmények között való megtartását.
A bogotái kormány jelezte, ha valóban sikerül megkötni a békét a FARC-kal, s a megállapodás tartósnak bizonyul, akkor a kisebbik lázadócsoporttal, az ELN-nek is felveszi a tárgyalásokat. Ennek a csoportnak körülbelül 1500 aktív tagja lehet.
A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC) 1964-ben alapították azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy megdöntsék a regnáló jobboldali kormányzatot és marxista rendszert honosítsanak meg az országban. Manuel „Biztoskezű” Marulanda volt az alapító, aki azt követően hozta létre a gerillaszervezetet, hogy a bogotai kormány támadást intézett az országban működő kommunista csoportok ellen.
A kezdeti években kevésbé volt véres a konfliktus, ugyanis a FARC csak az 1980-as és ’90-es években vált igencsak komoly erővé, miután a kábítószer-kereskedelem megkerülhetetlen tényezőjévé vált és ezáltal jelentős anyagi háttérre tett szert. Az ENSZ 2015-ben arra a következtetésre jutott, hogy a FARC és a kolumbiai kormány közötti megállapodás révén egyre kevesebb kokaint termelnek. Kolumbiában 15 milliárd dollárt mozgathatott meg a kokain kereskedelme.
