Aláírják a kolumbiai békeszerződést

Mintegy ötven évig tartó fegyveres konfliktus után hétfőn írják alá a békeszerződést a kolumbiai kormányzat, valamint a marxista FARC lázadói. Számos állam-, és kormányfő, valamint Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is jelen lesz a kolumbiai kikötővárosban, Cartagenában sorra kerülő ünnepélyes aktuson. 

A megállapodás értelmében a FARC megmaradt mintegy nyolcezer gerillája átadja fegyverét. A konfliktus során mintegy 220-260 ezer embert öltek meg, s hat- hétmillió személyt űztek el lakóhelyükről. 45 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.

A megállapodást a kormányzat részéről Juan Manuel Santos államfő írja alá, a FARC-tól pedig aa gerilaszervezet vezetője, Timoleón Jiménez, alias Timochenko szentesítette a dokumentumot.

A szerződés arról is rendelkezik, hogy egy rendkívüli bíróság legfeljebb nyolc éves börtönbüntetést szabhat ki a FARC gerilláira. A megállapodás egyúttal a földterület igazságosabb elosztását is garantálja. Mindkét fél elkötelezi magát a kábítószer elleni küzdelem mellett. Közgazdászok azt várják, hogy a megállapodásból sokat profitálhat az ország gazdasága. A dokumentumról október másodikán népszavazást rendeznek.

A FARC és a kolumbiai kormány 2012-ben kezdték meg a béketárgyalásokat. Ekkor a gerillák jószándékuk bizonyságaként bejelentették, felhagynak a túszejtésekkel. A megbeszélések lassan haladtak, 2014 novemberében például veszélybe is került a teljes békefolyamat: a kormány felfüggesztette a tárgyalásokat, miután a szélsőbaloldali szervezet elrabolt egy magas rangú tisztet. Később a konfliktust sikerült tisztázni. 2016. augusztus 24-én aztán Kuba fővárosában, Havannában állapodtak meg a békeszerződés szövegéről. Augusztus 29-én aztán életbe lépett a tűzszünet. A FARC mintegy 300 küldöttje hétvégén az utolsó akadályt is elhárította az aláírás útjából, s lehetővé tette a békeszerződés aláírását. A FARC délkeleti főhadiszállásán támogatásukról biztosították a dokumentumot.

A megállapodás alkalmával a dél-amerikai ország másik lázadószerve, az ELN is jelezte, fegyverszünetet hirdet. Vezetője, Pablo Beltrán azt közölte, hogy a szervezet az elkövetkező időszakban nem kíván további támadásokat indítani. Ezzel lehetővé kívánja tenni a referendum békés körülmények között való megtartását.

A bogotái kormány jelezte, ha valóban sikerül megkötni a békét a FARC-kal, s a megállapodás tartósnak bizonyul, akkor a kisebbik lázadócsoporttal, az ELN-nek is felveszi a tárgyalásokat. Ennek a csoportnak körülbelül 1500 aktív tagja lehet.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC) 1964-ben alapították azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy megdöntsék a regnáló jobboldali kormányzatot és marxista rendszert honosítsanak meg az országban. Manuel „Biztoskezű” Marulanda volt az alapító, aki azt követően hozta létre a gerillaszervezetet, hogy a bogotai kormány támadást intézett az országban működő kommunista csoportok ellen.

A kezdeti években kevésbé volt véres a konfliktus, ugyanis a FARC csak az 1980-as és ’90-es években vált igencsak komoly erővé, miután a kábítószer-kereskedelem megkerülhetetlen tényezőjévé vált és ezáltal jelentős anyagi háttérre tett szert. Az ENSZ 2015-ben arra a következtetésre jutott, hogy a FARC és a kolumbiai kormány közötti megállapodás révén egyre kevesebb kokaint termelnek. Kolumbiában 15 milliárd dollárt mozgathatott meg a kokain kereskedelme.

Szerző

Trump ígéretei Netanjahunak

Publikálás dátuma
2016.09.26. 10:44
FOTÓ: Getty Images
Hillary Clinton, az amerikai demokraták elnökjelöltje támogatásáról biztosította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. 

A Hárec napilap szerint kifejtette, az Egyesült Államok számára alapvető fontosságú egy erős és biztonságos Izrael. New Yorkban megtartott találkozójuk során egyúttal minden olyan kísérlet ellen foglalt állást, amely kívülről akarná megoldani az izraeli-palesztin konfliktust. Ez az ENSZ Emberi Jogi Tanácsára is érvényes – idézte a Hárec a demokrata elnökjelöltet.

Előzőleg Donald Trump is találkozott Netanjahuval. A republikánus elnökjelölt azt mondta, elismerné Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Egyben azt is mondta, hogy az Izraelnek szánt katonai segítség, valamint az együttműködés a rakétavédelem terén „kiváló befektetés az Egyesült Államok számára”.

Jeruzsálem státusa különösen érzékeny téma a közel-keleti konfliktusban.- Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy „örök és megoszthatatlan főváros” legyen. A palesztinok azonban maguknak akarják a város keleti részét, amelyet államuk fővárosának tennének meg. Az amerikai média megjegyezte, Trumppal 90 percet, Clintonnal körülbelül egy órát tárgyalt az izraeli kormányfő.

Szerző

Trump ígéretei Netanjahunak

Publikálás dátuma
2016.09.26. 10:44
FOTÓ: Getty Images
Hillary Clinton, az amerikai demokraták elnökjelöltje támogatásáról biztosította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. 

A Hárec napilap szerint kifejtette, az Egyesült Államok számára alapvető fontosságú egy erős és biztonságos Izrael. New Yorkban megtartott találkozójuk során egyúttal minden olyan kísérlet ellen foglalt állást, amely kívülről akarná megoldani az izraeli-palesztin konfliktust. Ez az ENSZ Emberi Jogi Tanácsára is érvényes – idézte a Hárec a demokrata elnökjelöltet.

Előzőleg Donald Trump is találkozott Netanjahuval. A republikánus elnökjelölt azt mondta, elismerné Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Egyben azt is mondta, hogy az Izraelnek szánt katonai segítség, valamint az együttműködés a rakétavédelem terén „kiváló befektetés az Egyesült Államok számára”.

Jeruzsálem státusa különösen érzékeny téma a közel-keleti konfliktusban.- Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy „örök és megoszthatatlan főváros” legyen. A palesztinok azonban maguknak akarják a város keleti részét, amelyet államuk fővárosának tennének meg. Az amerikai média megjegyezte, Trumppal 90 percet, Clintonnal körülbelül egy órát tárgyalt az izraeli kormányfő.

Szerző