Molnár Zsolt: nem dzsihadista hátterű lehet a körúti robbantás

Publikálás dátuma
2016.09.26. 12:52
Molnár Zsolt a Nemzetbiztonsági és rendészeti bizottsági ülésről jön ki, mögötte Kósa Lajos. MTI Fotó: Illyés Tibor
A jelenlegi információk alapján az ideológiai, különösen a dzsihadista motiváció nem valószínűsíthető a fővárosi Teréz körúton szombaton történt robbantással kapcsolatban - közölte Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke hétfőn Budapesten.

Molnár Zsolt a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülését követően újságíróknak azt mondta: a robbantás motivációjáról keveset tudni jelenleg, a nyomozás zajlik, a jelenlegi információk alapján az ideológiai, különösen a dzsihadista háttérmotiváció nem valószínűsíthető. A jelek szerint a két rendőr vagy a rendőrség volt a célpont, azonban a motivációról biztosat keveset tudni jelenleg - nyomatékosította. Hangsúlyozta, a nyomozás során több variációt vizsgál a rendőrség: lehettek-e személyes motívumok az ügyben, a rendőrséggel szembeni, esetleg a magyar állam és társadalom elleni támadás állhat-e a robbantás mögött. Mint mondta: az egyértelműen kijelenthető, hogy a két rendőr életét ki akarták oltani. Az elkövetés körülményei az elkövetés eszköze egyértelműsítik ezt - mondta Molnár Zsolt.

Közölte, a testület ülésén kifogásolta, hogy mintegy húsz óra telt el a robbantás és az első érdemi tájékoztatás között. Szerinte ennyi időnek nem szabad eltelnie egy jogállamban az állampolgárok tájékoztatása nélkül, mert ennyi idő alatt kétségek, félelmek indulatok keletkeznek. Molnár Zsolt szerint ez súlyos kommunikációs hiba volt.

Kérdésekre válaszolva Molnár Zsolt elmondta, a nyomozás feladata kideríteni, hogy lehetett-e ideológia alapja a robbantásnak. Teljes bizonyossággal és teljes felelősséggel kizárni ezt nem lehet, de jelenleg erre nem utal semmi - közölte Molnár Zsolt rámutatva arra: a dzsihdista merényletek jellemzője, hogy az elkövetés után viszonylag rövid idő után az elkövetők felelősséget vállalnak a tettükért. Ebből okkal de nem kétséget kizáróan lehet arra következtetni, hogy kevéssé valószínű egy dzsihadista háttér - hangsúlyozta megjegyezve, hogy ez egy következtetés.

Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: a robbantásról szóló meghallgatás egyetlen dolgot rögzített, hogy az interneten és a médiában megjelent feltételezéseknek nincs valós alapjuk. A pánikkeltésnek helye nincs - szögezte le a frakcióvezető, aki eddig pont a félelemkeltő, uszító nyilatkozatairól volt híres, lásd például: Kósa bejelentkezett a Fidesz-frakcióülésről, hogy ijesztgessen

Kósa Lajos hozzátette: ha most valamelyik terrorszervezet jelentkezne, hogy ő követte el, abból sem következne, hogy megvan a motiváció, mert az lehetne elterelés, szándékos félrevezetés. "Nem tudjuk a motivációt, semmit nem lehet kizárni" - fogalmazott. A két politikus közölte, hogy ezeknél többet nem árulhatnak el a nyomozás állásáról.

Szerző
Frissítve: 2016.09.26. 14:43

306 forint felett az euró

Publikálás dátuma
2016.09.26. 10:01
FOTÓ: Thinkstock
Gyengült a forint hétfő kora reggelig péntek este óta a bankközi devizapiacon.

Hétfő reggel fél hét órakor 1 euró 306,10 forintot ért a pénteki 305,86 forint után. A svájci frankot 281 forinton jegyezték reggel, míg pénteken 19 órakor 280,70 forinton állt.  A dollár jegyzése a pénteki 272 forintról 272,60 forintra változott. Az euró hétfő hajnalban 1,1228 dollárt, péntek este hét órakor 1,1235 dollárt ért.

Szerző

Idézgetve egy nekrológból

Hálátlan feladat nekrológot bírálni. Most azonban olyan kegyeleti írást (Márton László: In memoriam Csoóri Sándor. Népszava, 2016. szeptember 17., Szép szó) kaptunk, amely messze meghaladja a műfaj illetékességét, ugyanis benne a búcsú fölé kerekedik az értékelés, holott igencsak vitatott közéleti személyről szól. "[Csoóri] a Nappali holdról négyszemközt elmondta, hogy tévedett, szégyelli" A Nappali holdat a nyilvánosságnak kínálta. E körülményre tekintettel a "köztérben" is illett volna megbánását kifejezni. Amire különben tucatnyi év állt rendelkezésére. A nevezett írás egy helyzetértékelő proklamáció, vele Csoóri tudatosan a közérzületet célozta meg. Dacára, hogy majd fél évszázaddal a holokauszt után, vagyis annak alapos ismeretében eszkábálta, kihagyja a nemzet tragédiáiból az antiszemita népirtást. Sőt, meg se említi, így történelmet hamisít, epét hányva a magyar zsidóságra. Innen, mint dobogóról rugaszkodott el Varga Domokos György "A kisebbség és a zsarnokság"-ja, Lovas István Véralgebrája, a valamikori Népszabadság pártélet-rovatának munkatársa (Bencsik András), no meg azután a széljobb újdondászhad. "Tévedésében természetesen – és ismét csak minden oldalon – sokan osztoztak. Bocsánatos bűn..." – Miben is tévedett Csoóri? Elkerülhetetlen a rákérdezés, tudniillik a nekrológot jegyző Márton László a válasszal adós marad. Ekként nem marad más hátra, mint megkockáztatni a feleletet: Csoóri talán legsúlyosabb tévedése (tévedés? vétek? bűn?) az volt, hogy a nép fölemelését egybekapcsolta a zsidók kirekesztésével. Szénási Sándor emlékezésében (Búcsú a távolból. 168 óra, 2016. szeptember 13.) így ír: "1990 nyarán, amikor Csoóri és Csurka velünk ebédelt a Magyar Rádió éttermében, a költő már magától értetődően mesélte, hogy egy társaságban nem lehetett valamit jól megbeszélni, mert zsidó is volt jelen. Csak néztünk. Bolond vagy te, Sándor." A "Halottról jót vagy semmit!" csak az esetben nem sunyi frázis, ha a halott ember életében bizonyos határt nem lépett át a gonoszsággal való kacérkodásban. Az antiszemitizmushoz való viszonyulásukkal Csoóri, Csurka átlépték. Csoórit akkor sorolhatjuk nagy költőink közé, ha elfogadjuk, hogy a magyar nemzetbe nem tartoznak bele mindazok, akik semmilyen kompromisszumra nem hajlandók az antiszemitizmussal. A rendszerváltás utáni Csoórit nem hitelesíti, nem igazolja a rendszerváltás előtti Csoóri. Képtelenség antikommunista metszetben értékelni, hogy az utóbbi negyedszázadban hű maradt-e kibocsájtó osztályához, a parasztsághoz Csoóri Sándor, vagy sem.

Szerző