A kormány megvédte a parlagfüvet

Közös, uniós feketelistára kerülhetett volna a parlagfű, viszont "sikeresen megakadályoztuk" egy rejtélyesen eltüntetett nyilatkozat szerint - írta a hvg.hu.

A Földművelésügyi Minisztérium szerint szakmai okokból nem került fel a listára, de a portálnak több szakértő is úgy nyilatkozott, a dolog hátterében inkább az állt, túl sok munkával járt volna, ha szigorú EU-s szabályok vonatkoznának az allergén gyomnövényre. Az EU ezzel foglalkozó albizottságában Magyarország is leszavazta, hogy a parlagfű felkerüljön az ártalmas, visszaszorítandó fajok feketelistájára.

A "magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján" még januárban megjelent nyilatkozatban egyenesen dicsekedtek ezzel. A szöveget senki nem írta alá, de így került ki a minisztériumhoz tartozó termeszetvedelem.hu-ra: "minden jelentősebb hazai konfliktust jelentő növényfaj jelölését sikeresen megakadályoztuk", "a szintén széles körben elterjedt és hazai szinten megfelelően szabályozott kezelésű parlagfű a vita során kihullott."

A nyilatkozat kényes része mára eltűnt a hivatalos honlapról, a jelenleg elérhető szövegben a "sikeresen megakadályoztuk" rész már nem szerepel.

Szerző

Megint érdemes étterembe menni

Ismét háromfogásos menüsorokat kóstolhatnak egységes, kedvezményes árakon az Országos Étterem Hét keretében október 10. és 16. között 110 magyarországi közép- és felső kategóriás étterem vendégei.

A normál, 3300 forintos áron elérhető menüsorokon túl ezúttal is lehetőség lesz arra, hogy néhány exkluzív, Michelin ajánlással rendelkező étterem prémium menüsorait is megkóstolják 4900 forintért.

A legutóbbi alkalommal, tavasszal több mint 24 ezren látogattak el a résztvevő éttermek valamelyikébe. A helyek limitáltak, foglalni kizárólag online, a www.etteremhet.hu oldalon lehet. A foglalásról a vendégek e-mailben kapnak értesítést.

A kínálat széles körű: a magyaros ízektől a francia konyháig terjed a paletta, de idén sem maradhatnak ki az olasz és a japán konyha különlegességei, valamint a mexikói konyha fortélyai sem. A program ötlete New Yorkból indult, majd Belgium, Luxemburg, Ausztria, Olaszország, Kína, Szingapúr után 2011 óta Magyarországon évente kétszer is megszervezik.

Szerző

Válsághelyzet a Hűvösvölgyi Gyermekotthonban?

Publikálás dátuma
2016.09.27. 07:15
Az igazgató szerint az üggyel kapcsolatban „nincs mivel foglalkozni” FOTÓ: FACEBOOK
A Facebookon hirdetett gyűjtést a Hűvösvölgyi Gyermekotthon egyik segítője, állítása szerint az intézet válsághelyzetben van, mosógépre, hűtőszekrényre, gyerekruhákra is nagy szükség lenne. Az otthon igazgatója tagadta, hogy válságban lennének, de minden adományt elfogadnak. A gyermekjogi szakértő szerint elfogadhatatlan, hogy egy állami fenntartású intézménynek egy közösségi oldalon kelljen gyűjtést szervezni.

"SOS kellene csoki, ceruza, toll, bögre, társasok, plüssök, tápszer, stb. Amire nagyon szükségük lenne, az egy hűtőgép és egy mosógép. Mindenki nézze át a cuccait, hátha van olyan, amit nélkülözni tud" - olvasható a szeptember 22-én megjelent felhívásban, amelyet lapzártánkkor több mint kilencezren osztottak meg a Facebookon. A bejegyzés írója szerint a Hűvösvölgyi Gyermekotthonban válsághelyzet alakult ki, a legalapvetőbb "gyerekholmikra" van szükség.

Bozsoki Róbert, a gyermekotthon igazgatója lapunknak leszögezte: az intézményben nincs válsághelyzet, de ahogy eddig is, minden nagylelkű adományt elfogadnak. Az igazgató szerint a közösségi oldalon terjedő felhívás "marhaság", az intézmény vezetősége tudta és beleegyezése nélkül tették közzé, és már intézkedtek az eltávolíttatásáról. Bozsoki szerint az üggyel kapcsolatban "nincs mivel foglalkozni", ugyanakkor érdekes, hogy néhány nappal az idézett bejegyzés megjelenése után a gyermekotthon Facebook oldalára felkerült egy fénykép, amelyen az látható, hogy adományozók új mosógépet hoztak az otthon számára. Egy másik jótevő pedig tíz kilogrammnyi ruhát küldött.

Forrásaink szerint a gyermekotthonban valóban "nem túl rózsás" a helyzet, az igazgatónak nincs is beleszólása a finanszírozásba, mindent a fenntartó, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) számol ki, "az utolsó vécépapírig". Kérdéseinkre a SZGYF annyit közölt, hogy a Hűvösvölgyi Gyermekotthonban nevelt és gondozott gyermekek ellátása teljes körűen biztosított, az intézmény a gyermekvédelmi törvénynek megfelelően látja el a feladatát. "A gyermekotthonban élő gyermekek támogatására lehetőség van, többek között önkéntes munkával, adománnyal, mint ahogy társadalmi felelősségvállalásuk keretein belül számos nagyvállalat kötött együttműködési megállapodást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal e célra" - tették hozzá.

Mindennek ellenére a gyermekotthonok helyzetével kapcsolatban igenis van mivel foglalkozni. A statisztikák szerint évről vére növekszik a családjuktól távol, állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek száma, Magyarországon jelenleg mintegy 23 ezer kiskorú van a szakellátásban. A "szakellátást" azonban túlzsúfolt gyermekotthonok, agyonhajszolt és alulfizetett szakemberek jellemzik, miközben a helyi ellátások teljesen ellehetetlenülnek. Az elmúlt egy évben az alapvető jogok biztosának hivatala több alkalommal is foglalkozott a magyarországi gyermekotthonok helyzetével, a jelentések elkeserítő állapotokra világítottak rá. Emlékezetes például a makói gyermekotthon esete, ahol kiderült, hogy az állami fenntartó hónapokon keresztül nem utalta a havi ellátmányt, a gyerekek élelmezése, ruhaellátása is veszélybe került.

Valamennyi beszámolóból az derül ki, hogy számos gyermekotthonban elképesztően szegényes viszonyok uralkodnak, az elmúlt években pedig nem egy civil adománygyűjtő akcióról lehetett már hallani. Bár az ilyen kezdeményezésekre nehezen mondja rá az ember, hogy nem támogatná, Herczog Mária mégis elfogadhatatlannak tarja, hogy közösségi oldalakon kell gyűjtést szervezni állami fenntartású intézmények számára. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja szerint az állam feladata, hogy ellássa ezeket az intézményeket, nem a szülőké vagy bárki másé.

- Az elmúlt három-négy év története, hogy a gyerekek nélkülöznek a gyermekotthonokban is. Miközben szégyenszemre a legtöbb családtól a rossz anyagi körülmények miatt veszik el gyermekeiket, holott a gyermekvédelmi törvény szerint a cél mindenképp a kiemelés megelőzése lenne, az csak a legutolsó eszköz. A jogszabályokban leírtakkal ellentétben azonban nem helyben segítenek. Ráadásul sokszor azok, akik a gyermekotthonokban dolgoznak, ugyanolyan rossz helyzetben vannak, mint azok a szülők, akiknek a gyermekeikről gondoskodnak - mutatott rá a szakértő, hozzátéve: a szegénységben elő szülők, a családok megsegítésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

Szerző