Megindult az aleppói szárazföldi offenzíva

A szíriai kormányerők, ahogy Bassár al-Aszad korábban beígérte, tegnap megindították a szárazföldi offenzívát Aleppo lázadók ellenőrzése alatt álló városrészeinek visszafoglalására. 

Az új offenzíva nyomán semmiféle remény nem maradt az amerikai-orosz közreműködéssel tető alá hozott tűzszünet életbeléptetésére. Az Egyesült Államok Szíriát és Oroszországot barbarizmussal, háborús bűnökkel vádolja, azt követően, hogy légicsapások érték az Aleppóba indított nemzetközi segélykonvojt, s húsz ember veszítette életét.

A londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Csoport adatai szerint hétfőn legalább 26 polgári személy vesztette életét, köztük hat gyermek. Kilenc ember megsebesült, néhányan válságos állapotban vannak, közölték a CNN-nel. A hétvégén 85-en haltak meg, s több mint háromszázan megsebesültek.

A légicsapások a lakónegyedeket sem kímélték, a még működő aleppói kórházak nem birkóznak meg a sebesültek áradatával. Több mint 250 ezer ember rekedt a városban. Aleppo keleti részében legfeljebb 20-30 orvos maradt. Az Egészségügyi Világszervezet sürgette, hogy azonnal nyissanak meg humanitárius útvonalakat, amelyeken keresztül evakuálni tudnák a betegeket és sérülteket a lázadók ellenőrzése alatt álló városrészekből.

Barack Obama amerikai elnök mély aggodalmát fejezte ki a szíriai válság eszkalálódása, az aleppói vérontás miatt. „Az Aszad-rezsim és Oroszország összehangolt kampányt indított polgári célpontok ellen, a civil lakosság megfélemlítésére” – közölte Josh Earnest fehérházi szóvivő. Damaszkusz visszautasította a bírálatot, az AFP-nek katonai források azt nyilatkozták tovább bombázzák a terrorista csoportokat a városban, ez a döntés visszafordíthatatlan.

Amerikai részről jelezték, hogy a tűzszünet összeomlását követően elképzelhető, hogy az öbölállamok, illetve Törökország vállról indítható rakétákkal szereli fel a szíriai lázadókat, hogy fel tudják venni a harcot a szíriai és az orosz légierő harci gépeivel szemben. Washington eddig eltántorította ettől térségbeli szövetségeseit, de a jövőben szemet hunyhat ilyen szállítások felett, nyilatkozták név nélküli források a Reutersnek. Washington ugyanakkor továbbra is a több mint öt és fél éve tartó szíriai polgárháború tárgyalásos rendezését tekinti prioritásának.

Szerző

Szétesés előtt Bosznia-Hercegovina?

Publikálás dátuma
2016.09.28. 07:32
Milorad Dodik a referendummal akarta felrázni a boszniai szerb lakosságot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Veszélyes lépéssel került közelebb a Balkán a boszniai szerb országrész elszakadásához azzal, hogy vasárnap népszavazást rendeztek a köztársaság napjának kijelöléséről, amelyen a voksolásra jogosultak 99,81 százaléka szavazott amellett, hogy január 9-én legyen a boszniai szerb köztársaság napja.

A Balkán történelme azt mutatja, első látásra jelentéktelennek tűnő dolgok akár véres konfliktussá terebélyesedhetnek. A nyolcvanas években például, kivált Slobodan Milosevic 1987-es hatalomra kerülése után a belgrádi média tudatosan nagyította fel a koszovói albánok szerbek elleni túlkapásait. A következményeket mindenki ismeri. Háború, több mint százezer halott, több százezer menekült, majd a folyamat vége Jugoszlávia szétesése, illetve később Koszovó elszakadása lett.

Boszniát a daytoni megállapodás volt hivatott egybetartani. Az Ohio állambeli városban tartott háromhetes konferencián született megállapodás arról, hogy két entitás jön létre, amelyet az összterület 51 százalékát alkotó Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a 49 százalékot kitevő Szerb Köztársaság alkot, saját parlamenttel. Kezdetben erőteljes nemzetközi katonai jelenléttel tartották egybe ezt az országot, amely most sem igazán életképes. A gazdaság romokban hever, a bevétel nagy része elmegy a túlbonyolított államrendszer fenntartására.

Hogy van-e jövője Boszniának, e tekintetben lehetnek azért kétségeink. A vasárnapi, a boszniai szerb területen megrendezett népszavazás olyan folyamatokat indíthat azonban el, amely akár a szétesést eredményezheti. A vasárnapi népszavazáson látszólag jelentéktelen kérdésről volt szó. A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának. 1992-ben ezen a napon Paléban, a boszniai szerbek "nemzetgyűlésén" kikiáltották a Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaságot, amelyet a szövetségi állam, Jugoszlávia önálló köztársaságává nyilvánították. Néhány hónappal később nevezték át boszniai Szerb Köztársasággá.

Ez mintegy válaszlépés volt arra, hogy Szlovéniát és Horvátországot követően Bosznia 1991 októberében a Jugoszláviától való függetlenedéséről szóló határozatot fogadott el. A szerbek döntésére reagálva az országban élő bosnyákok és a horvátok végül függetlenségi népszavazást rendeztek - amelyet a szerbek bojkottáltak -, és kikiáltották az ország függetlenségét, ez vezetett végül a háború kirobbanásához. A több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború idején a nemzetközi közösség nem ismerte el a boszniai Szerb Köztársaság létezését.

Január 9-e vallási szempontból is fontos a szerbek számára. Az ortodox karácsony utáni harmadik napon Szent István diakónus, az első keresztény vértanú emléknapja is. A boszniai alkotmánybíróság pedig éppen azért minősítette a köztársaság napjának ünneplését diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, mert voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.

A boszniai alkotmány, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmánya egyébként lehetővé teszi, hogy az országrész népszavazást írjon ki saját hatáskörébe tartozó kérdésekben. Ezek közé tartozik az országrész ünnepnapjainak kijelölése is. A boszniai alkotmánybíróság szerint azonban a boszniai Szerb Köztársaság ünnepeiről szóló törvény nem áll összhangban az ország alaptörvényével. A felülvizsgálatot Bakir Izetbegovic nyújtotta be az alkotmánybírósághoz, amit felháborodással fogadtak Banja Lukában.

Valójában elsődlegesen nem is a vasárnapi referendum okozott aggodalmat. A népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szólt, sokkal inkább "főpróbának" szánták, egy várhatóan 2018-as népszavazás előtt, amikor majd a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott lakók. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője hétfőn, az eredmény bejelentése után azt közölte a köztársaság napjáról, nem pedig az országrész státusáról volt szó vasárnap, ám ha eljön az ideje, pártja fontolóra veszi a függetlenségi népszavazás kiírásának lehetőségét is.

Húsz év óta nem volt példa ilyen mértékű politikai feszültségre az országban. Dodik ugyanakkor, bármit állít is, nem saját népének érdekeit tartja szem előtt, sokkal inkább saját előmenetelét. Korábban mérsékelt vezetőnek tartották, később azonban felismerte, a nacionalizmus szításával elérheti azt, hogy a boszniai szerbek megkérdőjelezhetetlen vezetőjévé váljék. Miután szembement az alkotmánybíróság döntésével, szankciókat is kiróhatnak rá. Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, és egyben soros elnöke pedig úgy vélte, Dodik úgy végzi majd, mint Szaddám Huiszein, Miamer Kadhafi, vagy Slobodan Milosevic.

Mint fogalmazott, Dodik szembemegy az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, az alkotmánybírósággal és számos más intézménnyel, és ennek meglesznek a következményei. "Olyan újfajta konokságot tapasztalhattunk, amely túlmegy minden határon. Láthattuk ilyet az utóbbi néhány évtizedben a szerb és szerbiai vezetőktől, és azt is láttuk, hogy ez hogyan végződik" - tette hozzá.

Elemzők szerint a politikus az alkotmánybírósággal való szembeszállással, illetve a népszavazás eredményességével voltaképpen a boszniai intézményrendszer gyengeségét kívánja bizonyítani. Dodik törekvéseinek és a népszavazás kiírásának bírálói azonban úgy vélik, a köztársaság napjának megtartása megbolygatja az ország amúgy is törékeny egységét, hiszen saját köztársaság napi ünnepséget nem tarthatna egy országrész.

A legnagyobb kérdés, mi lesz Bosznia sorsa? Sokan úgy vélik, eddig túlságosan is csendes volt a kérdést illetően az Európai Unió, Brüsszel azonban nem engedheti meg magának a helyzet további elfajulását, ezért közbeléphet. Még Dodik letartóztatásának lehetősége is szóba került, egy ilyen lépés azonban kétélű fegyver lehet, ezzel csak még jobban kiváltanák a szerb lakosság haragját. A szarajevói államügyészség be is idézte Dodikot, mivel megsértette az alkotmánybíróság döntését.

Valószínű azonban, hogy a szankciókat nem ússza meg Dodik. Erre utalt múlt héten az osztrák Valentin Inzko a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője is. Bejelentette, hogy ha a népszavazással az entitás politikai vezetői, illetve a népszavazás megszervezői bűncselekményt követtek el, így büntetőintézkedésekkel kell számolniuk.

„Legalábbis ez az én véleményem, szerintem lehetőség van a szankciók foganatosítására. Először persze a béke végrehajtásával megbízott tanáccsal is egyeztetnem kell minderről. A tanács eddig nem mutatott hajlandóságot a büntetésekre, ugyanakkor mind több tagtól hallom, hogy ez nem mehet így tovább, valamit tenni kell. A referendummal a Boszniai Szerb Köztársaság megsérti a daytoni békemegállapodást, hiszen nem tartja tiszteletben egy daytoni intézmény döntését. Ez az intézmény az alkotmánybíróság” – érvelt Incko a Magyar Szó beszámolója szerint.

A fenyegetést nem biztos, hogy követik tettek. Már nem először fordult elő, hogy Dodikot büntetőintézkedésekkel akarták sújtani, a haragos kijelentések nyomán azonban semmi nem történt. Igen ám, ha azonban a nemzetközi közösségek most sem tesznek semmit, akkor félő, hogy a boszniai szerb vezetés következő lépése valóban az elszakadásról szóló népszavazás kiírása lehet. Dodik mindenesetre azt állította, a referendummal senkit sem fenyegettek.

Az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok diplomatái szintén ellenezték a referendumot, amely szerintük ellentétes a daytoni békeszerződésben foglaltakkal. Az országban élő bosnyákok és horvátok vezetői pedig attól tartanak, hogy a boszniai szerbek megerősödésével meggyengülhet a szövetségi vezetés, és az ország egyébként is törékeny központi irányítása, ami valóban az ország kettészakadásához vezethet.

Banja Lukában a referendum után az élet megy tovább, s nagy változások azért nem várhatóak, hiszen eddig is megünnepelték január 9-et, ezután is meg fogják. Az azonban mindenképpen új elem, hogy a szerb vezetés szembement az alkotmánybírósággal.

Az egész ügy Belgrád, s Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök számára a legkellemetlenebb. Vucic az eredményes népszavazás után (55 százalékos volt a részvétel) nem azt emelte ki, hogy a szavazók 98,1 százaléka voksolt a szerb vezetés javaslata mellett, legnagyobb eredménynek azt nevezte, hogy békében zajlott le a referendum. Megismételte azt a sokszor hangoztatott tézisét, nem az a fontos, mi volt a régióban a múltban, hanem az, mit hoz a jövő.

Ezzel nyilvánvalóan elhatárolódott a népszavazástól. Mást nem is tehetett volna. Már kezdettől fogva ellenezte annak megrendezését. Szeptember elején Tomislav Nikolic elnökkel kiadott közleményében közölte, nem támogatja a népszavazást. Mint fogalmaztak, ennek ellenére nem akarják befolyásolni Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta országrészének törvényesen megválasztott vezetőit.

Kiemelték, hogy Belgrád tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina és a boszniai Szerb Köztársaság területi egységét. Kijelentették, annak ellenére, hogy nem mindig egyeznek Belgrád és Banja Luka álláspontjai, Szerbia mindig támogatni fogja a boszniai szerbeket.

Dodik megsértődött a szerb vezetők kijelentése kapcsán. Leszögezte, „problematikussá vált” a tárgyalás Vuciccsal.

A szerb miniszterelnöknek azért nagyon kellemetlen az egész ügy, mert hazája az Európai Unió tagja akar lenni, Dodik azonban olyan lépést tett, amellyel szembemegy Brüsszellel. Vucic nem állhatott mellé, de azt sem mondhatta, hogy közömbös számára a boszniai szerb közösség döntése. Egy esetleges ilyen kijelentésre azonnal lecsapnának a szerb nacionalisták.

Vucic fontos előadást tartott a minap a New York-i EastWest Institute-ben (EWI). Arról biztosította hallgatóságát, hogy Szerbia a régió stabilitásáért és a békéért száll síkra. Nincsen az a politikai ár, amit ne lenne hajlandó megfizetni a béke megőrzésének érdekében, nyomatékosította a kormányfő. Ezúttal is leszögezte, Szerbia nem támogatja a Boszniai Szerb Köztársaságban megtartandó népszavazást, ugyanakkor támogatja a Boszniai Szerb Köztársaság területi integritását, összhangban a daytoni békemegállapodással. „Nehéz időket élünk. Szerbiának sikerült meghatároznia pozícióját és ehhez sziklaszilárdan tartja magát. A régióban uralkodó helyzetet azonban igencsak aggasztónak találom. Azt megígérhetem, hogy Szerbia megőrzi a régióban a békét” – fogalmazott Vucic.

Mindez azért rendkívül fontos kijelentés, mert arra utal: hiába lépnek a boszniai szerbek az elszakadás útjára, nem kapnak jelentősebb támogatást Belgrádtól, így a mostani helyzetet nem lehet összehasonlítani azzal, amely kiváltotta a délszláv válságokat.

„Erőfitogtatás” volt a cél
Erőfitogtatás és népszerűségnövelés volt a boszniai szerb referendum célja, amelynek súlyos következményei lehetnek a Balkán stabilitására nézve - írták a horvát lapok hétfőn, az előző nap a boszniai Szerb Köztársaságban megtartott, a köztársaság napjának megtartásáról szóló népszavazás után.
Amint az MTI jelentette, a Vecernji List című horvát napilap kommentátora szerint a népszavazás elérte a célját, ha az volt a szándék, hogy felkorbácsolja az indulatokat és két évtizeddel a háború után is megmutassa, "kardcsörtetést" idézhető elő a Balkánon. A szerző úgy vélte, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a boszniai politikai vezetésnek, a nemzetközi közösségnek és Szerbiának is ellenszegülve azért tartotta meg a népszavazást, hogy erőt és készséget demonstrálva megmutassa, ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely veszélyezteti a daytoni szerződésben a köztársaság számára biztosított jogokat.
"Eközben kihasználta a szimbolikus népszavazást arra, hogy növelje népszerűségét és rákényszerítse az ellenzéket, hogy kövesse, ami kicsit sem mellékes dolog egy héttel a boszniai önkormányzati választások előtt" - tette hozzá a cikk írója. Szerinte a történtekre mielőbb fátylat kell borítani, s miután mindenki elérte politikai célját, ideje lenne, hogy Bosznia visszatérjen a valós problémák megoldásához.
"Különböző kalandok, a szankciók bevezetésére, vagy a népszavazás ellen irányuló eljárások sokkal veszélyesebbek lehetnek, mint aminek az elmúlt néhány napban szemtanúi voltunk" - húzta alá a Vecernji List cikke.
A Jutarnji List című horvát napilap arról írt, hogy miután világossá vált, hogy annak ellenére megtartják a népszavazást a boszniai Szerb Köztársaságban, hogy Dodik nem kapott támogatást Aleksandar Vucictól, Szerbia miniszterelnökétől, és a lap szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöktől sem, egyesek egy újabb háborúról kezdtek beszélni. "Ebben a játékban az erőfitogtatás volt a legfontosabb" - írta a lap.
Az újság szerint a referendumra azért volt szükség, hogy felrázza a lakosságot és felkészítse az önkormányzati választásokra. Az állampolgárokat arról próbálták meggyőzni, hogy Dodik, a "nagy vezér" az egyedüli és igazi védelmezője a szerb népnek Boszniában, és ha ő nem lesz, szerb entitás sem lesz többé.

Szerző

Matteo Renzi sorsa a tét

Publikálás dátuma
2016.09.28. 07:31
Renzi ígéretet tett a politikai rendszer egyszerűsítésére FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STEPHANIE KEITH
December 4-én rendezik meg Olaszországban az alkotmánymódosításról szóló népszavazást. A referendum eredetileg Matteo Renzi sorsáról is döntött volna, most már azonban valószínűtlen, hogy visszalépne a nemek győzelme esetén.

Az alkotmány reformja jelentősen megnyirbálná a szenátus jogköreit. A jövőben csak a képviselőház terjeszthetne elő törvényjavaslatokat. A felsőház eddigi 315 tagjának száma százra csökkenne, s a szenátus az olasz tartományok küldötteinek gyűlésévé alakulna át. A referendum szerint a jövőben népszavazás révén is jogerőre emelhetnek majd törvényeket. Az eddigi szabályozás úgy szólt, hogy a referendummal a létező törvényeket lehet megszüntetni.

Matteo Renzi úgy véli, az ország nagy lehetőség előtt áll, mert az igenek győzelme esetén nem váltanák egymást a kormányok sűrű időközönként. Maria Elena Boschi reformügyi miniszter úgy vélte, egyszerűsödne az intézményrendszer, mivel a törvények meghozatalánál kizárólag az alsóház mondhatná ki az utolsó szót. Olaszországban több kormány vesztét okozta már a felsőház, amely egyelőre ugyanolyan jogkörökkel rendelkezik, mint az alsóház.

Renzi hivatalosan ugyan hétfőn nyitotta meg a kampányt, de már hónapok óta érvel a reform mellett. Eleinte saját politikai jövőjéhez kötötte a népszavazás sikerét. Azt közölte, távozik az elutasítók diadala esetén. Ezt még akkor jelentette ki, amikor azt lehetett sejteni, hogy az igenek nagy többséggel nyernek. Ám a közhangulat folyamatosan romlott, az emberek úgy vélték, nem az előterjesztés tartalmáról, hanem a kormány munkájáról kell ítéletet mondaniuk.

A kormány népszerűségének csökkenését az is jelezte, hogy a júniusi regionális választáson egy sor városban az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) került többségbe. Az igenek előnye folyamatosan apadt, júliusra pedig el is fogyott. Renzi ezért kínos helyzetbe került. Végül részint külső nyomásra döntött úgy, mégsem mond le, amennyiben a nemek győznének. Az Európai Unióban ugyanis attól tartanak, hogy egy esetleges olasz kormányválság nyomán még inkább instabillá válna az amúgy is sok sebből vérző EU.

Akármit hoz is a decemberi referendum, Renzi minden bizonnyal marad, de ha a nemek kerülnének többsége, hatalma meggyengülne, s az általa vezetett Demokrata Párt (PD) népszerűsége is rohamosan csökkenne.

Ha az igenek győznek, Olaszországban megváltozik az 1946 óta érvényben levő kétkamerás parlamentáris rendszer. Az alkotmánymódosító referendum bármilyen részvételi aránnyal érvényes. Az igenek győzelme esetén megvalósul Matteo Renzi miniszterelnöknek az olasz politikai rendszer egyszerűsítésére tett ígérete.

A nem voksok mellett az ellenzék, legfőképpen a populista M5S kampányol. A párt annyira fontosnak tartja a szavazást, hogy a komikus Beppe Grillo jelezte, ismét egy személyben irányítja a tömörülést. Ugyanakkor az elmúlt két hónapban a párt népszerűsége csökkent, mert a római városházán eddig csekély sikert ért el a júniusban megválasztott polgármester, Virginia Raggi. Az Északi Liga elnöke, Matteo Salvini azt írta, december 4-én „Renzi menesztéséről szavaznak”. A CGIL szakszervezet is a nem voksokra szólított fel.

John Phillips, az Egyesült Államok Olaszországba akkreditált nagykövete arra figyelmeztetett, hogy a nemek győzelme nyomán csökkennének az olaszországi befektetések. Utalt arra, hogy az országban 63 év alatt 63 kormány volt hatalmon Itáliában. Az ellenzéki pártok válaszként élesen bírálták a diplomatát, mondván: beavatkozik az ország belügyeibe. (Barack Obama amerikai elnök október 18-án ad díszvacsorát Renzinek.) Angela Merkel is a kormányfő mellett áll. Úgy foglalt állást, bár nem nyilatkozik más országokban tartandó referendumokról, de támogatja Renzi reformjait.

Szerző