Fővárosi Közgyűlés - Döntöttek a 2024-es olimpiai pályázatról

A nemzetközi sportszövetségekkel való egyeztetések nyomán módosította a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Az új változat szerint az olimpiai nyitó- és záróünnepséget a Puskás Ferenc Stadionban tartanák, a sajtó- és közvetítőközpont pedig a Hungexpo területén lenne. Az MSZP azt kérte a kormányoldaltól, hogy álljon el az olimpia rendezésétől, mert az esemény csak a főváros és az ország tönkretételével lenne lebonyolítható. Az LMP szintén úgy gondolta, hogy Magyarországnak nem érdeke az olimpia megrendezése.

A Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett módosítást 23 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A dokumentum szerint a módosítások hozzájárulnak az olimpia gazdaságosabb megrendezéséhez.

A változtatások - mint írták - a "Master Plan" és így a pályázat erősítését szolgálják a következőképpen: a versenyhelyszínek esetében a módosított terv biztosítja, hogy az összes javaslat megfelel a legoptimálisabb utóhasznosítási, valamint fenntarthatósági igényeknek. Ha nincs megfelelő utóhasznosítási lehetőség, akkor az új létesítmény ideiglenes megoldással való megépítése javasolt.

A versenyhelyszínek más vagy új helyre áthelyezése mellett a sajtó- és közvetítőközpont, valamint a médiafalvak elhelyezését is érinti a módosítás. A kedvezőbb utóhasznosítási lehetőségek alapján a sajtóközpont új tervezett helyszíne a Hungexpo területe, itt a csarnokok az olimpia után rendezvény- és konferenciapavilonokként hasznosíthatók.

Az eredeti koncepció szerint négy médiafalu lett volna a városban, de a szálláslehetőségek további vizsgálata alapján három médiafalut elegendőnek tartanak a médiaszálláshelyek kiszolgálására. A Gubacsi úti médiafalu helyszínének megszüntetése a sajtó- és közvetítőközpontnak a Hungexpo területére áthelyezése miatt volt szükséges. A józsefvárosi pályaudvarra tervezett médiafalut pedig az előterjesztők szerint bővíteni indokolt.

Az elfogadott előterjesztés szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal és a sportszövetségekkel történő további egyeztetés nyomán a pályázat harmadik szakaszában is módosulhat a helyszínkiválasztási javaslat, amelynek alapján a végleges dokumentumot előreláthatóan 2017 januárjában mutatják be a Fővárosi Közgyűlésnek. A változtatások között szerepel például, hogy a Testvérhegy helyett a Hármashatár-hegyen tartanák a mountain bike versenyeket, a box a Hungexpo helyett az Óbudai-szigeten kapna helyet, az evezősversenyek Szeged helyett az Olimpiai park területén lennének. Az olimpia nyitó- és záróünnepségét a javaslat szerint az Olimpiai park helyett a Puskás Ferenc Stadionban rendeznék meg.

A Fővárosi Közgyűlés az említett módosítások mellett elfogadta az olimpiai pályázat második szakaszában benyújtandó dokumentumokat.

MSZP: mi budapestiek sem vagyunk hülyébbek...

Az MSZP a 2024-es olimpiai rendezéstől történő elállást kéri a kormányoldaltól, mivel szerintük az esemény csak a főváros és az ország tönkretételével lenne lebonyolítható. Horváth Csaba, a szocialisták budapesti képviselője úgy fogalmazott: "nem az a hazafias, aki fejjel megy a falnak". Kiemelte, a közgyűlésnek az olimpia helyett a "lerobbant kórházak és a magára hagyott iskolák" mellé kellene állnia. "Mi budapestiek sem vagyunk hülyébbek, mint a rómaiak, ha ők fel tudták ismerni az érdekeiket, akkor nekünk is fel kell" - mondta arra utalva, hogy az olasz főváros a közelmúltban elállt az olimpiarendezéstől.

LMP: Magyarországnak nem érdeke az olimpia

Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője úgy fogalmazott, a kormányoldal egyértelműen hülyének nézi a budapestieket, ugyanis úgy módosítaná az olimpia rendezési tervét, hogy abban több új helyszín is szerepel, miközben a költségek nem emelkednek. "Róma sem véletlenül lépett vissza" - mondta, majd hozzátette, Budapestnek először a hétköznapjait kellene megfelelően megszerveznie. Az LMP képviselője példaként említette a 3-as metró felújítása alatti buszpótlás megoldását. Csárdi Antal szólt továbbá arról, szerinte az olimpia ügye is azt mutatja, hogy a "kormány túszul ejtette a fővárost".

Szeneczey Balázs ellenzéki képviselők kijelentésére reagálva azt hangsúlyozta, Magyarország és Budapest képes arra, hogy olimpiát rendezzen 2024-ben.

Több mint negyven díjazottról döntöttek a képviselők

A testület határozat alapján Pro Urbe Budapest díjat vehet át Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány, Kulcsár Győző olimpiai bajnok párbajtőrvívó, mesteredző, Imre Géza párbajtőrvívó, Kapás Boglárka úszó, Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, György István volt főpolgármester-helyettes, Kőbánya korábbi polgármestere.

Budapestért díjat 26 kitüntetett kap: a Magyar Állami Operaház Énekkara, Somogyvári Géza üzem- és rendszerszervező mérnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, Jánosa Domokos pápai káplán, plébános, Lőrincz Edina, az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Kis Tamás, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. sport divíziójának nyugalmazott divízióvezetője, Járdányi Gergely nagybőgőművész, a Muzsikás Együttes, Bohus Zoltán szobrászművész, üvegtervező, Balázs János zongoraművész, tanár, Varjú Imre, a Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa, Badacsonyi Szabolcs, a Szent Margit Kórház megbízott főigazgatója, Hámori Mária nyugalmazott óvodavezető, Népessy Noémi Eszter, az Óbudai Múzeum igazgatója, Harsányi Gábor színművész, Gömör Béla, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa, Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, Szabó József, a Főkert vezérigazgatója, Megyesné Hermann Judit, a Főpolgármesteri Hivatal aljegyzője, Nagyné Varga Melinda Mária, a Főpolgármesteri Hivatal főosztályvezetője, a Belvárosi Fesztivál közössége, Flesch Tamás, a Continental Group Kft. ügyvezető igazgatója, Erdélyi Tibor táncművész, koreográfus, fafaragó művész, Tóth Balázsné nyugalmazott óvodavezető, Sármay András, a Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatóságának elnöke, az Ars Sacra Alapítvány és Végh Tamás nyugalmazott református lelkész.

A Zalabai Gábor díj - A Budapestiek Esélyegyenlőségéért díj kitüntettjei: Nagyné Kovács Tímea, a csepeli polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi referense, Iring Zoltán, a XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője és a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány.

A Fővárosért Emlékzászló díjat a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kapta, míg a Dr. Barna Sándor Emlékérem - A Főváros Közbiztonságáért díjat Paál Péter György, a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Ruszó László, a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, Bajári Csaba, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság szolgálatvezetője, Menyhért Tamás, XI. kerületi tűzoltóparancsnok és Kovács Lajos közterület-felügyelő veheti át.

A Papp László Budapest-Sportdíjat Molnár Imre, a Budapesti Honvéd SE ügyvezető elnöke, Szívós István Antal olimpiai és világbajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, Kovács Péter kézilabdázó, mesteredző, Sinkó Andrea ritmikus gimnasztikázó, vezető edző, az Óbudai WDSE elnöke, MOB-tag és Tóth Tamás úszó, paralimpikon kapja.

A díjakat november 12-én, illetve november 17-én vehetik át a kitüntetettek.