A kisgazdák kálváriája

A Kisgazdapárt történetével akarjuk demonstrálni, hogy a rendszerváltás kezdetétől fogva a politikai vezető osztály saját érdekei szerint manipulálta a közvéleményt, befolyásolta a választásokat, és így folyamatában hamis adatokra épül a következő választás is.

A rendszerváltozás hajnalán a Kisgazdapárt volt az, amely a helyét kereső értelmiség egy részének politikai teret tudott nyújtani. Ezért az újra szerveződő FKgP közvetett és közvetlen meghódítása már a 90-es évek közepétől szisztematikusan folyt, hiszen az MSZP és a Fidesz a 90-es években teljesen más viszonyban volt egymáshoz és a társadalomhoz, mint 98 tavaszán, amikor a Torgyán vezette Kisgazdapárt látványosan megerősödött.

Egy kis visszatekintés

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot 1930-ban alapították. A kisgazdák útban voltak a fasizálódó Magyarországnak, majd a fordulat éve után nemcsak Rákosinak, hanem Kádárnak is. Remélték, hogy a Rákosi-éra után visszatérhetnek, de mivel ez a várakozásuk nem teljesült, a párt 1960-ban beszüntette a korábbi, erősen korlátozott tevékenységét, ám nem döntött a megszűnésről.

1988. november 18-án újraindították a tevékenységüket, és ezt írásban is rögzítették. Pillanatok alatt megalakultak a megyei szervezetek, és a taglétszám nagyon rövid idő alatt a 20 ezer főt is meghaladta. Vörös Vince országos elnök 1989. november 15-én a Fővárosi Bíróságnál kérelmet nyújtott be a nyilvántartásba vétel érdekében, s ezt a kérelmet elfogadva a Fővárosi Bíróság 1990. január 4-én a 6Pk.60860/2 számú végzéssel 861. sorszám alatt bejegyezte a társadalmi szervezetek nyilvántartásába.

Ekkor még Vörös Vince volt a törvényes képviselő, de május 9-én változási kérelmet nyújtottak be, ahol Nagy Ferenc és dr. Kiss Gyula mellett már megjelent dr. Torgyán József neve is a képviselők között.

1991. május 24-én Boross Péter belügyminiszter jelentést írt Antall József miniszterelnöknek a „13 kisgazdapárti vezető” ügynöklistákban való érintettségéről. Ennek részeként dr. Torgyán József – az 1-00118/91. sz. okirat tanúsága szerint – szerepel a volt III/III-as hálózati személyek nyilvántartásában. S bár a kisgazda vezetők érintettségét kiszivárogtatták, mégis, 1991. szeptember 18-án, a Fővárosi Bíróságnál képviselő-változás bejegyzésének iratanyagán egyedül már csak Torgyán neve szerepelt.

1992. január 11-én az FKgP országos nagyválasztmányi ülést tartott. Ezen a gyűlésen számos tagkizárásról is döntöttek, s a kizárt tagok között országgyűlési képviselők, miniszterek és államtitkárok is voltak. Ezek az érintettek 1992. január 22-én pert indítottak a Kisgazdapárt ellen. 1992 június 11-én Németh Béla kisgazda főtitkár a fegyelmi szabályzat III. fejezetének 6. pontja szerinti joga alapján azonnal hatállyal felfüggesztette dr. Torgyán József pártelnöki és párttagsági jogait, s erről a döntésről mind az érintettet, mind a Fővárosi Bíróságot értesítették.

1992 július 1-jén Torgyán közjegyző előtt tett nyilatkozatában számolt be a párt országos nagygyűléséről, miszerint Németh Béla főtitkár jogtalanul függesztette fel őt. Egy héttel később a Fővárosi Bíróság 18-as számú végzésével tudomásul vette a felfüggesztést és megállapította, hogy a felfüggesztés ideje alatt a párt képviseleti jogát Németh Béla főtitkár gyakorolja. Torgyán fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a főtitkár jegyzőkönyvet hamisított. A fellebbezés alapján a Legfelsőbb Bíróság 1992. augusztus 11-én a 18-as számú végzést hatályon kívül helyzete, új eljárásra és új határozathozatalra kötelezte, mondván, a végzés felülbírálatra alkalmatlan. Ezt az eljárást azonban - elképesztő módon - 24 éve, a mai napig nem folytatták le.

Ezután az akta érdekes időutazást tett.

Varázslat a köbön

A Legfelsőbb Bíróság úgy rendelkezett, hogy az augusztus 11-i döntés aktáit két nap múlva küldjék vissza a Fővárosi Bírósághoz, a bíróság azonban csak augusztus 17-én kapta vissza az iratokat. Ehhez képest Torgyán József címzetlen tértivevényen még azon a napon átvette az LB jogerős határozatát, holott a másodfokú határozatot az első fokú bíróságnak kell kikézbesítenie a feleknek. Ez lett volna a törvényes mód. Mindennek tetejébe a törvény szerinti felügyeletet gyakorló ügyészségnek a bíróság csak egy évvel később, 1993 novemberében rendelte el megküldeni a Legfelsőbb Bíróság határozatát. A Kisgazdapárt nyilvántartását megalapozó akta számát - bírói utasításra - 1992 augusztusi dátummal törvénysértő módon megváltoztatták 69374-re.

1992. szeptember 30-án a Pénzügyminisztérium bírói letétbe akarta helyezni a Kisgazdapárt negyedévi költségvetési támogatását a képviselő személye körül kialakult vita miatt, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1992. október 29-én még nem tudott arról, hogy augusztusban a Kisgazdapárt aktaszámát megváltoztatták. Az 1992 szeptemberében megismételt eljárásban az elutasító végzést a kérelemmel ellentétben a Fővárosi Bíróság 8Pk.69374/2-es sorszám alatt hozta meg, annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság végzése a Pk.60862 szám alatt bejegyzett Kisgazdapárt ügyében született. Bár az LB-határozata az átszámozás elleni fellebbezést elutasította, egyidejűleg rögzítette, hogy a 8Pk69374 számra való átiktatás ugyan indokolatlan volt, de úgy tekintette, hogy az a korábbi eljárására vonatkozóan történt. Ezt követően már nem hajtották végre a Legfelsőbb Bíróság végzését, amelyben új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot a párt törvényes működésének helyreállítására. A Kisgazdapártot mesterséges kómában tartották – és tartják ma is.

Rejtély

Az 1990-es évek elején a társadalmi szervezetek országos nyilvántartását az LB egy összesítő nyilvántartásban vezette. Kissé keszekuszára sikerült ez a nyilvántartás. Itt van például mindjárt az furcsaság, hogy dr. Torgyán József kizárólagos képviseletét korábbra datálta, mint ahogy azt valójában a Fővárosi Bíróságon bevezették, és az FKgP-t is olyan számon tartották nyilván, amelyet a párt alapítása idején nem is alkalmaztak.

A Legfelsőbb Bíróság Torgyánnak kedvezve olyan zavaros helyzetet konstruált, amelyben a még folyó eljárások törvénysértő lezárása első pillanatra nem derülhetett ki, s így a téves hivatkozásoknak tág teret nyithatott. Vajon miért kellettek az ilyen téves hivatkozások? Talán némi magyarázat lehet erre a kérdésre, hogy bizonyos manipulációk a mai napig végigkísérik a Kisgazdapárton belüli jogvitákat, szinte követhetetlenné téve a törvényességi feltételeket. A nagyszámú tagkizárási határozat elleni eljárások a mai napig valójában lezáratlanok, függetlenül attól, hogy az LB azt „lezártnak” nyilvánította.

Ma már látjuk, dr. Torgyán Józsefnek nemcsak a III/III-as nyilvántartását és az 56-os megtorlásban kiemelkedően kegyetlen vésztanácsban történő fogalmazói működését lehetett zsarolási potenciálként használni, hanem a kisgazda vezetőség egymás közötti pereiben is.

Ennek alapján kimondható: a 1998-as koalíciós megállapodás a Fidesz és a Kisgazdapárt között törvénysértő alapokon nyugodott, azaz hatálytalan eljárásokra épült.

Az elnök egy álképviselő

Ezeket a törvénysértéseket a sok vitába belefáradt tagság már követni sem tudta, de néhány kitartó, régi kisgazda választmányi tag a rendes működés helyreállítása érdekében új, legitim elnököt választott. Ennek az elnöknek a bejegyzését a Fővárosi Bíróság több, mint egy éve nem hajtja végre. Továbbra is azt a Hegedűs Pétert (egykori tévébemondót) tartja elnökként nyilván, akinek mandátumát a több elnöki ciklusa jártával - a pártalkotmány szerint - nem lett volna szabad meghosszabbítani.

Mivel az 1998-as választásokon a Torgyán-féle szavazatok nélkül a koalíció nem lett volna kormányzóképes, ám a Kisgazdapárt körüli zavaros, törvénysértő, valótlan adatokat rögzítő nyilvántartási rendszer, valamint a lezáratlan perek alkalmat adtak a szavazatok manipulálására, a legitim választói akarat kijátszására.

Mi ez, ha nem választási csalás?

Ex lex állapot

Gyakorlatilag egy ex-lex állapotot tart fenn a mindenkori hatalom, és ez nemcsak a Fidesz, hanem a Magyar Szocialista Párt felelőssége is. Nem kétséges, hogy mindkét pártnak útban lett volna egy önálló, jól működő Kisgazdapárt.

A 2002-es választásokat megelőzően Torgyánt úgy tették ki a hatalomból, mintha soha nem lett volna benne, és a Kisgazdapártba egy jól kézben tartható, stróman elnököt ültettek. Torgyán József mindent megmozgatott, hogy visszakerüljön, de ez annak ellenére sem sikerült – Hegedűs Péter utolsó megválasztása alkalmával sem –, hogy a választmány tagjainak egy része írásban jelezte a bíróságnak, hogy az állítólag tőlük származó aláírások hamisak. Hegedűséknek ezt nem kellett megcáfolni, a tisztelt bíróságot nem érdekelte a bejelentés.

A torgyáni időszakra az is jellemző, hogy Torgyán kényszerű leköszönése után az ügyészség kénytelen volt felhívni arra a Kisgazdapártot, hogy új, törvényes, belső szabályzatot alkosson, és ezzel a törvényes működés kereteit teremtse meg. Ennek egyébként Hegedűsék eleget tettek, csakhogy 2015-öt követően Hegedűs Péter már semmiképpen sem tölthetné be az elnöki funkciókat, s ez már önmagában is törvénytelen állapotot idézett elő.

Kinn is vagyok, benn is vagyok

Az új, megválasztott elnököt, Balogh Károlyt, egy éve (!) nem jegyezte be a Fővárosi Törvényszék, annak ellenére, hogy ezzel több százezer szavazó joggyakorlását akadályozzák, s hogy a Kisgazdapárt törvényes működését maga a bíróság gyengíti.

Jellemző, hogy a 1992-ben indult persorozatot a Legfelsőbb Bíróság annak ellenére folytatta le, hogy tudta, a lezáráskor már több felperes elhunyt (ez volt az úgynevezett "36-ok" pere), ami az eljárás félbeszakadását kellett volna, hogy eredményezze. De nem ez történt, ezért az eljárás máig is folyó eljárásnak minősül, vagyis lezáratlan.

Az, hogy a Kisgazdapárttal kapcsolatban a mai napig valótlan adatok találhatók a központi nyilvántartásban, amelyek nyilvánvaló ellentmondásban állnak a Fővárosi Bíróság irattárában elfekvő eredeti okiratokkal, csak egyetlen dolgot szolgálhat: hogy a kisgazda-szavazókat - beleértve a potenciális szavazókat is - elbizonytalanítsa, melyik az a Kisgazdapárt, amely a történelmi múltjára is hivatkozva eséllyel indulhatna a soron következő választásokon.

Alighanem ez is része a politikai játszmának. A Kisgazdapárt megoszthatja a nagy pártok szavazóbázisát, a kiábrándultaknak alternatívát nyújthatna, így nem kétséges, miért áll érdekében a hatalomnak a törvénysértő állapot fenntartása.

Justitia szeme nincs bekötve

Minden harmadik potenciális szavazó az utolsó választáson sem a Fideszre, sem annak ellenzékére nem tudott, vagy nem akart szavazni. Ez a 33 százalék eldönthetné 2018-ban a következő választás eredményét. Egy "működő" Kisgazdapárt akár már a soron következő választás kimenetelét is meghatározhatná.

Számos olyan nyitott kérdés van, amelyre jó volna válaszokat kapni. Miért áll érdekében a hatalomnak, hogy 1989-től Torgyán Józsefet tartják nyilván, mint a Kisgazdapárt elnökét, holott a valóságban Vörös Vince volt 1990 májusáig a párt elnöke? Mi az oka annak, hogy jelenleg Hegedűs Péter díszeleg elnökként az FKgP honlapján, miközben a legálisan megválasztott elnök nem foglalhatja el a székét, csupán a bíróságok lépcsőit koptathatja?

Miért áll érdekében a hatalomnak, hogy a Kisgazdapárt nyilvántartási számát önkényesen újraiktatta, majd az eredeti állapotot nem állította helyre? Miért áll érdekében a hatalomnak, hogy a 36-ok perét a félbeszakítás helyett jogellenesen lezárja, és miért nem foglalkozik a perelő kisgazda képviselők ügyével? Miért áll érdekében a hatalomnak, hogy megakadályozza a legitim módon megválasztott Balogh Károly kisgazda pártelnököt abban, hogy a hivatalába léphessen? A hatalomnak annál jobb, minél zavarosabb a helyzet?

Justizmord, amit eddig tettek a Kisgazdapárttal.

Justitia szeme már nagyon régóta nincs bekötve.