Theresa Maynek kormányfőként a mostani lesz az első pártkonferenciája, s nagy érdeklődéssel várják, hogy mit mond majd megnyitó beszédében, mindenekelőtt arról, mikor indítja el a Brexit-mechanizmust. Amikor Nagy-Britannia aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, elkezd ketyegni az óra, s két éven belül le kell zárni a tárgyalásokat az EU-kilépés feltételeiről Brüsszellel. May többször leszögezte ugyan, hogy „a Brexit az Brexit”, ám eddig még csak annyit tett közzé, hogy idén ez nem történik meg, s nem ismertetett semmiféle menetrendet a jövőre nézve. Sőt, amikor a meglepetésre külügyminiszterré kinevezett Boris Johnson, volt londoni polgármester a minap azt nyilatkozta, hogy valószínűleg jövő év elején indulnak a tárgyalások, a Downing Street 10. nem volt hajlandó megerősíteni a találgatását. De azokra a javaslatokra sem reagált, hogy jó lenne akár még a jövő ősz táján esedékes német választások eredményét is megvárni az 50. cikkely lehívásával.
May kormányában hárman is illetékesek az uniós kilépés ügyeiben, David Davist nevezte ki May Brexit-miniszterré, Liam Fox a nemzetközi kereskedelmi miniszter, s persze Boris Johnson, a külügyminiszter. A három Brexiteer, ahogy emlegetik őket, nincs könnyű helyzetben, May alighanem azért osztotta meg a feladatokat, hogy a végső irányítást saját kezében tartsa, a túlméretezett politikusi egókat pedig némi ellenőrzés alatt. „May mézeshetei alighanem gyorsan véget érnek, ha nem tesz közzé világos menetrendet arról, hogy mikor kezdődnek a Brexit-tárgyalások” – jósolta tegnap a Daily Telegraph.
Az új brit kormányfő július 13-án lépett hivatalba. Terveiről még mindig keveset tudni, hiszen nem vívott még meg parlamenti választást, s nem kellett átmennie hosszú vezetőválasztáson. A pártkonferencia lesz a nagy alkalom, ahol részletesen kifejtheti programját. Egy évvel ezelőtt, amikor beszédet mondott a tory konferencián, Theresa May esélyeit a kormányfői posztra még minimálisnak ítélték, s még meg is mosolyogták az ambíciói miatt. May nem volt tagja David Cameron belső körének, nem járt a Downing Street-i bizalmas vacsorákra, s messze nem volt olyan népszerű, mint a kormányfői poszt megszerzésére látványosan törekvő Boris Johnson, vagy a másik nagy esélyesnek tartott George Osborne pénzügyminiszter.
May azonban ravaszabb volt minden vetélytársánál – írta róla a minap a konzervatív The Spectator hetilap. A belügyminiszter pontosan azt tette, amit inkább Johnsontól vártak volna, egyik oldal mellett sem kötelezte el magát, így ő lett a nevető harmadik. Mivel egy olyan pillanatban vált miniszterelnökké, amikor a belvitákkal elfoglalt, megosztott Labour nem képvisel hatékony ellenzéki erőt, vezetésével a toryk 2020-ban könnyű győzelmet arathatnak, s akár hosszú időre bebetonozhatja magát a miniszerelnöki poszton. De az sem kizárt, hogy minden politikai tőkéjét felemésztik a Brexit-tárgyalások, s a nehéz menet levezénylése után a toryk mégiscsak egy karizmatikusabb személyiséggel vágnak neki a következő választásnak.
Theresa May Angela Merkelt tekinti példaképének, s a Downing Street 10-i bennfentesek azt mondják, egész más a munkamódszere, mint Cameroné volt. Kemény munkát követel a beosztottjaitól, de a miniszterei, államtitkárai, sőt, még a parlamenti bizottságok véleményére is kíváncsi, nem szűk körben, hanem a viták nyomán hozza meg döntéseit, ellentétben a néhai Vasladyvel. Margaret Thatcher többnyire a viták elején közölte, mit is akar hallani, megvolt a kialakult véleménye, s ahhoz makacsul ragaszkodott is.
May a Konzervatív Párt neveltje, tizenévesen csatlakozott a párthoz. Már 17 éve parlamenti képviselő, gyorsan haladt előre, de nincsenek igazán szövetségesei, nagyon szűk kör az, amelyre igazán támaszkodhat. Keményvonalas belügyminiszter volt, a bevándorlás korlátozása és a belbiztonság megerősítése, a rendőrségi reform állt figyelme középpontjában, s a várakozások szerint fontosabb prioritás lesz számára e két téma, mint a piacok nyitottságának megőrzése, ha egyszer megkezdődnek a Brexit-tárgyalások. A Financial Times egy uniós tisztségviselőt idézve azt írja, London még „sehol sem tart” az előkészületekkel a kilépési tárgyalások megkezdésére.
A ma 60. születésnapját ünneplő May ritkán árulja el az érzelmeit. Amikor nyáron, a tory vezetőválasztáskor megtudta, hogy a miniszterelnöki posztra pályázó másik nő, Angela Leadsom visszalépett, s ő lesz a kormányfő, May rezzenéstelen arccal megtartotta épp esedékes beszédét, s nem kezdett ugrálni örömében. Lassacskán kiderül, hogy messze nem mindenben érthetett egyet elődje, David Cameron irányvonalával, hiszen több kérdésben is változtatásokat tervez. E tervekről alighanem többet elárul szerdai beszédében.
A tory párttanácskozás nagy hiányzója kétségkívül a leköszönt miniszterelnök lesz, David Cameron a kormányfői poszt után képviselői helyéről is lemondott szeptember 12-én. A 49 éves Cameron 2001 óta volt az alsóház tagja, 2005-ben választották meg pártvezérré, 2010-ben lett először miniszterelnök, akkor a liberális demokratákkal alkotott koalíció élén. Másodszorra 2015 májusában a toryknak az abszolút többséget is sikerült megszerezni 330 mandátumot kaptak, néggyel többet a szükségesnél. Cameron másodszorra egyszínű kormányt alakíthatott, 1900 óta az első miniszterelnök volt, aki kitöltötte teljes hivatali idejét, s növelni tudta pártja mandátumainak számát. A párton belüli keményvonalasok nyomásától, s az Európa-ellenes UKIP előretörésétől tartva Cameron olyannyira elkötelezte magát az EU-népszavazás mellett, hogy nem volt számára visszaút, ki kellett írnia a referendumot, a végzetes Brexit-népszavazás után pedig benyújtotta lemondását.
Cameron egy darabig úgy vélte, hogy parlamenti képviselőként folytatja politikusi karrierjét, de rájött, hogy jelenléte a tory frakció hátsó soraiban zavaró és tarthatatlan, szükségtelen figyelemelterelés, amikor az Egyesült Királyság nehéz döntések előtt áll, ezért rászánta magát a teljes visszavonulásra: szeptember 12-én képviselői helyét is visszaadta. A leköszönt kormányfő hangsúlyozta, teljes mértékben megbízik Mayben, s biztos benne, hogy Nagy-Britannia az új miniszterelnök vezetésével virágozni fog. Cameron 2020-ban mindenképpen leköszönt volna, nem akart harmadik hivatali időt vállalni.
Hogy a dolgok mégsem annyira pozitívak, mint Cameron búcsúnyilatkozata jelezte, azt a pártkonferenciát megelőző hetekben közzétett új könyv mutatja. Craig Oliver, Cameron volt kommunikációs igazgatója „Szabadon engedett démonok” című könyvében bepillantást engedett a volt konzervatív kormányfő döntéseinek hátterébe. Eddig sem volt titok, hogy Cameron számára nagy csalódás volt, hogy régi barátja, s egyre inkább vetélytársa, Boris Johnson a Brexit támogatói mellé állt – a miniszterelnökkel szemben. Oliver visszaemlékezéséből kiderül, hogy a volt londoni polgármester komolyan vívódott, rövid idő alatt három sms-t is küldött a kormányfőnek, az egyikben közölte, hogy a Brexit-pártiak mellé áll, a másodikban, hogy mégis inkább a bennmaradást támogatja. A harmadik sms-t Boris Johnson tíz perccel azelőtt küldte el, hogy nyilvánosságra hozta, a Brexit melletti kampány élére áll. Craig Oliver szerint ennek semmi más oka nem volt, mint hogy Boris előnyt akart szerezni az utódlási versenyben. A kampány azután túl jól sikerült.
A Cameron-Johnson vetélkedésről korábban is lehetett tudni, de az csak a sajtótitkár leleplező könyvéből került nyilvánosságra, hogy Cameron sokszor úgy érezte, belügyminisztere, Theresa May is cserbenhagyta, s nem állt bele teljes meggyőződéssel az EU-tagság fenntartását támogató kampányba. Oliver beszámolója szerint May volt az, aki eltántorította Cameront, hogy amellett érveljen, szabjanak meg befogadási plafonokat az uniós munkavállalók számára, May szerint ez átvihetetlen lett volna Merkel kancelláron, s így Cameron le is tett róla. Az EU-val folytatott tárgyalásokon inkább az EU-ból érkező munkavállalók szociális juttatásainak korlátozása mellett kardoskodott, ez azonban nem volt elég a munkahelyeikért aggódó brit választók meggyőzésére. Cameron hívei utólag úgy vélik, más stratégiával megnyerhették volna a referendumot. Mindez persze már csak utólagos találgatás, de jelzi, Cameron és May között jócskán voltak, s a toryk sorain belül jócskán lehetnek is feszültségek.
