Július 15-én került sor Törökországban arra a sikertelen katonai hatalomátvételi kísérletre, amely felelősévé az Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot, Fethullah Gülent tette meg az ankarai rezsim. Azóta, - szeptember eleji összesített adatok szerint – csak a közszférában mintegy 130 ezer dolgozót bocsátottak el állásából, vagy vettek őrizetbe, azzal a váddal, hogy kapcsolatban állnak Gülen mozgalmával. A tisztogatások elsősorban a hadsereget, a rendőrséget, a tanügyet, az igazságszolgáltatást, a médiát és a gazdasági vállalkozásokat célozzák. A török vezetés azért tisztogat ezeken a területeken, mert állítja, Gülen a puccs kitervelésében saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott. A Sabah című kormánypárti napilap nemrég azt is tudni vélte, hogy a Gülen-mozgalom mintegy 93 ezer tagja szivárgott be az államigazgatásba.
Arról, hogy az utóbbi hónapban hány újabb letartóztatás történt, összesített adatot még nem közölt a nemzetközi média, de szeptember 5-e óta már nem csak a Gülen mozgalom hívei a célpontok, hanem mindazok, akik „valamilyen szinten kapcsolatba hozhatók a terrorizmussal”, ami a rezsim olvasatában kurd, és kurdbarátnak nevezett tanárokat, közéleti szereplőket stb-t jelent. Maga Binali Yildirim miniszterelnök beszélt erről, jelezve, hogy a kurdok lakta délkeleti országrészben mintegy 14 ezer olyan tanárt foglalkoztatnak, aki kapcsolatba hozható a Kurd Munkáspárttal (PKK) és további intézkedéssekkel fenyegette meg a PKK feltételezett támogatóit. A kormányfő szerint a kurd „terrorizmust” támogatók „osztozni fognak”a Gülen hívek sorsában.
Tegnap az ankarai hatóságok újabb 12 televízió állomást zártak be, azzal a váddal, hogy kapcsolatot tartanak fenn terrorszervezetekkel vagy olyan alakulatokkal, amelyek az ország biztonságát veszélyeztetik. Az AFP hírügynökség szerint a legtöbb állomás „kurdbarát” volt. A bezárt televíziók egyike gyermekcsatorna, a terrorizmussal való kapcsolata pedig abban állt, hogy kurd nyelvű mesefilmeket sugárzott.
Ugyancsak tegnap elfogatóparancsot adtak ki 87 bírósági alkalmazott és a büntetés-végrehajtás 75 munkatársa ellen a tisztogatások részeként. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, az érintettek a Gülen hálózat tagjai, a gyanú szerint ők is használták azt a titkosított üzenetküldő alkalmazást, amelyen keresztül állítólag az összeesküvést szervezték. (Eddig a büntetés-végrehajtásban körülbelül 1500 embert függesztettek fel.)
Az elbocsátottakról nincsenek, arról viszont vannak friss adatok, hogy eddig 32 ezer embert tartóztattak le, és 70 ezer esetben indítottak eljárást. Ezt szeptember 28-án jelentette be Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter az NTV török hírtelevíziónak adott interjújában.
A tisztogatás nemcsak személyeket érint. Szeptember 26-ra elérte a 200-at azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, amelyeket a puccskísérlet után államosítottak, mivel a gyanú szerint anyagilag támogatták a Gülen-hálózatot.
Recep Tayyip Erdogan elnök mára legnagyobb ellenségéve vált egykori szövetségese, Fethullah Gülen a Die Zeit német lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a júliusi puccskísérletet maga a hatalom rendezte. A Reuters hírügynökség által szemlézett interjúban Gülen állítja, a puccs igazi felelőse maga Erdogan. Emlékeztetett, hogy a török államfő azt mondta, „Isten ajándéka volt az államcsíny kísérlet”. A hitszónok beszélt arról is, hogy információi szerint a puccsot megelőző éjszakán a vezérkari és a hírszerzési főnök között titkos találkozó zajlott. „Tudták mi következik”, fogalmazott Gülen, hozzátéve, hogy az események és a következmények azt igazolják, nem véletlen történésekről van szó, a sikertelen puccs ugyanis lehetőséget, ürügyet teremtett Erdogannak a hadsereg, a belügyi és rendvédelmi szervek lefejezéséhez, a széleskörű tisztogatáshoz.
