Az Országgyűlés által júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény a kőolaj világpiaci árának negyedéves átlagához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az új szabályozás szerint emelkedik a jövedéki adó, ha a Brent olaj hordónkénti világpiaci átlagára 50 dollár alá süllyed, ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak. Ez azt is jelenti egyben, hogy ha időközben a kőolaj világpiaci ára barrelenként 50 dollár fölé emelkedne, a többlet jövedéki adó akkor az év végéig maradna.
Az emelkedéssel a benzin átlagára 339-340 forintra, a gázolajé 345-346 forintra nő.
A benzin ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor a 95-ös benzin átlagára bruttó 2 forinttal csökkent, a gázolaj ára nem változott. A mai áremelés a megszokott mértéket jóval meghaladja.
Az északi-tengeri úgynevezett Brent-olaj ára némileg már emelkedett is, mert az OPEC tagállamai, 2008. óta először ismét megállapodtak a kitermelés csökkentésében. Igaz, erre még a novemberi bécsi csúcson is rá kell bólintania a kőolajtermelő államok vezetőinek.
Az alacsony olajárak a legtöbb kitermelőt nehéz helyzetbe hozták, főleg azokat, amelyek gazdasága szinte csak a szénhidrogén exporttól függ, mint Oroszország, vagy több Öböl-menti ország. A helyzet annyira súlyos, hogy Szaud-Arábia, a legjelentősebb olajtermelő ország még a számára nem éppen baráti Oroszországgal, Iránnal és Irakkal is kész volt egyeztetni.
Elemzők azonban arra is figyelmeztettek, hogy még ha az OPEC valóban csökkenti is a napi kitermelést 33,24 millió hordóról 32,5 millióra, vagyis napi 700 ezer hordóval, az amerikai, kanadai palaolaj készletek és kitermelés miatt kétséges, hogy hosszabb távon fenntartható lesz-e a magasabb, 50 dollár feletti olajár.