Savanyú képet vághattak a vásárlók amikor összehasonlították például a citrom tavaly decemberi és idén augusztusi árát. Míg 2015-ben átlagosan 650, addig 2016-ban már 1100 forintért mérték kilóját. A banán 360 forintos ára is felkúszott 420 forintra, esetenként még magasabbra. Ebben szerepet játszott a jegybank tudatos forint gyengítő politikája is. A két nagy hitelminősítő kiemelte ugyan az országot a bóvli kategóriából a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott osztályba, és ettől a forint is erőre kapott, de ez a déligyümölcsök árain még egyáltalán nem érződik. Ennek az is oka lehet, hogy a korábban lekötött készleteket még a gyengébb forintért vették meg a kereskedők.
Viszonylag rövid ideig örülhettek a fogyasztók az olcsóbb sertéshúsnak. Ennek áfája idén januártól 27-ről 5 százalékra zuhant, s ez a fogyasztói árak 17,3 százalékos csökkenését hozta magával. A legkeresettebb sertéshús félék esetében a rövid karaj ára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly december és idén augusztus közötti időszakra közölt adatsora szerint alig mozdult az áfacsökkenés ellenére. A sertéscomb ugyan hónapokig olcsóbb volt, de az áfa-hatás lassacskán itt is elenyészik, és idén augusztusban már megközelítette a tavalyi árakat, ismét 1400 forint körül mérik kilóját.
Ennek egyik oka az alapanyag, vagyis az élő sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése volt: a 350-360 forintos kilónként felvásárlási ár mostanra 420-430 forintra emelkedett.
A kereskedők tovább adták az áfacsökkentést, de a vágóhidak az alapanyag drágulása miatt emelték az áraikat, s ezt a kereskedők kénytelenek voltak továbbadni - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A vásárló azonban még így is jól járt, hiszen ha nem lett volna az áfa csökkentés, akkor jóval magasabb húsárakkal szembesült volna.
A felvásárlási árakat, mint a legtöbb élelmiszer esetében, a nemzetközi piaci trendek mozgatják. Ennek hatására például a cukor ára majdnem megkétszereződött. Ennek oka egyebek mellett, hogy erősödött a brazil valuta, továbbá az, hogy a termelők inkább a helyi piacokon értékesítették a terméket, és így a csökkenő kivitel felnyomta az árakat. Ez "begyűrűzött" Magyarországra is, fél év alatt átlagosan több mint 100 forinttal drágult a cukor idehaza. A tavaly év végi 130-ról 250 forintra nőtt a cukor ára.
Az árak miatt mára drámai helyzet alakult ki a hazai tejágazatban. Míg a fogyasztói árak nagyjából stagnálnak, a termelők, feldolgozók és a kereskedők között árharc dúl. A Tej Terméktanács közlése szerint ugyan 2016 augusztusában hét hónap után először, a nemzetközi trendekhez igazodva a hazai piacon i megindult némi áremelkedés, de az alig érte el a 2,5 százalékot. Ezzel együtt a magyarországi felvásárlási átlagár az unió tagállamainak nyerstej áraiból felállított rangsorban még mindig a 25. helyét foglalja el.
Idén augusztusban, Szlovákiában 8, Ausztriában 24, Horvátországban 2l, és még Romániában is 4 forinttal többet kaptak a tejtermelők 1 kilogramm nyerstejért, mint magyar versenytársaik. A hazai nyerstej felvásárlási ár 65-70 forint kilónként, miközben az önköltség 90-100 forint. A támogatásokkal sem igazán nyereséges az ágazat. A nemzetközi kereskedelemben főleg a kínai kereslet növekedése húzza fel az árakat.
Az európai piaci trendek változatlansága esetén fennáll a veszélye annak is, hogy a hazai tejtermelők akár szerződést is bonthatnak az itthoni feldolgozókkal és elvihetik a tejet Magyarországról. A jelenség csak a hazai felvásárlási árak rendezésével védhető ki.
A Tej Terméktanács elnöksége a novembertől márciusig tartó öt hónapos időszakra 85 forint fölötti nyerstej felvásárlási árat szeretne elérni.
Európában jelentős tejkészletek halmozódtak fel, ezért várhatóan egy ideig nem emelkednek a felvásárlási árak. A stabil áraknak köszönhetően tejfeldolgozók sem drágítanak a termékeken. A hazai tejüzemek nagy része viszont régiós társaiknál drágábban adná termékeit a kereskedőnek, aminek főként az az oka, hogy nem termelnek elég hatékonyan. A kereskedők ezért részben import tejjel és tejtermékkel töltik fel a polcaikat. Ennek ellenére a láncok friss tej kínálatának döntő többsége hazai termék, s első sorban az úgynevezett uht tej- és tejtermék választékban található import áru. A tejágazat és a kereskedők is egyetértenek abban, hogy nemcsak a friss, de az uht tej áfáját is le kellene vinni 18 százalékról 5 százalékra 2017. januárjától ahhoz, hogy az importtej arányát vissza lehessen szorítani.
