Storck: bizonyítani kell

Bernd Storck, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya szerint ha csapata komoly eredményeket akar elérni, azaz beleszólna a továbbjutás kérdésébe világbajnoki selejtezőcsoportjában, akkor pénteken bizonyítania kell a Groupama Arénában sorra kerülő Svájc elleni mérkőzésen.

A német szakember a telki edzőközpontban tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a válogatott az Európa-bajnokságon már megmutatta, versenyképes lehet élcsapatokkal szemben, s ezt kell újra megmutatnia mostani riválisa ellen is. Ugyanakkor megjegyezte, természetesen rendkívül nehéz mérkőzésre számít, hiszen a svájci válogatott játékosai a legerősebb bajnokságokból érkeznek, ráadásul az együttes az Eb-n veretlenül csak büntetőkkel búcsúzott a nyolcaddöntőben, egyúttal a kontinensviadalon a labdabirtoklás tekintetében az öt legjobb között volt.

Storck elmondta, a válogatott játékát a svájcival szemben kell hangolni, ezt péntekig megpróbálják a szakmai stábbal lépésről lépésre maximálisan elvégezni. A szakvezető kiemelte, ugyan a svájciak elleni találkozót követően mindössze három nappal Lettországban kell bizonyítania az együttesnek, egyelőre kizárólag a pénteki összecsapásra koncentrálnak. A szövetségi kapitány korábban panaszkodott a játékosok fizikai állapotára, most azonban elmondta, hogy az elmúlt időszakban számos bajnokit játszottak a futballisták, ennek köszönhetően javulást tapasztalt ezen a téren.

A Feröer-szigetek otthonában játszott gól nélküli döntetlen alkalmával Gera Zoltán még nem volt ott a pályán, az Eb egyik legjobb magyar játékosa sérülését követően újra bevethető. A Ferencváros 37 éves futballistája elmondta, talán még a kontinensviadalon mutatottnál is jobb játékra lesz szükség ahhoz, hogy a válogatott legyőzze a rendkívül erős svájci csapatot, ugyanakkor a hazai pálya mindenképpen előnyt jelent. Hozzátette, a szövetségi kapitány eddig mindig megtalálta a legmegfelelőbb taktikát, amivel sikeresek tudtak lenni.

Korhut Mihály új csapatával, az izraeli Hapoel Beer Sheva együttesével már az Európa Ligában is komoly sikereket ért el, például győzni tudott az Internazionale otthonában. "Aki látta a mérkőzéseinket, az tudja, sikerült egy élcsapathoz kerülnöm. Remélem, a válogatottban is szerepet kapok, és minél jobb teljesítményt tudok majd nyújtani" - mondta a védő.

Az előző héten a keret - légiósok nélkül - az U21-esekkel közösen készült, a fiatalok közül Vida Máté akár a svájciak ellen is bizonyíthat: "Nagyon hasznos volt az elmúlt egy hét, próbáltam az idősebbektől, különösképpen Gera Zoltántól sokat tanulni. Bízom benne, hogy idővel talán a váltótársa lehetek".

A magyar válogatott pénteken 20.45-től fogadja a svájci csapatot. A rivális az Európa-bajnok portugálok 2-0-ás legyőzésével rajtolt a sorozatban.

Szerző

Leáll a BKK Futár kedd este és éjjel

Nem lesznek elérhetőek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Futár szolgáltatásának bizonyos funkciói kedd este hét órától szerda hajnalig.

A BKK Facebook-oldalán hétfőn közzétett bejegyzés szerint a leállás oka, hogy éjszaka fejlesztik a rendszert. A munkavégzés idején a közterületi kijelzők nem mutatják majd a járatok indulási időpontjait, ezért a BKK arra kéri az utasokat, hogy tájékozódjanak a menetrendből.

A Futár mobiltelefonos alkalmazás és a futar.bkk.hu címen elérhető utazástervező sem fog működni - olvasható a közleményben.

Szerző

Kínos bukta a népszavazás Orbánnak

Publikálás dátuma
2016.10.03. 18:40
A kormányfő vasárnap reggel nyilatkozik a sajtónak FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a vasárnapi magyarországi kvótaellenes népszavazással. A kommentárok csaknem egyöntetűen a kormányfő kínos bukásáról beszélnek, amikor az érvénytelen referendum következményeit elemzik.

Focus

A lap idézi az Európai Parlament legtekintélyesebb külpolitikusát, aki keményen nekiment Orbán Viktornak, miután kudarcot vallott a népszavazás. A német konzervatív Elmar Brok azt követeli, hogy a magyar kormány térjen vissza a jogállamiság útjára. Mint mondta, nem megengedhető, hogy az EU-ban demokratikusan meghozott döntéseket egyesek hatályon kívül helyezzenek. Ha bizonyos államok nem értenek egyet a határozatokkal, nyugodtan fordulhatnak az Európai Bírósághoz. Az EP Külügyi Bizottságának vezetője a referendum kimenetelét úgy értékelte, hogy az egész terv alaposan mellé trafált. Arra a megjegyzésre, hogy Orbán átértelmezi majd az eredményt, Brok úgy válaszolt, hogy az jogállami szempontból aggályos, mivel a lényeg az, mit akar a többség. Márpedig itt 5,5 milliónyian nem szavaztak, továbbá azok közül, akik elmentek voksolni, 5 százalék a hivatalos álláspont ellen foglalt állást. Vagyis a hallgatag többség nem a miniszterelnökkel ért egyet. A német politikus arra is kitért, hogy a magyar vezető igazából nem is akarta kikérni a lakosság véleményét. Sokkal inkább azt igyekezett megerősíttetni, amit saját maga akart. Brok emlékeztetett arra, hogy a galádul felhasznált népszavazások tették tönkre egykor a német demokráciát. Egyben arra hívott fel, hogy vissza kell fogni az idegenellenes hangokat. A menekültkérdést pedig nem lehet harci jelszóvá tenni, amikor az európai jogról van szó. Azon felül a terheket mindenképpen ésszerűen kell elosztani. A Bizottságnak van erre normális javaslata, ideértve, hogy fizessenek azok az országok, amelyek nem akarnak migránsokat befogadni. Mert az nem lehet, hogy egyesek kevesebbet vállaljanak, mint a többiek.

Der Standard

A luxemburgi külügyminiszter megkönnyebbüléssel vette tudomásul a népszavazás érvénytelenségét. Jean Asselborn azt mondta, hogy ez nem jó nap Orbán Viktor számára, de egyáltalán nem annyira rossz Magyarország, illetve az EU szempontjából. A magyar nép európaibbnak bizonyult, mint a kormánya. Úgy értékelte, hogy a többség passzív ellenállást tanúsított. Egyben reményét fejezte ki, hogy az unió következetesen e többség mellé áll az Orbán-kabinet ellenében, mert a magyarok megérdemlik a tiszteletet.

New York Times

Részleges győzelemhez juttatták a magyar választók az autokrata Orbán Viktort, amikor elsöprő többséggel a migránsok befogadása ellen voksoltak, ám a népszavazás érvénytelennek bizonyult. Hogy mihez kezd most a kormányfő, az rejtély. Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy a továbbiak maguktól az eredményektől, illetve a nemzetközi fejleményektől függnek. A nézetek erősen ütköznek az ügyben, hogy a kormányfő most megostromolja Brüsszelt, vagy az egész csupán a hazai támogatás megerősítésére szolgáló, igen költséges kísérlet volt.

Wall Street Journal

Az alacsony részvétel vereség Orbán Viktor számára. Ugyanakkor a kormányfő úgy értékelte, hogy a nemek nagy aránya erős jelzést küld Brüsszelnek, tehát hogy a migráció ügyében a tagoknak kell átengedni a teljes ellenőrzést. Ám a népszavazásnak egyelőre nem sok foganatja lesz, mivel az EU visszalépett attól, hogy nagyobb tehermegosztásra késztesse a tagállamokat.

Bloomberg

Kudarc Orbán Viktor számára, hogy nem voksoltak elegen a népszavazáson, amellyel hazai támogatását igyekezett növelni a megosztott Európai Unióban. A csalódás egyértelmű, még akkor is, ha szavazók többsége őt támogatta is Angela Merkel német kancellár nyitott kapuk-politikájával szemben. Ám mivel több voksot kapott, mint két éve, a parlamenti választásokon, lehet, hogy a kormányfő mégiscsak nagyobb lendületet vesz 2018 előtt. És mivel több, mint 3 millióan mellé álltak, a referendum egyúttal kihívás az EU vezetői számára, akik az egységet próbálják igazolni a tavalyi, viharos év után.

Financial Times

Kínos kudarcot vallott a magyar kormányfő, aki megpróbálta megerősíteni hazai fölényét, illetve nemzetközi szerepkörét az EU fő bírálójaként. Az eredmény kiábrándító számára, hiszen jó egy éven át győzködte az embereket, hogy a bevándorlás méreg, amely a nemzet fennmaradását veszélyezteti. Ám ily módon sebezhetővé vált az ellenzéki támadásokkal szemben.

The Times

A lap szerint Orbán a népszavazással azt akarta megmutatni, hogy fontosabb, mint Angela Merkel. Merthogy ő majd megnyeri a referendumot, a kancellár viszont jövőre veszít a választásokon. A tudósító elment megnézni a felcsúti kisvasutat, amelyen akkor ő volt az egyetlen utas – másfél órán át. Mellesleg az egész beruházást jelképesnek tartja a magyar-uniós viszony szemszögéből: az EU csak ehhez a tervhez kétmillió eurót adott, a kormányfő mégis Brüsszel leghangosabb bírálói közé tartozik. Ez a kettősség feldühített több, régi tagállamot, köztük is elsősorban a németeket. Egy berlini forrás úgy fogalmazott, hogy az uniós alapok milliárdokkal támogatják Magyarország fejlesztését, ám az tarthatatlan, hogy Orbán egyszerűen visszautasítja a szolidaritást és elveti a közösség alapértékeit. Schöpflin György fideszes EP-képviselő ugyanakkor azt mondja, hogy a politikus – Donald Trump amerikai elnökjelölthöz hasonlóan – azokat vonzza, akik úgy érzik, hogy a liberális elitek megfeledkeztek az ő érdekeikről. Szerinte eljön az idő, amikor az emberek büszkén jelentik ki, hogy ők illiberálisok. A magyar választók elbántak Orbán Viktorral, de azért az ügynek van két tanulsága: egyrészt az EU-nak olyan megoldásokat kell találnia, amelyek megfelelnek a polgároknak, másrészt pedig a kormányoknak csínján kell bánniuk a népszavazásokkal. Újabb vezető tanulhatta meg, hogy a referendum visszaüthet. Orbán nem a megfelelő tanulságot vonta le a Brexitből, azt hitte, ez most az EU ostorozásának ideje. Ő azonban David Cameron volt brit kormányfővel ellentétben nem kíván lemondani. Azt gondolta, hogy az erősen elfogult népszavazási kérdéssel felhatalmazást kap a kvóták elutasítására. Egyben arra szolgált az egész, hogy bizonyítsa: az ország alkotmányos változtatást akar. Az erőpróba azonban azt igazolta, hogy a társadalom megosztott, amiből még további nehéz helyzetek következnek majd.

Daily Telegraph

A népszavazás a szélsőjobbos Orbán Viktor agyszüleménye volt, úgy állította be, hogy itt az ország szuverenitása és függetlensége forog kockán. Figyelmen kívül hagyta az EU vezetőinek kérését, hogy ne ostorozza az uniót. A referendumot megpróbálta bunkósbotként használni Brüsszellel szemben, annak részeként, amit ellenforradalomnak nevez a jogkörök központosításával szemben.

Guardian

A népszavazást a világpolitikában úgy tekintették, hogy az nem csak a kvótáról, hanem a nemzetállam szerepéről és a liberális demokrácia jövőjéről szól az unión belül. Orbán a tömegek vezetőjeként állt ki, és kulturális lázadásra hívott fel az EU ellen. Dicsérte az illiberális erős ember szerepét, ami istenkáromlás, tekintve a közösség által vallott értékeket. A referendum ezt a víziót volt hivatott megerősíteni, és a politikus abban bízott, hogy siker esetén utánozzák majd más országokban is, az egész kontinensen. Elemzők szerint a gyér érdeklődés lesújtó olyasvalaki esetében, aki érveit a tömegtámogatásra építi, és akinek a mérgező kampánya minden eddigit messze felülmúlt az ország történetében.

Neue Zürcher Zeitung

Pofont kapott Orbán Viktor, aki a népszavazással jelezni akarta, hogy ő a szószólója azoknak az államoknak, amelyek elutasítják az unió vélt értékrelativizmusát és a nemzetállami szuverenitás megerősítését szorgalmazzák. Hát, ez nemigen sikerült, Európát aligha tereli a kívánt irányba. A belpolitikában ugyanakkor a kormányfő aggódhat, mert a magyarok láthatóan úgy gondolják, hogy vannak fontosabb dolgok is, mint a menekültek elosztása. Nem sikerült elterelni a figyelmet a számtalan korrupciós ügyről, az oktatás és az egészségügy sanyarú állapotáról. A Fidesz hatalmi bázisa azonban nincs veszélyben. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy Orbán nem tervez irányváltást.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Kemény pofon Orbán számára, hogy a népszavazás nem érte el az érvényességi küszöböt, ám az nem az ellenzék felhívásának, hanem leginkább annak tulajdonítható, hogy az embereknek elegük van a politikusok játszadozásaiból. A kormánynak ugyanakkor szembe kell néznie a nagymértékű bizalomvesztéssel, nem utolsósorban a rengeteg korrupciós vád miatt, amit a referendum csupán elkendőzött. Azon kívül a tömegek átláttak a szitán, vagyis, hogy jogi szempontból semmi jelentősége nem volt a népszavazásnak. Most attól kell tartani, hogy a kormány és ellenzék között értelmezési háború robban ki az eredmény kapcsán.

Die Welt

Orbán stratégiáját nem befolyásolja, hogy lyukra futott a népszavazással, tartós konfliktust akar az unióval. Miután a kvóta-ügy lejárt, a menedékjogot tekinti az erre alkalmas témának. A belpolitikai elégedetlenség viszonylag nagy, a miniszterelnök két területen élvez jelentős támogatást: az EU-val szemben elfoglalt álláspont és a menekültválság kapcsán. Ily módon növelheti saját esélyeit a két év múlva következő választásokra. De a dolog visszafelé is elsülhet, mert a részvétel vasárnap még olyan településeken is csekély volt, amelyek a Fidesz biztos bázisának számítanak. A polgárok mostani döntése annyiban mindenképpen csapás Orbán számára, hogy hatalmas, helyenként idegenellenes hadjáratot folytatott, több mint 11 millió euróért. Ám a nemet mondók a relatív többséget alkotják. A politikus ezen túlmenően úgy gondolja, hogy sokan azok közül is az ő irányvonalát pártolják, akik otthon maradtak. Ezért tekinti az eredményt győzelemnek.

Die Zeit

A lap „Amikor a populizmus lelepleződik” címmel arról írt, hogy lehet akárhogyan forgatni, ez a népszavazás nem jól sült el Orbán Viktor számára. Így most három következtetést lehet levonni. Az egyik, hogy a kormányfő korántsem néptribun, nem akkora tömegek élén áll, ahogyan azt hirdeti. Nagyjából azok soroltak be mögé, akik két éve a Fideszre és a Jobbikra voksoltak. Másokat nemigen sikerült mozgósítania. A második, hogy utólag immár nem számít, meglett-e többség, ám ez a populizmus logikája. Orbánra nagyon áll, hogy azt gondolja: egyedül képviseli az igazi népakaratot. Vagyis echte populista, ennélfogva nem ismerheti el a kudarcot. A harmadik pedig, hogy politikailag édeskevés változik a referendum után. Az EU-t semmiképpen nem kötelezte volna semmire, ha Orbánnak sikerül érvényesítenie akaratát a népszavazásnál, egyébként pedig a miniszterelnök folytatja a kulturális ellenforradalmat. Európa még az igazi útválasztás előtt áll.

Die Presse

Csekély volt a részvétel a népszavazáson, ami csalódás Orbán Viktor számára, de ő ettől még nyilvánvalóan alkotmánymódosításra készül. Azt akarja beleírni, hogy csakis a Parlament dönthet arról, be lehet-e telepíteni idegeneket, és ha igen, akkor kiket. Ez azt jelenti, hogy a kormány hamarosan alapvető vitába bonyolódik az unióval, mivel a menedékpolitika az EU illetékességébe tartozik. Sőt a közösségen belüli szabad mozgás joga is megkérdőjeleződhet, ha az új keletű magyar elvet kiterjesztik az uniós polgárokra is, bár ennek kicsi a valószínűsége. A kormány az utóbbi időben több fontos fronton is védekezésre szorult a hazai színtéren. Ahol támogatást élvez, az a menekültkérdés és az EU-politika, utóbbi azt jelenti, hogy az eddiginél jóval nagyobb legyen a nemzeti hatáskör. Ha sokáig tart az erőpróba Brüsszellel, az javítja Orbán kilátásait a 2018-as győzelemre. Ha nem, akkor a Fidesz az abszolút többségért is aggódhat. Mindenesetre a viszonylag alacsony népszavazási részvétel nem túl jó előjel. A győzelemhez Orbánnak hosszú távú ellenségképre, illetve veszély sulykolására van szüksége, ilyen az EU-bürokrácia, valamint a menekült-ügy.

Der Standard

Orbán Viktornak igazából egy oka volt, hogy kiírja a népszavazást: azon keresztül szerette volna megszerezni az EU-ban azt az elismerést, amit a nemzetközi színtéren oly gyakran megtagadnak tőle, ám ezen a területen is felsült. Eleve igencsak ingatag volt a reálpolitikai díszlet a referendum körül, mert mindössze 1300 menekültről volt szó, de a kötelező kvóta a pozsonyi csúcson már ad acta került. A kormányfő a belpolitikában a föltett kérdéssel többet veszthetett, mint amennyit nyerhetett. Még a hívei közül is sokan nem lelkesedtek a drága és hatásvadász kampányért. Ha ezek után kemény törvényeket jelent be, akkor visszamenőleg is az abszurditásig hajtja a saját népszavazását.

Az EB nem kommentál
Az Európai Bizottság tudomásul veszi a magyar népszavazás eredményét - közölte Margaritis Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. Ha a magyar népszavazás érvényes lett volna, akkor is ezt mondtam volna, és most, hogy nem lett érvényes, ugyanezt mondom. Egy másik, Orbán Viktor bejelentéseit érintő kérdésre válaszolva a szóvivő közölte: az EB nem szeretne kommentálni semmilyen bejelentést, a magyar kormány döntése, hogy hogy kezeli a népszavazás eredményét. Arra a kérdésre, tudnak-e az Orbán Viktor által bejelentett lehetséges brüsszeli útról, Szkínász azt mondta, a részleteket nem ismeri, de Jean-Claude Juncker EB-elnök ajtaja minden partnere számára mindig nyitva áll.
Az EU tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (EiT) által korábban már megszavazott, a menekültek áthelyezésére vonatkozó döntés végrehajtását illetően az szóvivő ezúttal is elismételte, hogy a magyar népszavazás jövőbeli döntésekre vonatkozik.
Az EiT által megszavazott döntés végrehajtását az Európai Bizottság szorosan követi és fenntartja a jogot arra, hogy fellépjen azon tagállamokkal szemben, amelyek nem hajtják végre a tanács által megszavazott döntést - hangsúlyozta a szóvivő. Arra az újságírói kérdésre, amely öt észak-európai tagállam által küldött levélre vonatkozott, amelyben azt kifogásolták, hogy Magyarország nem fogad vissza tőlük menekülteket, az EB szóvivője közölte, hogy az EB által küldött válasz szerint minden tagállammal megpróbálnak szorosan együttműködni a dublini rendszer működését illetően,és a magyar hatóságokkal is felvették már a kapcsolatot ezzel kapcsolatban.