Előfizetés

Az Y generáció harmada egyedül él

A 18-36 éves korosztály, az Y generáció több mint harmadának van saját lakása, amelyhez a többség szülői segítséggel jutott, és noha az átlagnál ez a generáció többet költ és 44 százaléka még a szülőkkel él, kétharmada állítja azt, hogy szülői anyagi segítség nélkül, saját jövedelemből tartja fenn magát.

A Cofidis országos reprezentatív kutatás szerint a 18-35 éves korosztályon belül 36 százaléknak van saját lakása, amelyhez 63 százalék szülői segítséggel jutott.

Az Y generációs háztartások jóval kevésbé húzzák meg a nadrágszíjat, mint az idősebbek, mintegy 30 ezer forinttal költenek többet havonta az átlagnál, ugyanakkor nagyobb arányban (41 százalék) rendelkeznek megtakarítással. Kiadásaik nagy része lakásfenntartásra (41 300 forint), bevásárlásra (31 400 forint) megy el, és a legkevesebb pénzt ugyan ruházkodásra (12 800 forint) és szórakozásra (10 200 forint) fordítják, de az utóbbi két esetben is az átlagosnál jóval magasabb összeget. A lakossági átlaghoz hasonlóan 10 százalék állítja magáról, hogy vett fel hitelt az elmúlt negyedévben, átlagosan 30 ezer forintot költenek hiteltörlesztésre háztartásonként.

Anyagi biztonságban akkor éreznék magukat, ha valamivel több, mint egymillió forint lenne számlájukon, 40 éves korukra a nyugalmas mindennapokat kétmillió, 50-es éveikre pedig hárommillió forint jelentené a válaszok alapján.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a generáció több mint harmada (37 százalék) egyedül él. A rendszerváltáshoz képest a házasság 8 évvel tolódott későbbre és a mostani fiatalok 10 százaléka él csak házastársi kapcsolatban. A 35 év alatti nagykorúak döntő többségének, 82 százalékának még nincs gyereke, bár 77 százalékuk egyértelműen szeretne gyereket. A számokból az is kiderül, hogy míg a rendszerváltáskor a nők átlagos életkora első gyermekük születésekor 23 év volt, a mostani generációknál ez már több mint 28 év.

Kapcsolódó
A „baby boomer”- ek alkonya

Októberben összeül az ellenzék

Publikálás dátuma
2016.10.04. 07:05
Szabó Tímea beszél a PM rendezvényén vasárnap, a Kossuth téren, ahol a szocialista vezérkar is megjelent FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat Szabó Tímea. A PM társelnöke szerint az Orbán-kormányt csak előválasztással lehet leváltani. Az Együtt és az MSZP jelezte partnerségét, a DK még bizonytalan.

Tovább kell lépni az érvénytelen népszavazás után - közölte tegnap, még a plenáris ülés megkezdése előtt a Parlamentben Szabó Tímea, majd október 24-re ismét egyeztetésre hívta az előválasztásról a demokratikus ellenzéket. A PM társelnöke azt üzente, Orbán Viktor gyűlölet-kormányát le lehet váltani, de csak előválasztással. Ez nem mutyit, színfalak közötti egyeztetést jelent, olyat, ami néhány pártvezér saját túlélését szolgálja. Szabó szerint olyan egyezség nem születhet, mit a 2014-es választások előtt, ám az a cél, hogy minden körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki kihívója legyen majd a Fidesznek.

A tárgyalásokra szóló meghívót elküldték, ám a demokratikus ellenzéki erők vezetőit nem úgy várják oda, hogy csak hümmögjenek és ne tudjanak dönteni. Elvárják, hogy konkrét javaslatokkal érkezzenek az október 24-i egyeztetésre. A megbeszélés nem pártokról szól, hanem arról, hogy az emberek kezébe adják vissza a döntést. Ők határozzanak arról, melyik választókörzetben, kit indítsanak 2018-ban. A PM társelnöke figyelmeztetett, a választók vasárnap kifejezték, hogy elegük van ebből a politikából, a tolvaj, korrupt kormányból, ezért győzhetnek a következő választáson.

A baloldali pártok együttműködése, az előválasztás, Szigetvári Viktor szerint fontosabb az alaptörvény módosításánál. Az Együtt elnöke is arról beszélt tegnap, hogy a 2018-as választást meg lehet nyerni, csak egy-egy egyéni jelöltet kell indítani választókörzetenként. Szigetvári közölte, tavaly év eleje óta támogatják az előválasztás ötletét, ebben a versenyben ugyanis ki lehet választani a jó jelölteket, ráadásul ennek a folyamatnak a során elválik egymástól a látszatellenzék és a valódi jelöltek.

Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban azt mondta: ha azonos politikai mondanivalóval bírnak, akkor elérhetőbb közelségbe kerül a győzelem, ahogyan az vasárnap is történt. Azt még nem tudja, hogy elmennek-e a PM tárgyalására, még nincs döntés róla. A volt kormányfő hangoztatta, minél szélesebb körben meg kell állapodni, teljesen mindegy, ki javasolja. Gyurcsány szerint nagy politikai súlya, egy baloldali szavazókat megmozgató akciónak, egy miniszterelnök-jelölt választásnak van, nem az előválasztásnak, de a lényeg, hogy a 2018-as választásra mindenhol egy jelölt és egy, közös miniszterelnök-jelölt legyen. Szintén a Klubrádióban Hadházy Ákos kijelentette: még nem kaptak meghívót a PM-től, de az LMP társelnöke főként a választási törvény módosításáról tárgyalna a baloldallal. A párt másik vezetője, Szél Bernadett az ATV-ben már nem volt ilyen közeledő. Mint mondta, az LMP kongresszusának döntése értelmében külön indulnak a választásokon.

Molnár Gyula még lapunknak még vasárnap úgy nyilatkozott, elfogadják a PM meghívását. Az MSZP elnöke szerint is politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, nemcsak a pártokkal, hanem a civilekkel, a szakszervezetekkel és az értelmiséggel. Molnár szerint a lehetséges választási koalíció első eleme lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson ellenzéki köztársasági elnökjelöltet az ellenzéki oldal.

Juhász Attila FOTÓ: NÉPSZAVA

Juhász Attila FOTÓ: NÉPSZAVA

Az ellenzéki pártok részéről hiba volt a referendum után közvetlenül az összefogásról beszélni - fogalmazott lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint sokkal többet profitálhattak volna azzal, ha a népszavazás érvénytelenségére hívják fel a figyelmet, nem pedig saját magukkal foglalkoznak. Azonban a szakértő hozzátette: a mai választási rendszerben evidencia, hogy kell valamilyen formájú együttműködés. De a választókat csak a végeredmény érdekli, így ha az ellenzék az összefogást állítja a középpontba, az nem hoz új szavazatokat – mutatott rá Juhász, hozzátéve: sok variációs lehetőség nincs is. Ugyanis a szakértő szerint három lehetséges megoldás van: választási párt, közös lista, vagy pedig koordinált jelöltállítás.

2014-ben közös listával próbálkozott az ellenzék, jelenleg a koordinált jelöltállítás tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek – vélekedett az elemző. Ez lényegében abból indul ki, hogy valamilyen módon – tárgyalóasztal mellett vagy előválasztással – megállapodnak, hogy ki induljon közös vagy – ha máshogy nem, hallgatólagosan – támogatott jelöltként az adott egyéni körzetben. Juhász szerint politikailag mindenképp hasznosabb lenne az ellenzék számára, ha létrejönne az előválasztás a jelöltek kiválasztása érdekében.

Kiss Ambrus FOTÓ: NÉPSZAVA

Kiss Ambrus FOTÓ: NÉPSZAVA

A közvélemény-kutatásokból nehéz lenne megjósolni az esetleges baloldali összefogás sikerét, hiszen azok csak pártokra kérdeznek rá, valamint a baloldali jelöltek sem ismertek - vélekedett Kiss Ambrus. A Policy Agenda elemzője kifejtette, a népszavazás eredményéből kiderült, a 20 ezer főnél nagyobb népességű, baloldali vezetésű városokban 8 százalékkal alacsonyabb volt az érvényes szavazatok aránya az országos átlagnál, a kormányzat retorikájára itt nem voltak annyira fogékonyak az emberek.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a baloldal helyzete nem rosszabb, mint 2014-ben. A szakember szerint ugyanakkor kérdéses az összefogás formája is: "közös listát a 2014-es események tudatában vélhetően egyik párt sem fog javasolni, inkább koordinált indulás lehetséges". Ugyanakkor, ha baloldali körzetben például közös jelölt indul, az elveszi a pártok listáitól a voksokat - ez a kis pártok esetében pedig kulcskérdés. Az előválasztással kapcsolatban Kiss úgy vélekedett, az érintetteknek láthatóan nehéz kompromisszumot találniuk. "Nem látom, hogy a népszavazási eredményekkel kimozdult volna az előválasztás szekere abból a sárgödörből, ahol eddig volt" - tette hozzá.

Októberben összeül az ellenzék

Publikálás dátuma
2016.10.04. 07:05
Szabó Tímea beszél a PM rendezvényén vasárnap, a Kossuth téren, ahol a szocialista vezérkar is megjelent FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat Szabó Tímea. A PM társelnöke szerint az Orbán-kormányt csak előválasztással lehet leváltani. Az Együtt és az MSZP jelezte partnerségét, a DK még bizonytalan.

Tovább kell lépni az érvénytelen népszavazás után - közölte tegnap, még a plenáris ülés megkezdése előtt a Parlamentben Szabó Tímea, majd október 24-re ismét egyeztetésre hívta az előválasztásról a demokratikus ellenzéket. A PM társelnöke azt üzente, Orbán Viktor gyűlölet-kormányát le lehet váltani, de csak előválasztással. Ez nem mutyit, színfalak közötti egyeztetést jelent, olyat, ami néhány pártvezér saját túlélését szolgálja. Szabó szerint olyan egyezség nem születhet, mit a 2014-es választások előtt, ám az a cél, hogy minden körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki kihívója legyen majd a Fidesznek.

A tárgyalásokra szóló meghívót elküldték, ám a demokratikus ellenzéki erők vezetőit nem úgy várják oda, hogy csak hümmögjenek és ne tudjanak dönteni. Elvárják, hogy konkrét javaslatokkal érkezzenek az október 24-i egyeztetésre. A megbeszélés nem pártokról szól, hanem arról, hogy az emberek kezébe adják vissza a döntést. Ők határozzanak arról, melyik választókörzetben, kit indítsanak 2018-ban. A PM társelnöke figyelmeztetett, a választók vasárnap kifejezték, hogy elegük van ebből a politikából, a tolvaj, korrupt kormányból, ezért győzhetnek a következő választáson.

A baloldali pártok együttműködése, az előválasztás, Szigetvári Viktor szerint fontosabb az alaptörvény módosításánál. Az Együtt elnöke is arról beszélt tegnap, hogy a 2018-as választást meg lehet nyerni, csak egy-egy egyéni jelöltet kell indítani választókörzetenként. Szigetvári közölte, tavaly év eleje óta támogatják az előválasztás ötletét, ebben a versenyben ugyanis ki lehet választani a jó jelölteket, ráadásul ennek a folyamatnak a során elválik egymástól a látszatellenzék és a valódi jelöltek.

Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban azt mondta: ha azonos politikai mondanivalóval bírnak, akkor elérhetőbb közelségbe kerül a győzelem, ahogyan az vasárnap is történt. Azt még nem tudja, hogy elmennek-e a PM tárgyalására, még nincs döntés róla. A volt kormányfő hangoztatta, minél szélesebb körben meg kell állapodni, teljesen mindegy, ki javasolja. Gyurcsány szerint nagy politikai súlya, egy baloldali szavazókat megmozgató akciónak, egy miniszterelnök-jelölt választásnak van, nem az előválasztásnak, de a lényeg, hogy a 2018-as választásra mindenhol egy jelölt és egy, közös miniszterelnök-jelölt legyen. Szintén a Klubrádióban Hadházy Ákos kijelentette: még nem kaptak meghívót a PM-től, de az LMP társelnöke főként a választási törvény módosításáról tárgyalna a baloldallal. A párt másik vezetője, Szél Bernadett az ATV-ben már nem volt ilyen közeledő. Mint mondta, az LMP kongresszusának döntése értelmében külön indulnak a választásokon.

Molnár Gyula még lapunknak még vasárnap úgy nyilatkozott, elfogadják a PM meghívását. Az MSZP elnöke szerint is politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, nemcsak a pártokkal, hanem a civilekkel, a szakszervezetekkel és az értelmiséggel. Molnár szerint a lehetséges választási koalíció első eleme lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson ellenzéki köztársasági elnökjelöltet az ellenzéki oldal.

Juhász Attila FOTÓ: NÉPSZAVA

Juhász Attila FOTÓ: NÉPSZAVA

Az ellenzéki pártok részéről hiba volt a referendum után közvetlenül az összefogásról beszélni - fogalmazott lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint sokkal többet profitálhattak volna azzal, ha a népszavazás érvénytelenségére hívják fel a figyelmet, nem pedig saját magukkal foglalkoznak. Azonban a szakértő hozzátette: a mai választási rendszerben evidencia, hogy kell valamilyen formájú együttműködés. De a választókat csak a végeredmény érdekli, így ha az ellenzék az összefogást állítja a középpontba, az nem hoz új szavazatokat – mutatott rá Juhász, hozzátéve: sok variációs lehetőség nincs is. Ugyanis a szakértő szerint három lehetséges megoldás van: választási párt, közös lista, vagy pedig koordinált jelöltállítás.

2014-ben közös listával próbálkozott az ellenzék, jelenleg a koordinált jelöltállítás tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek – vélekedett az elemző. Ez lényegében abból indul ki, hogy valamilyen módon – tárgyalóasztal mellett vagy előválasztással – megállapodnak, hogy ki induljon közös vagy – ha máshogy nem, hallgatólagosan – támogatott jelöltként az adott egyéni körzetben. Juhász szerint politikailag mindenképp hasznosabb lenne az ellenzék számára, ha létrejönne az előválasztás a jelöltek kiválasztása érdekében.

Kiss Ambrus FOTÓ: NÉPSZAVA

Kiss Ambrus FOTÓ: NÉPSZAVA

A közvélemény-kutatásokból nehéz lenne megjósolni az esetleges baloldali összefogás sikerét, hiszen azok csak pártokra kérdeznek rá, valamint a baloldali jelöltek sem ismertek - vélekedett Kiss Ambrus. A Policy Agenda elemzője kifejtette, a népszavazás eredményéből kiderült, a 20 ezer főnél nagyobb népességű, baloldali vezetésű városokban 8 százalékkal alacsonyabb volt az érvényes szavazatok aránya az országos átlagnál, a kormányzat retorikájára itt nem voltak annyira fogékonyak az emberek.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a baloldal helyzete nem rosszabb, mint 2014-ben. A szakember szerint ugyanakkor kérdéses az összefogás formája is: "közös listát a 2014-es események tudatában vélhetően egyik párt sem fog javasolni, inkább koordinált indulás lehetséges". Ugyanakkor, ha baloldali körzetben például közös jelölt indul, az elveszi a pártok listáitól a voksokat - ez a kis pártok esetében pedig kulcskérdés. Az előválasztással kapcsolatban Kiss úgy vélekedett, az érintetteknek láthatóan nehéz kompromisszumot találniuk. "Nem látom, hogy a népszavazási eredményekkel kimozdult volna az előválasztás szekere abból a sárgödörből, ahol eddig volt" - tette hozzá.