szabadkereskedelmi megállapodás;CETA;

2016-10-05 07:20:00

Viták kereszttüzében a szabadkereskedelem

Még ebben a hónapban aláírhatják az Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A kormányzat támogatja a szerződést, de egyre többen és hangosabban bírálják itthon és külföldön is. Az egyezmény vitatott kérdései közé tartozik a génmódosított szervezetek terjedésének veszélye, a befektetők és államok közötti vitarendezési eljárás, illetve az egyezmény ideiglenes hatályba léptetése.

Magyarország ne írja alá az Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), a kormány forduljon az Európai Bírósághoz a szerződés jogi vizsgálata érdekében - javasolta Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége kedden rendezett szakmai konferenciáján.

Az egyezményben külön rögzítik azt, hogy az államok megtarthatják a szabályozási jogukat a legitim közérdek kérdéseiben - említette a szószóló. Kifogásolta viszont, hogy a szerződés a befektetőknek a társadalomtól elválasztott, az adott jogrendszerektől elkülönülő, speciális jogi rendszert hozna létre. Az akadémikus arra is figyelmeztetett, hogy nagyon sok amerikai cégnek van kanadai leányvállalata, így a CETA életbe lépésével perlési "jogosítványt" kapnának. Előfordulhatna, hogy a gmo mentességet tiltó magyar szabályozás okán versenytorzítás miatt egy választott bíróság előtt perelhető lenne a magyar kormány - jegyezte meg az ombudsman.

A Dél-Korea és az Unió között 2011-ben kötött egyezmény megkötését követő 3,5 éven belül 70 milliárd euróval növekedett a közösség tagországainak exportja az ázsiai országba, és minden 1 milliárd euróhoz 10-15 ezer új munkahely kapcsolható - érvelt a Kanadával kötendő szerződés mellett Kovács Ádám Zoltán, a Külkereskedelmi és Külgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Magyarország ebben az időszakban 50 milliárd forintos többlet kivitelt könyvelhetett el Koreával. Azt a helyettes államtitkár is elismerte, hogy a kanadai-magyar kereskedelem értéke mindössze 360 millió euró, amiből 240 millió a magyar kivitel és 120 millió euró a behozatal, ami a külkereskedelmi forgalom 0,2 százalékát jelenti. A szerződés nem korlátozná a tagállamok jogalkotási szabadságát a környezet és az emberi egészség védelmével kapcsolatban, s ez érvényes a génmódosított (gmo) élelmiszerekre is - tette hozzá Kovács Ádám Zoltán.

A szabadkereskedelmi megállapodással az uniós tagországok versenyképessége is javulhat. Az állandó beruházási (választott) bíróságról szólva a helyettes államtitkár elmondta, ez az esetleges viták rendezését szolgálna, a bírákat Unió és Kanada választaná ki, és lehetőség lenne másodfokú eljárásra is.

A CETA élénkítené a szállításokat a két földrész között és ennek hátrányos következményei lehetnek a környezetre - hívta fel a figyelmet Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Kövér László országgyűlési elnök vezette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke.

A CETA-val kapcsolatos hazai és uniós elemzéseket hiányolta Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense. Az analógnak is tekinthető USA-uniós szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai még javában tartanak, erről több elemzés is született, s azok értékelése eléggé vegyes - tette hozzá. Az Európai Bizottság kommunikációjával szemben, amely a szabadkereskedelmi egyezményektől az uniós gazdaság élénkülését várja, a CETA sem jelentene csodaszert. A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény 10 év alatt összesen 1 százalékos gazdasági növekedést hozna - hivatkozott a tanulmányokra Pogátsa Zoltán. Az egyetemi docens szerint az előnyök, a foglalkoztatás, GDP növekedés a CETA esetében is elhanyagolhatóak. Érthetetlennek nevezte ő is, hogy a transznacionális cégekre olyan szabályozás lenne érvényes, amely megkerüli a hagyományos igazságszolgáltatási rendszert. Nem a kontinensek közötti logisztika erősítését, hanem a regionális együttműködést kellene fejleszteni - összegezte a közgazdász.

Más közgazdászok, például Inotai András viszont úgy véli, hogy Európának és Magyarországnak fel kellene ismerni a kihívásokat, alkalmazkodnia kell, fokozva a versenyképességet. Ezek a szerződések adják az utolsó esélyt Európának, hogy a világ térképén gazdaságilag és politikailag is megmaradjon - nyilatkozta korábban a Népszavának Inotai András.

A CETA szerződés 75 ezer tonna sertés és 45 840 tonna marha hús vám mentes szállítását tenné lehetővé Kanadának az unióba, s ezzel a többszörösére nőne a kvóta a jelenlegihez képest. Ez az európai húságazat átstrukturálódását is előidézheti - vélte Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. (Meg kell jegyezni, hogy ettől ágazati szakemberek azért nem tartanak. Szerintük legföljebb kisebb piaci zavart okozhat a kanadai kvóta bevezetése.)

Pogátsa Zoltánhoz hasonlóan szintén a térségi együttműködéseket szorgalmazta Tömöri Balázs, a Greenpeace programvezetője, aki nemcsak klímavédelmi okokra hivatkozott, hanem a mezőgazdaság érdekeire is, hiszen a CETA megkerülhetné az Európai Parlament által most ratifikált párizsi klímavédelmi egyezményt. A más kontinensekről származó termékek is jelentős gondokat okoztak a gazdáknak akár kártevők, akár olyan fajok behozatalával, amelyek az őshonos fajokat veszélyeztetik.

Fridrich Róbert megjegyezte, a közösség országaiban 3,5 millióan írták alá a CETA-ellenes petíciót. A szabadkereskedelmi szerződés aláírása ellen a magyar és a Visegrádi országok agrárkamaráinak vezetői is tiltakoztak hétvégi találkozójukon.