Érthetetlen káoszteremtés - Párhuzamos kórházi kancelláriák

Új egészségügyi intézménytípus, az egyetemi kórházak létrehozásának terve fekszik péntek óta a parlamenti képviselők asztalán. Közben állítólag épp a héten dőlhet el, hogy elindulhat-e az ágazat államtitkárának kórházi ellátás-szervező csodafegyvere: a kancellária-rendszer, és hogy mi történik a fővárosi kórházfejlesztésekben. Senki nem tudja, mi szükség a párhuzamos átszervezésekre, miért nem találkoztak eddig az ötletek és főleg, hogy megvalósulhat-e bármi a kapkodó javaslatokból.

Miközben állítólag a héten megszülethet végre a döntés a kórházak együttműködését új keretek közé terelő kancellária-rendszerről, a múlt pénteken – látszólag váratlanul - megjelent a parlament honlapján a felsőoktatási törvény módosításának az egyetemi kórházak létrehozásáról szóló javaslata, ami vélhetően felülír minden eddigi kórház-politikai elképzelést. A módosítás értelmében „az orvos- és egészségügyi képzéssel foglalkozó egyetemek a felsőoktatási intézmény részeként… egyetemi kórházat működtethetnek”, vagyis a kiválasztott intézmények beolvadhatnak az egyetemekbe.

Ha elfogadják a törvénymódosítást, a négy hazai orvosképző intézmény lehet ezeknek a kórházaknak a fenntartója, működtetésük és gazdálkodásuk is az egyetemi kancellárokhoz tartozhat, a Kincstár egyszerű egyetemi alszámlán kezelné a kórház pénzeit. Az új kórháztípus a klinikákhoz hasonlóan részt venne a területi egészségügyi ellátásban, a szakellátásban és a képzési, valamint kutatási feladatok ellátásában is. Ha az egyetem klinikai központja mellett új típusú egyetemi kórházat is működtet majd, az intézmények egységes szakmai vezetéséről egy irányító testület gondoskodhat, amelybe a humánminiszter, az egyetem és a kancellár delegál majd tagokat.

Az új terv első számú pikantériája, hogy azt nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), vagyis nem az ágazatért felelős egészségügyi államtitkárság jegyzi, hanem néhány fideszes képviselő. A beterjesztőkre akár azt is mondhatnánk: a debreceni lobbi, hiszen Kósa Lajos frakcióvezető, korábbi debreceni polgármester mellett a városhoz szintén ezer szállal kötődő Halász Jánost és Pósán Lászlót találjuk az aláírók között, hozzájuk csatlakozott tegnap Kucsák László egyedüli fővárosiként. A képviselők hovatartozása most az egyszer azért érdekes, mert az egészségügyért felelős Ónodi-Szűcs Zoltán is a hajdú-bihari megyeszékhelyről érkezett a nagypolitikába, sőt, évekig az elsőként megnevezett majdani egyetemi kórházat, a Kenézyt vezette. Most mégis úgy tűnik föl, a háta mögött lépett a Fidesz, hogy letörjék kórházszervezési ambícióit, vagy legalább kihúzzák annak kancellári méregfogát.

És itt jön az új kórháztípus tervének következő pikantériája. Az ötlet ugyanis nem most ugrott elő a Fidesz cilinderéből, legalább három éve fontolgatják a megvalósítását. Az elképzelésről Palkovics László felsőoktatási államtitkár is beszélt a Debreceni Egyetem tanévnyitóján, bár ez akkor nem hozta izgalomba a közvéleményt. A hazai orvosképzés gyakorlati részének megerősítése új gyakorlóhelyek bevonásával nagyon súlyos pénzkérdés, hiszen az eddigi gyakorlat azt mutatta, a magas tandíjat fizető külföldi diákok a hároméves elméleti alapozó oktatás után nagy számban mentek haza, hogy anyaországi egyetemeken és jól felszerelt, korszerű kórházakban folytassák a tanulást. Ha itt tudjuk tartani őket, az sokat hozhat a konyhára. Ráadásul 500 milliárd forintot fordítottunk uniós forrásból vidéki kórházak korszerűsítésére, bővítésére, ezekre építve már bővíteni lehetne a külföldi diákokat is fogadni képes vidéki intézmények körét. Ez logikus és érthető elképzelés, kormánydöntés is áll mögötte.

Ami érthetetlen az az, hogy az ügyben leginkább érintett egészségügyi államtitkár miért nem számolt ennek a kórházi körnek az átszervezésével, amikor kidolgozta saját elképzeléseit a kórházi kancelláriák rendszeréről. Ha ugyanis az egyetemi kórházak beolvadnak az egyetemekbe, amelyeknek óriási a vonzáskörzetük, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy az intézmények megmaradó hányada megyei vagy regionális szinten működő kancellárok alá kerül, hiszen a kétféle kancellária-rendszer együttműködése biztosan nem lesz zökkenőmentes. Ma még senki nem tudja – a debreceni példánál maradva -, hogy saját megyeszékhelye városi kórháza mellett beszippantja-e az egyetem a nyíregyházi, esetleg a miskolci megyei kórházat is, hiszen mindkettő oktatókórházként eddig is ennek a felsőoktatási intézménynek volt a gyakorlóhelye. Vagy – és itt lép be szereplőként a javaslattevők közé felsorakozott egyetlen budapesti fideszes – a Semmelweis Egyetem (SE) a saját klinikái mellett mely kórházakat akarja majd a szárnyai alá venni, ami fenekestől forgathatja fel a budapesti ellátás épp most összeállított struktúráját.

A Népszava információi szerint kórházi körökben most attól tartanak, a tisztán egészségügyi képzéssel foglalkozó SE kivételével valójában általános tudományegyetemek szakszerűtlen irányítása alá kerülnek a kórházak, ami további konfliktusokat generálhat. Nem túlzás azt mondani, az egész kórházi szakma értetlenül áll az előtt, hogy miért most derül ki ez a sok ellentmondás. Nem beszél egymással az Emmi oktatási és egészségügyi államtitkársága, vagy nem beszél saját magával Balog miniszter, netán senki nem beszél a minisztériumban a Fidesz vezérkarával? Lázár János csütörtöki kormányinfóján mindenesetre jó lenne választ kapni ezekre a kérdésekre, mert most megint sikerült akkora káoszt teremteni az egészségügy háza táján, aminek a kibogozásához nem biztos, hogy elég lesz a ciklusból hátralévő másfél esztendő.