Megélhetési kötvényesek

Egyre több külföldi vásárol úgy magyar letelepedési kötvényt, hogy a jegyzést követően nem folyamodik magyarországi letelepedési engedélyért - írta a Világgazdaság.

Szeptember 18-ig 2807 külföldi kapott letelepedési engedélyt cserébe azért, mert közvetítőkön keresztül jegyzett letelepedési államkötvényt - közölte a Belügyminisztérium. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szeptember 30-ig ennél azonban másfélszer több, 4055 ilyen papírt bocsátott ki. Az eltérés mögött az állhat a VG szerint, hogy egyre nő az a haszon, amit e speciális állampapírokon el lehet érni. A hozam ugyanis a program 2013 tavaszi indulása óta változatlan, miközben a piaci hozamok az utóbbi három és fél évben jelentősen estek, ezek következtében a letelepedési kötvényre négyszer többet fizetnek a piaci átlagnál. A hozamnak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt, egy kivételével offshore paradicsomba bejegyzett kötvényforgalmazó cégeknél kellene lecsapódniuk, átalakulniuk valakik magánpénzévé. Azt nem tudni, hogy kik milyen arányban osztoznak a befektetőkkel a sajátos profiton. Orbán Viktor miniszterelnök a parlament ülésén egy kérdésre válaszolva kifejtette, nem tud róla, hogy a letelepedési kötvényeket árusító offshore cégek pénzeket lapátolnak ki az országból.

Szerző

Kisebb magyar növekedést vár idénre az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi világgazdasági prognózisában 0,3 százalékponttal, 2 százalékra csökkentette az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését az áprilisban várt 2,3 százalékról. Az IMF honlapján kedden közzétett legfrissebb előrejelzés (World Economic Outlook, WEO) szerint a magyar GDP-növekedés 2017-ben 2,5 százalék lesz, ami megegyezik az áprilisban becsülttel. A Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi inflációs jelentésében idén változatlanul 2,8 százalékos, a 2017-re pedig 3 százalékos növekedést jósol hazánknak.

Az egész kelet-közép-európai feltörekvő térség növekedési kilátásait tekintve Magyarország a sereghajtók között foglal helyet: az idén várhatóan csak Horvátország GDP-je bővülhet lassabban, az övé is mindössze 0,1 százalékponttal. Eközben a román gazdaság 5 százalékkal hasíthat, a lengyelek és a bolgárok 3 százalék körül nőhetnek, és bár a török GDP bővülési üteme is meghaladhatja a 3 százalékot, az IMF szakértői a júliusi puccskísérlet miatt 0,5 százalékponttal alacsonyabb, 3,3 százalékos növekedésre számítanak.

A Nemzetközi Valutaalap nem változtatott idei globális gazdasági növekedési előrejelzésén. E szerint idén 3,1 százalékos átlagos globális gazdasági növekedéssel számol a szervezet, ami megegyezik a júliusban kiadott, az áprilisi előrejelzés felülvizsgálatában szereplő adattal. Jövőre a globális gazdaság 3,4 százalékkal nőhet a legújabb becslés szerint, ami szintén azonos a júliusi előrejelzéssel. Az elmúlt öt elemzésében egyre pesszimistább előrejelzéseket tett közzé az IMF, a mostani szinten tartás pozitív jelként értékelhető a Portfolió elemzői szerint.

Az elemzés alapvető megállapítása szerint a fejlett világban tartósan mérsékelt a gazdasági növekedés az amerikai bővülés lassulása és a brit Brexit miatt. A jelentés összeállítói emiatt némileg rontottak a fejlett országok idei növekedésével kapcsolatos kilátásán.

A feltörekvő országcsoport esetében ugyanakkor mérsékelten megemelték az idei gazdasági növekedési várakozásukat a szakértők.

A jelentés készítői lényegében egyetértettek az OECD globalizáció hatásairól megfogalmazott korábbi megállapításával. A fejlett országokat tömörítő szervezet szerint a globalizáció, a határokon átívelő gazdasági összefonódás gazdasági haszna egyre többekben megkérdőjeleződik. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a fejlett országok hagyományos alsó középosztálya nem részesült a globalizáció pozitív hozadékaiból, a bérszínvonaluk lényegében stagnált az elmúlt évtizedben - állt az OECD elemzésében.

A Valutaalap figyelmeztet, hogy amennyiben ezek a protekcionista, integrációellenes folyamatok tovább erősödnek, az az egyébként is gyenge beruházási dinamika további lassulását és a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti. Ezek hatására a növekedési kilátások tovább romlanának, a termelékenység és a jövedelmek még lassabban növekednének, ami mintegy spirálként még nagyobb társadalmon belüli és nemzetközi feszültségeket eredményezne.

Szerző
Témák
GDP IMF

Viták kereszttüzében a szabadkereskedelem

Publikálás dátuma
2016.10.05. 07:20
A zöldmozgalmak tömegeket „visznek” utcára tiltakozni a szabadkereskedelmi megállapodások ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/C
Még ebben a hónapban aláírhatják az Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A kormányzat támogatja a szerződést, de egyre többen és hangosabban bírálják itthon és külföldön is. Az egyezmény vitatott kérdései közé tartozik a génmódosított szervezetek terjedésének veszélye, a befektetők és államok közötti vitarendezési eljárás, illetve az egyezmény ideiglenes hatályba léptetése.

Magyarország ne írja alá az Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), a kormány forduljon az Európai Bírósághoz a szerződés jogi vizsgálata érdekében - javasolta Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége kedden rendezett szakmai konferenciáján.

Az egyezményben külön rögzítik azt, hogy az államok megtarthatják a szabályozási jogukat a legitim közérdek kérdéseiben - említette a szószóló. Kifogásolta viszont, hogy a szerződés a befektetőknek a társadalomtól elválasztott, az adott jogrendszerektől elkülönülő, speciális jogi rendszert hozna létre. Az akadémikus arra is figyelmeztetett, hogy nagyon sok amerikai cégnek van kanadai leányvállalata, így a CETA életbe lépésével perlési "jogosítványt" kapnának. Előfordulhatna, hogy a gmo mentességet tiltó magyar szabályozás okán versenytorzítás miatt egy választott bíróság előtt perelhető lenne a magyar kormány - jegyezte meg az ombudsman.

A Dél-Korea és az Unió között 2011-ben kötött egyezmény megkötését követő 3,5 éven belül 70 milliárd euróval növekedett a közösség tagországainak exportja az ázsiai országba, és minden 1 milliárd euróhoz 10-15 ezer új munkahely kapcsolható - érvelt a Kanadával kötendő szerződés mellett Kovács Ádám Zoltán, a Külkereskedelmi és Külgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Magyarország ebben az időszakban 50 milliárd forintos többlet kivitelt könyvelhetett el Koreával. Azt a helyettes államtitkár is elismerte, hogy a kanadai-magyar kereskedelem értéke mindössze 360 millió euró, amiből 240 millió a magyar kivitel és 120 millió euró a behozatal, ami a külkereskedelmi forgalom 0,2 százalékát jelenti. A szerződés nem korlátozná a tagállamok jogalkotási szabadságát a környezet és az emberi egészség védelmével kapcsolatban, s ez érvényes a génmódosított (gmo) élelmiszerekre is - tette hozzá Kovács Ádám Zoltán.

A szabadkereskedelmi megállapodással az uniós tagországok versenyképessége is javulhat. Az állandó beruházási (választott) bíróságról szólva a helyettes államtitkár elmondta, ez az esetleges viták rendezését szolgálna, a bírákat Unió és Kanada választaná ki, és lehetőség lenne másodfokú eljárásra is.

A CETA élénkítené a szállításokat a két földrész között és ennek hátrányos következményei lehetnek a környezetre - hívta fel a figyelmet Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Kövér László országgyűlési elnök vezette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke.

A CETA-val kapcsolatos hazai és uniós elemzéseket hiányolta Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense. Az analógnak is tekinthető USA-uniós szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai még javában tartanak, erről több elemzés is született, s azok értékelése eléggé vegyes - tette hozzá. Az Európai Bizottság kommunikációjával szemben, amely a szabadkereskedelmi egyezményektől az uniós gazdaság élénkülését várja, a CETA sem jelentene csodaszert. A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény 10 év alatt összesen 1 százalékos gazdasági növekedést hozna - hivatkozott a tanulmányokra Pogátsa Zoltán. Az egyetemi docens szerint az előnyök, a foglalkoztatás, GDP növekedés a CETA esetében is elhanyagolhatóak. Érthetetlennek nevezte ő is, hogy a transznacionális cégekre olyan szabályozás lenne érvényes, amely megkerüli a hagyományos igazságszolgáltatási rendszert. Nem a kontinensek közötti logisztika erősítését, hanem a regionális együttműködést kellene fejleszteni - összegezte a közgazdász.

Más közgazdászok, például Inotai András viszont úgy véli, hogy Európának és Magyarországnak fel kellene ismerni a kihívásokat, alkalmazkodnia kell, fokozva a versenyképességet. Ezek a szerződések adják az utolsó esélyt Európának, hogy a világ térképén gazdaságilag és politikailag is megmaradjon - nyilatkozta korábban a Népszavának Inotai András.

A CETA szerződés 75 ezer tonna sertés és 45 840 tonna marha hús vám mentes szállítását tenné lehetővé Kanadának az unióba, s ezzel a többszörösére nőne a kvóta a jelenlegihez képest. Ez az európai húságazat átstrukturálódását is előidézheti - vélte Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. (Meg kell jegyezni, hogy ettől ágazati szakemberek azért nem tartanak. Szerintük legföljebb kisebb piaci zavart okozhat a kanadai kvóta bevezetése.)

Pogátsa Zoltánhoz hasonlóan szintén a térségi együttműködéseket szorgalmazta Tömöri Balázs, a Greenpeace programvezetője, aki nemcsak klímavédelmi okokra hivatkozott, hanem a mezőgazdaság érdekeire is, hiszen a CETA megkerülhetné az Európai Parlament által most ratifikált párizsi klímavédelmi egyezményt. A más kontinensekről származó termékek is jelentős gondokat okoztak a gazdáknak akár kártevők, akár olyan fajok behozatalával, amelyek az őshonos fajokat veszélyeztetik.

Fridrich Róbert megjegyezte, a közösség országaiban 3,5 millióan írták alá a CETA-ellenes petíciót. A szabadkereskedelmi szerződés aláírása ellen a magyar és a Visegrádi országok agrárkamaráinak vezetői is tiltakoztak hétvégi találkozójukon.

Évtizedes program
Kanada és az Európai Unió között 5 éve indultak meg a tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezményről (CETA). Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról 2014. augusztus 5-én lezárultak a tárgyalások. A hatályba lépéshez a tagállamoknak ratifikálni kell a szerződést. a magyar országgyűlés a múlt héten tartotta erről az első általános vitát.
Október 18-án Luxemburgban még egy soron kívüli külkereskedelmi bizottsági ülést tartanak, s ott kell a tagállamoknak a végleges álláspontjukat közölni. Október 20-21-én Európai Tanács ülésén az államfők, miniszterelnökök egyeztetnek az egyezménytől. Október 27-én, az uniós- kanadai csúcstalálkozón írhatják alá a szabadkereskedelmi szerződést.

Szerző