Kisebb magyar növekedést vár idénre az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi világgazdasági prognózisában 0,3 százalékponttal, 2 százalékra csökkentette az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését az áprilisban várt 2,3 százalékról. Az IMF honlapján kedden közzétett legfrissebb előrejelzés (World Economic Outlook, WEO) szerint a magyar GDP-növekedés 2017-ben 2,5 százalék lesz, ami megegyezik az áprilisban becsülttel. A Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi inflációs jelentésében idén változatlanul 2,8 százalékos, a 2017-re pedig 3 százalékos növekedést jósol hazánknak.

Az egész kelet-közép-európai feltörekvő térség növekedési kilátásait tekintve Magyarország a sereghajtók között foglal helyet: az idén várhatóan csak Horvátország GDP-je bővülhet lassabban, az övé is mindössze 0,1 százalékponttal. Eközben a román gazdaság 5 százalékkal hasíthat, a lengyelek és a bolgárok 3 százalék körül nőhetnek, és bár a török GDP bővülési üteme is meghaladhatja a 3 százalékot, az IMF szakértői a júliusi puccskísérlet miatt 0,5 százalékponttal alacsonyabb, 3,3 százalékos növekedésre számítanak.

A Nemzetközi Valutaalap nem változtatott idei globális gazdasági növekedési előrejelzésén. E szerint idén 3,1 százalékos átlagos globális gazdasági növekedéssel számol a szervezet, ami megegyezik a júliusban kiadott, az áprilisi előrejelzés felülvizsgálatában szereplő adattal. Jövőre a globális gazdaság 3,4 százalékkal nőhet a legújabb becslés szerint, ami szintén azonos a júliusi előrejelzéssel. Az elmúlt öt elemzésében egyre pesszimistább előrejelzéseket tett közzé az IMF, a mostani szinten tartás pozitív jelként értékelhető a Portfolió elemzői szerint.

Az elemzés alapvető megállapítása szerint a fejlett világban tartósan mérsékelt a gazdasági növekedés az amerikai bővülés lassulása és a brit Brexit miatt. A jelentés összeállítói emiatt némileg rontottak a fejlett országok idei növekedésével kapcsolatos kilátásán.

A feltörekvő országcsoport esetében ugyanakkor mérsékelten megemelték az idei gazdasági növekedési várakozásukat a szakértők.

A jelentés készítői lényegében egyetértettek az OECD globalizáció hatásairól megfogalmazott korábbi megállapításával. A fejlett országokat tömörítő szervezet szerint a globalizáció, a határokon átívelő gazdasági összefonódás gazdasági haszna egyre többekben megkérdőjeleződik. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a fejlett országok hagyományos alsó középosztálya nem részesült a globalizáció pozitív hozadékaiból, a bérszínvonaluk lényegében stagnált az elmúlt évtizedben - állt az OECD elemzésében.

A Valutaalap figyelmeztet, hogy amennyiben ezek a protekcionista, integrációellenes folyamatok tovább erősödnek, az az egyébként is gyenge beruházási dinamika további lassulását és a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti. Ezek hatására a növekedési kilátások tovább romlanának, a termelékenység és a jövedelmek még lassabban növekednének, ami mintegy spirálként még nagyobb társadalmon belüli és nemzetközi feszültségeket eredményezne.