IM: aggályos az EJEB ítélete

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló döntését, amely szerint túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét Magyarországon.

A tárca közleményében azt írta, hogy az ítéletet a hivatalos kézbesítés után tanulmányozzák, és áttekintik a nagykamara általi revízió kezdeményezésének kérdését. Az IM közleménye szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az Európa Tanács más tagállamában is alkalmazzák.

Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert úgy véli, túl hosszú idő a negyven év, amelynek el kell telnie a felülvizsgálatig. A bíróság egy korábbi ítéletében legfeljebb huszonöt évet javasolt.
A tárca emlékeztetett arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni, vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét.

Az IM álláspontja szerint a bíróság által kifogásolt - a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító - kegyelmezési eljárási rend tisztességes és más tagállamokban is hasonlóképpen alkalmazandó. Kiemelték, hogy az EJEB ítélete még nem végleges. Az egyezmény értelmében a felek három hónapon belül - jelen esetben jövő év január 4-éig - kérhetik az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését, ha lényeges kérdés vetődik fel. Hangsúlyozták: az ítélet hivatalos kézbesítése után tanulmányozzák majd azt, és megvizsgálják a nagykamara általi felülvizsgálat kezdeményezésének kérdését.

Az IM a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartja és szükségesnek látja a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen "a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó", amelyet a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben szoktak alkalmazni.

Azt írták, a tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erős visszatartó ereje van, valamint magas a társadalmi támogatottsága - sorolták, felidézve: a 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglan lehetőségét.

Az alaptörvény értelmében a büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban tényleges életfogytiglanra általában emberölés minősített esete miatt ítélnek valakit, például ha nyereségvágyból gyilkolt vagy gyermek volt az áldozata - olvasható a közleményben.

Az EJEB már korábban is döntött Magyarország ellen a szankció miatt. A bíróság 2014. május 20-ai elsőfokú ítéletében elmarasztalta az országot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, kimondva: a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása megalázó bánásmódnak minősül.

Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára 2014. november 18-án bejelentette, hogy új kegyelmi eljárást léptetnek életbe: negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt emberek ügyét.

Szerző

LMP: az alkotmánymódosítás sem megoldás

Az LMP szerint a kötelező betelepítési kvóták ellen tartott népszavazás és a miniszterelnök által bejelentett alkotmánymódosítás sem oldja meg a migrációval összefüggő problémákat - közölte Gál József, az LMP szóvivője kedden, Budapesten, sajtótájékoztatón.

Azt mondta: a kvótareferendum nem volt több, mint "trükközés", ezt az is mutatja, hogy a kormányfő a népszavazás előtt sem árulta el, milyen közjogi következményei lesznek az eredménynek. Továbbra is csak homályos részleteket közölnek az alkotmánymódosításról, miközben a választóknak joguk lett volna minden részletet ismerni a voksolásról - tette hozzá.

Jelezte: az LMP szerint a nemzeti parlamenteké a felelősség a migráció kérdésében, de konkrét módosítási javaslatról csak a teljes szöveg ismeretében dönthetnek.

Hozzátette ugyanakkor: a népszavazáshoz hasonlóan az alaptörvény módosítása sem oldja meg a migrációs válságot. Közölte: a párt nem vesz részt semmilyen olyan "politikai színjátékban", amely a népszavazáshoz hasonlóan arról szól, hogy a kormány a migrációs válság mögé bújva ne foglalkozzon az ország más fontos problémáival, az egészségüggyel, a dolgozói szegénységgel, a kivándorlással, a munkaerőhiánnyal vagy a "mindent felemésztő" korrupcióval.

Gál József szólt arról is, hogy álláspontja szerint az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA támogatásával a kormány sokadszorra bebizonyította, nem a magyar dolgozók és vállalkozók, hanem a külföldi multicégek érdekeit képviseli. A CETA ugyanis csak a Magyarországra "összeszerelő üzemként tekintő" nagyvállalatoknak fog kedvezni - hangoztatta.

Úgy fogalmazott: a CETA életbe lépésével "jelentősen csökken Magyarország önrendelkezése", hiszen életbe lép egy "antidemokratikus vitarendezési eljárás", amely az uniós és a magyar joggal ellentétesen különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek az európaiakkal szemben. Megismételte pártja álláspontját, amely szerint az ilyen egyezmények célja, hogy minden korlátot lebontson a tőke szabad mozgása elől, így a gazdag országokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé tegye.

Szerző

Bugár: elvakultság, hogy a kormány győzelemként adta el a vereséget

"Teljes politikai dezorientáció és elvakultság, hogy a magyar kormány győzelemként adta el a vereséget" - állította a magyarországi kvótareferendum eredményére utalva Bugár Béla a szlovákiai Most-Híd vegyespárt elnöke kedden, pártja honlapján megjelentetett véleménycikkében.

A "Konfrontáció minden áron" címet viselő, több más témát is felölelő írásában a jelenlegi szlovák kormánykoalíció részét képező vegyespárt elnöke a kvótareferendummal kapcsolatban úgy fogalmazott: azt már a tavasszal Szlovákiában tartott parlamenti választások után látni lehetett, hogy a politikai konfrontációt majdnem a tökéletességig lehet fokozni, de - mint vélekedett - "az a szint, amelyet Magyarországon értek el a hétvégi népszavazásnál, még mindig elképzelhetetlen itt Szlovákiában."

"Ilyet nálunk még senki nem produkált sem mennyiségében, sem minőségében" - hangoztatta Bugár, hozzátéve: "a mesterségesen kialakított politikai harc az állítólagos ellenfél, Brüsszel és a menekültek ellen 50 millió euróba került."

A vegyespárt elnöke írásában a népszavazáson való részvételére utalva úgy folytatta: "bár a polgárok többsége átlátott a szitán, és nem ment el szavazni, a kormány a vereséget győzelemként adta el, ami teljes politikai dezorientáció és elvakultság jele."

"Remélem és hiszem, hogy Szlovákia soha nem tér erre az útra, hanem épp az ellenkező irányba megy" - írta Bugár.

Szerző