Előfizetés

Babos párosban is búcsúzott

Babos Tímea és a kazah Jaroszlava Svedova a nyolcaddöntőben búcsúzott a pekingi tenisztorna női páros versenyében.

A nyolcadik helyen kiemelt duó szerdán a magyar származású svájci Timea Bacsinszky és a lett Jelena Ostapenko alkotta kettőstől kapott ki döntő rövidítésben. A második szettet 6:0-ra nyerték Babosék, de végül 1 óra 33 perc elteltével vesztesként hagyták el a pályát.

A magyar játékos néhány órával korábban egyesben is befejezte szereplését, mivel 7:5, 6:2-re kikapott a 11. helyen kiemelt, magyar származású brit Johanna Kontától a második körben.

Eredmény (a WTA honlapja alapján):
páros, nyolcaddöntő:

Timea Bacsinszky, Jelena Ostapenko (svájci, lett)-Babos Tímea, Jaroszlava Svedova (magyar, kazah, 8.) 7:6 (7-3), 0:6, 10-5 - döntő rövidítés

Kiderült! Hárman kapják a kémiai Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2016.10.05. 13:59
Jean-Pierre Sauvage
A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit Fraser Stoddart és a holland Bernard Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. A kutatók a világ legkisebb gépezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesülnek az elismerésben - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

A 71 éves Sauvage a srasbourgi, a 74 éves Stoddart a Northwestern, a 65 éves Feringa a pedig a Groningeni Egyetem munkatársa. Kutatásaik óriási, s akár a jövőt meghatározó eredménye abban rejlik, hogy saját felfedezéseikkel olyan molekulák, molekuláris gépek előállítását tették lehetővé, amelyek a kívánt irányba haladnak, s bizonyos feladatok elvégzésére is képesek. A világ legkisebb mozgó szerkezetei csak néhány nanométer kiterjedésűek, vagyis ezredrészei az emberi haj szélességének.

Jean-Pierre Sauvage

Jean-Pierre Sauvage

A kutatók egyik legnagyobb sikere a nanoautó előállítása volt még a kilencvenes években. Pontosabban nem egyszerre alkották meg, hanem mindegyikük valamit hozzátett a létrejöttéhez. Ezt az egyetlen molekulából álló, 3-4 nanométer kiterjedésű „gépkocsit” négy kerékkel is ellátták. Eleinte csak előre vagy hátra tudott haladni, de a fejlettebb, a 2000-es évek közepén megalkotott változat már a saját tengelye körül is képes volt elfordulni, 2011-ben pedig már egy egészen fejlett változattal jöttek elő.

A szerkezet alig valamivel nagyobb, mint a DNS-lánc széltében. A kerekek egyenként 60 szénatomból felépülő gömböcskék. Önmagukban ezek a találmányok egyelőre kevéssé hasznosíthatóak, viszont az előállításukhoz vezető folyamat közelebb visz a nanotechnológia és a molekuláris biotechnológia titkainak megismeréséhez, ezáltal az eredményeket az orvostudománytól kezdve egy sor ágazat hasznosíthatja.

Az első lépéseket még Jean-Pierre Sauvage, a Strasbourgi Egyetem kutatója tette meg a nanotechnológia terén. Molekulák sorozatát hozta létre, úgynevezett katenánokat (a kémiában ez vegyületek gyűjtőneve). Ez azért volt fontos, mert ezek képezték a molekuláris gépek alapját, tette lehetővé mechanikus mozgásukat.

Fraser Stoddart

Fraser Stoddart

1991-ben aztán az Edinburgh-ban született kutató, Fraser Stoddart - aki ma az Egyesült Államokbeli Northwestern University munkatársa - gyűrű alakú molekulákat hozott létre, amelyek egyfajta molekuláris tengely körüli forgásra képesek. Ez a számítógépes chipek előállításának további fejlesztését tette lehetővé.

A hollandiai, groningeni egyetem professzora, Bernard Feringa csapata még egy lépéssel továbbment. 1999-ben megalkották az első nano-rotorszerkezetet, amely ugyanabba az irányba volt képes forogni. Ezt folyamatosan továbbfejlesztették, s így jött létre a már említett nanoautó is.

A Nobel-díjasok méltatásában kiemelték, a kutatók felfedezései ahhoz hasonlíthatóak, amikor az emberiség a gőz, vagy az elektromosság erejét hajtotta uralma alá. Ezek segítségével pedig olyan gépeket állítottak elő, amelyek ma már teljesen természetesnek számítanak.

Bernard Feringa

Bernard Feringa

Feringa alig hitte el a hírt, amikor meghallotta, hogy őt is a rangos elismeréssel illették. „Meg sem tudtam szólalni, annyira sokkolt, olyan meglepetésként ért” – közölte, amikor Stockholmban élőben kapcsolták. Mint mondta, második reakciója az volt: „akkora megtiszteltetésnek érzem, hogy nagyon elérzékenyültem”. Mint mondta, a díjat teljes csapatának köszönheti, ezért együtt ünnepel társaival. Arra kérdésre, mi a legrosszabb, ami kijöhet a találmányából, azt válaszolta, hogy bár nem tartja komoly veszélynek a nanogépek fejlődését – mire igazán veszélyes hatásokkal járó gépeket lesznek képesek építeni, már az ezektől védő mechanizmusok beépítésére is képesek lesznek.

Átadás decemberben
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (256 millió forintos összeggel) gazdagodnak, ezt most megosztják hármuk között. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Kiderült! Hárman kapják a kémiai Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2016.10.05. 13:59
Jean-Pierre Sauvage
A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit Fraser Stoddart és a holland Bernard Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. A kutatók a világ legkisebb gépezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesülnek az elismerésben - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

A 71 éves Sauvage a srasbourgi, a 74 éves Stoddart a Northwestern, a 65 éves Feringa a pedig a Groningeni Egyetem munkatársa. Kutatásaik óriási, s akár a jövőt meghatározó eredménye abban rejlik, hogy saját felfedezéseikkel olyan molekulák, molekuláris gépek előállítását tették lehetővé, amelyek a kívánt irányba haladnak, s bizonyos feladatok elvégzésére is képesek. A világ legkisebb mozgó szerkezetei csak néhány nanométer kiterjedésűek, vagyis ezredrészei az emberi haj szélességének.

Jean-Pierre Sauvage

Jean-Pierre Sauvage

A kutatók egyik legnagyobb sikere a nanoautó előállítása volt még a kilencvenes években. Pontosabban nem egyszerre alkották meg, hanem mindegyikük valamit hozzátett a létrejöttéhez. Ezt az egyetlen molekulából álló, 3-4 nanométer kiterjedésű „gépkocsit” négy kerékkel is ellátták. Eleinte csak előre vagy hátra tudott haladni, de a fejlettebb, a 2000-es évek közepén megalkotott változat már a saját tengelye körül is képes volt elfordulni, 2011-ben pedig már egy egészen fejlett változattal jöttek elő.

A szerkezet alig valamivel nagyobb, mint a DNS-lánc széltében. A kerekek egyenként 60 szénatomból felépülő gömböcskék. Önmagukban ezek a találmányok egyelőre kevéssé hasznosíthatóak, viszont az előállításukhoz vezető folyamat közelebb visz a nanotechnológia és a molekuláris biotechnológia titkainak megismeréséhez, ezáltal az eredményeket az orvostudománytól kezdve egy sor ágazat hasznosíthatja.

Az első lépéseket még Jean-Pierre Sauvage, a Strasbourgi Egyetem kutatója tette meg a nanotechnológia terén. Molekulák sorozatát hozta létre, úgynevezett katenánokat (a kémiában ez vegyületek gyűjtőneve). Ez azért volt fontos, mert ezek képezték a molekuláris gépek alapját, tette lehetővé mechanikus mozgásukat.

Fraser Stoddart

Fraser Stoddart

1991-ben aztán az Edinburgh-ban született kutató, Fraser Stoddart - aki ma az Egyesült Államokbeli Northwestern University munkatársa - gyűrű alakú molekulákat hozott létre, amelyek egyfajta molekuláris tengely körüli forgásra képesek. Ez a számítógépes chipek előállításának további fejlesztését tette lehetővé.

A hollandiai, groningeni egyetem professzora, Bernard Feringa csapata még egy lépéssel továbbment. 1999-ben megalkották az első nano-rotorszerkezetet, amely ugyanabba az irányba volt képes forogni. Ezt folyamatosan továbbfejlesztették, s így jött létre a már említett nanoautó is.

A Nobel-díjasok méltatásában kiemelték, a kutatók felfedezései ahhoz hasonlíthatóak, amikor az emberiség a gőz, vagy az elektromosság erejét hajtotta uralma alá. Ezek segítségével pedig olyan gépeket állítottak elő, amelyek ma már teljesen természetesnek számítanak.

Bernard Feringa

Bernard Feringa

Feringa alig hitte el a hírt, amikor meghallotta, hogy őt is a rangos elismeréssel illették. „Meg sem tudtam szólalni, annyira sokkolt, olyan meglepetésként ért” – közölte, amikor Stockholmban élőben kapcsolták. Mint mondta, második reakciója az volt: „akkora megtiszteltetésnek érzem, hogy nagyon elérzékenyültem”. Mint mondta, a díjat teljes csapatának köszönheti, ezért együtt ünnepel társaival. Arra kérdésre, mi a legrosszabb, ami kijöhet a találmányából, azt válaszolta, hogy bár nem tartja komoly veszélynek a nanogépek fejlődését – mire igazán veszélyes hatásokkal járó gépeket lesznek képesek építeni, már az ezektől védő mechanizmusok beépítésére is képesek lesznek.

Átadás decemberben
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (256 millió forintos összeggel) gazdagodnak, ezt most megosztják hármuk között. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.