A béremelés vesztesei az egészségügyben

Publikálás dátuma
2016.10.06. 07:01
A fiatal szakorvosoknak nem mondták meg a pontos diagnózist, hogy rosszabbul járnak a béremeléssel FOTÓ: THINKSTOCK
A kistarcsai kórházban tegnap századszor is bejelentette Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy az orvosok, kórházi gyógyszerészek és szakápolók béremelést kaptak szeptembertől. Arról azonban most sem szólt, hogy a fiatal orvosok rosszabbul jártak, a háttérben dolgozók pedig teljesen kimaradtak a pénzosztásból.

Nem emelkedett egyetlen fillérrel sem a bére a kórházakban és szakrendelőkben gazdasági és műszaki területen dolgozó 25 ezer embernek. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) tegnap kezdődött háromnapos debreceni konferenciáján is szóba kerül a kérdés, ahogyan sérelmüket a Weborvosnak adott interjújában a szervezet elnöke is elsőként hozta szóba. Molnár Attila az utóbbi hónapok meddő kísérleteire utalva úgy nyilatkozott, mindenki örül, hogy az ágazat 94 ezer dolgozója októberben már a megemelt bért kapja, de súlyos feszültségeket okoz, hogy a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó „láthatatlan légió” teljesen kimaradt a mostani bérrendezésből. Bár az igényüket jogosnak ismerte el az egészségügyi ágazat vezetése, mégsem kerültek rá a listákra, pedig – ahogy az EGVE elnöke fogalmazott – „ha nem megy a lift, nincs világítás, fűtés, nem működik a konyha, vagy probléma akad a bérszámfejtéssel, az informatikával, azonnal kiderül, hogy milyen fontos a jelenlétük, a munkájuk”.

A szakmai szervezet felmérést készített a gazdasági-műszaki területen dolgozók munkakörülményeiről, létszámáról és bérhelyzetéről. Az anyagot mostani konferenciájukon vitatják meg és ezzel a háttérrel indulnak neki a reményeik szerint hamarosan folytatódó bértárgyalásoknak. Kérésüket támogatja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is.

A műszaki és gazdasági területen dolgozóknál nagyobb csalódást csak a fiatal szakorvosok egy rétege érezhet. Tavaly év végétől ugyanis a korábban Markusovszky ösztöndíjban részesült fiatal szakembereknek öt évig 151 ezer forintos bruttó bérkiegészítést adtak, alig fél év után viszont azt eltörölték és most kapnak helyette bruttó 107 ezret. A vesztesek közt vannak az oktatói státuson foglalkoztatott kiemelkedő szakemberek is, nekik egy fillér sem jár, ahogy kimaradtak a béremelésből az alapellátásban közalkalmazottként dolgozó iskolaorvosok, sportorvosok is.

Béremelésük azért is kérdéses, mert nincs kitűzött időpont az egyeztetések folytatására, de ennél fontosabb, hogy nem látni a további béremelések fedezetét a jövő évi költségvetésben.

A jól előkészített egyetemi kórházak
Ahogyan arról a napokban beszámoltunk, fideszes képviselők múlt pénteken adták be a parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatukat, amely a négy orvosegyetemhez csatolna több jól felszerelt kórházi gyakorlóhelyet. Egyelőre nem tudni, megjelenésük hogyan érinti a hónapok óta tervezett kórházi kancellária rendszer elindítását. Kihasználva Palkovics László oktatási államtitkár tegnapi internetes fogadóóráját, a Népszava megkérdezte, miért kormánypárti képviselők jegyzik a javaslatot, azt jelzi-e a megoldás, hogy nem volt egyeztetés a humántárca két államtitkársága között, netán az egészségügyi vezetők nem értettek egyet a tervezettel? Az írásban érkezett válasz szerint „az egyetemi kórház fogalma része a tavaly óta széles szakmai körben egyeztetett, a magyar orvosképzésre vonatkozó fejlesztési stratégiának. A törvényjavaslat tartalma több körben, az egyetemeket, a minisztérium egészségügyi és felsőoktatási államtitkárságát valamint a szakpolitikusokat tömörítő munkacsoportban folyó tevékenység eredményeként alakult ki, az összes résztvevő teljes egyetértésével”. Már csak annyi a kérdés, erről miért nem beszélt az elmúlt egy évben az egészségügyi államtitkár egyetlen fejlesztési tervének ismertetésekor sem.



Könnyebben visszaküldik az afgán menekülteket

Az Európai Unió közzétette az Afganisztánnal megkötött visszatoloncolási megállapodásának részleteit. Az interneten közzétett dokumentum szerint az uniós tagországok a jövőben az eddigieknél sokkal könnyebben küldhetnek vissza Afganisztánba menekülteket.

A kabuli kormányzat vállalta, hogy az eddigieknél gyorsabban állít ki utazási dokumentumokat. Az EU segítségével külön terminált építenek Kabulnál a visszatoloncolt személyek számára. Brüsszel vállalta, hogy állja az utazási költségeket, valamint finanszírozza a reintegrációs programot a hazaküldött személyek számára.

A megállapodást múlt hétvégén írták alá, de az EU akkor még úgy határozott, hogy a szöveget nem hozzák nyilvánosságra. Emberi jogi aktivisták bírálták az afgánok visszaküldésének gyakorlatát, mivel – mint mondják – az ország nem tekinthető biztonságosnak. Kabul azért is dönthetett a dokumentum aláírása mellett, mert így uniós segélyhez juthat.

Brüsszelben kedden és szerdán tartottak adományozói konferenciát Afganisztán számára. Több mint negyven ország képviselői tárgyaltak arról, mekkora támogatásban részesítsék Kabult. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, hogy az EU 1,2 milliárd eurós (mintegy 372 milliárd forint) támogatást biztosít az Afganisztán megsegítésére.

Mogherini reményét fejezte ki, hogy nemzetközi partnerek hasonló összegű kötelezettségvállalásokat tesznek. Hozzátette, az unió részéről a pénzösszeg emelkedni fog, mivel külön Németország 1,7 milliárd eurót kíván Afganisztánnak juttatni fejlesztési és újjáépítési célokra a következő négy évben.

A nemzetközi közösségek korábban négy évre 16 milliárd dollárt (14 milliárd euró) szavaztak meg az országnak. Az új támogatások ugyanakkor a 2017-2020 közötti időszakot érintik.

Közben egy amerikai katona életét vesztette Afganisztánban – közölte az országban szolgálatot teljesítő NATO-misszió. A katona Nangarhar tartományban vett részt úrjáraton, az afgán katonákkal, amikor bomba robbant a konvoj mellett. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint terrorellenes bevetésen vettek részt. Nangarhar az Iszlám Állam (IS) afganisztáni fellegvára. Az IS sok harcosa korábban a Tehrik-e-Taliban (TTP) iszlamista fedőszervezet tagja volt. Az Iszlám Állam új provinciát akar létrehozni Afganisztán és Pakisztán területén.

Szerző

Könnyebben visszaküldik az afgán menekülteket

Az Európai Unió közzétette az Afganisztánnal megkötött visszatoloncolási megállapodásának részleteit. Az interneten közzétett dokumentum szerint az uniós tagországok a jövőben az eddigieknél sokkal könnyebben küldhetnek vissza Afganisztánba menekülteket.

A kabuli kormányzat vállalta, hogy az eddigieknél gyorsabban állít ki utazási dokumentumokat. Az EU segítségével külön terminált építenek Kabulnál a visszatoloncolt személyek számára. Brüsszel vállalta, hogy állja az utazási költségeket, valamint finanszírozza a reintegrációs programot a hazaküldött személyek számára.

A megállapodást múlt hétvégén írták alá, de az EU akkor még úgy határozott, hogy a szöveget nem hozzák nyilvánosságra. Emberi jogi aktivisták bírálták az afgánok visszaküldésének gyakorlatát, mivel – mint mondják – az ország nem tekinthető biztonságosnak. Kabul azért is dönthetett a dokumentum aláírása mellett, mert így uniós segélyhez juthat.

Brüsszelben kedden és szerdán tartottak adományozói konferenciát Afganisztán számára. Több mint negyven ország képviselői tárgyaltak arról, mekkora támogatásban részesítsék Kabult. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, hogy az EU 1,2 milliárd eurós (mintegy 372 milliárd forint) támogatást biztosít az Afganisztán megsegítésére.

Mogherini reményét fejezte ki, hogy nemzetközi partnerek hasonló összegű kötelezettségvállalásokat tesznek. Hozzátette, az unió részéről a pénzösszeg emelkedni fog, mivel külön Németország 1,7 milliárd eurót kíván Afganisztánnak juttatni fejlesztési és újjáépítési célokra a következő négy évben.

A nemzetközi közösségek korábban négy évre 16 milliárd dollárt (14 milliárd euró) szavaztak meg az országnak. Az új támogatások ugyanakkor a 2017-2020 közötti időszakot érintik.

Közben egy amerikai katona életét vesztette Afganisztánban – közölte az országban szolgálatot teljesítő NATO-misszió. A katona Nangarhar tartományban vett részt úrjáraton, az afgán katonákkal, amikor bomba robbant a konvoj mellett. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint terrorellenes bevetésen vettek részt. Nangarhar az Iszlám Állam (IS) afganisztáni fellegvára. Az IS sok harcosa korábban a Tehrik-e-Taliban (TTP) iszlamista fedőszervezet tagja volt. Az Iszlám Állam új provinciát akar létrehozni Afganisztán és Pakisztán területén.

Szerző