A béremelés vesztesei az egészségügyben

Publikálás dátuma
2016.10.06 07:01
A fiatal szakorvosoknak nem mondták meg a pontos diagnózist, hogy rosszabbul járnak a béremeléssel FOTÓ: THINKSTOCK
A kistarcsai kórházban tegnap századszor is bejelentette Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy az orvosok, kórházi gyógyszerészek és szakápolók béremelést kaptak szeptembertől. Arról azonban most sem szólt, hogy a fiatal orvosok rosszabbul jártak, a háttérben dolgozók pedig teljesen kimaradtak a pénzosztásból.

Nem emelkedett egyetlen fillérrel sem a bére a kórházakban és szakrendelőkben gazdasági és műszaki területen dolgozó 25 ezer embernek. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) tegnap kezdődött háromnapos debreceni konferenciáján is szóba kerül a kérdés, ahogyan sérelmüket a Weborvosnak adott interjújában a szervezet elnöke is elsőként hozta szóba. Molnár Attila az utóbbi hónapok meddő kísérleteire utalva úgy nyilatkozott, mindenki örül, hogy az ágazat 94 ezer dolgozója októberben már a megemelt bért kapja, de súlyos feszültségeket okoz, hogy a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó „láthatatlan légió” teljesen kimaradt a mostani bérrendezésből. Bár az igényüket jogosnak ismerte el az egészségügyi ágazat vezetése, mégsem kerültek rá a listákra, pedig – ahogy az EGVE elnöke fogalmazott – „ha nem megy a lift, nincs világítás, fűtés, nem működik a konyha, vagy probléma akad a bérszámfejtéssel, az informatikával, azonnal kiderül, hogy milyen fontos a jelenlétük, a munkájuk”.

A szakmai szervezet felmérést készített a gazdasági-műszaki területen dolgozók munkakörülményeiről, létszámáról és bérhelyzetéről. Az anyagot mostani konferenciájukon vitatják meg és ezzel a háttérrel indulnak neki a reményeik szerint hamarosan folytatódó bértárgyalásoknak. Kérésüket támogatja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is.

A műszaki és gazdasági területen dolgozóknál nagyobb csalódást csak a fiatal szakorvosok egy rétege érezhet. Tavaly év végétől ugyanis a korábban Markusovszky ösztöndíjban részesült fiatal szakembereknek öt évig 151 ezer forintos bruttó bérkiegészítést adtak, alig fél év után viszont azt eltörölték és most kapnak helyette bruttó 107 ezret. A vesztesek közt vannak az oktatói státuson foglalkoztatott kiemelkedő szakemberek is, nekik egy fillér sem jár, ahogy kimaradtak a béremelésből az alapellátásban közalkalmazottként dolgozó iskolaorvosok, sportorvosok is.

Béremelésük azért is kérdéses, mert nincs kitűzött időpont az egyeztetések folytatására, de ennél fontosabb, hogy nem látni a további béremelések fedezetét a jövő évi költségvetésben.

A jól előkészített egyetemi kórházak
Ahogyan arról a napokban beszámoltunk, fideszes képviselők múlt pénteken adták be a parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatukat, amely a négy orvosegyetemhez csatolna több jól felszerelt kórházi gyakorlóhelyet. Egyelőre nem tudni, megjelenésük hogyan érinti a hónapok óta tervezett kórházi kancellária rendszer elindítását. Kihasználva Palkovics László oktatási államtitkár tegnapi internetes fogadóóráját, a Népszava megkérdezte, miért kormánypárti képviselők jegyzik a javaslatot, azt jelzi-e a megoldás, hogy nem volt egyeztetés a humántárca két államtitkársága között, netán az egészségügyi vezetők nem értettek egyet a tervezettel? Az írásban érkezett válasz szerint „az egyetemi kórház fogalma része a tavaly óta széles szakmai körben egyeztetett, a magyar orvosképzésre vonatkozó fejlesztési stratégiának. A törvényjavaslat tartalma több körben, az egyetemeket, a minisztérium egészségügyi és felsőoktatási államtitkárságát valamint a szakpolitikusokat tömörítő munkacsoportban folyó tevékenység eredményeként alakult ki, az összes résztvevő teljes egyetértésével”. Már csak annyi a kérdés, erről miért nem beszélt az elmúlt egy évben az egészségügyi államtitkár egyetlen fejlesztési tervének ismertetésekor sem.



Óriási repülőt "kényszerített" földre Ferihegyen egy utas rosszulléte

Publikálás dátuma
2019.04.19 14:17

Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Ilyen Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás eddig csak egyszer járt Budapesten, a reptér nem is képes kiszolgálni ekkora repülőgépet.
A budapesti repülőtéren szakította meg útját a Qatar Airways Doha – London (Heathrow) járata pénteken, írja az airportal.hu. A QR3-as számú járatot teljesítő Airbus A380-800-as típusú repülőgép személyzete egy utas rosszulléte miatt döntött a nem tervezett leszállás mellett.
A kétszintes, négy hajtóműves utasszállító biztonságosan leszállt a ferihegyi repülőtéren, ahol megkezdték az utas vizsgálatát.
Az Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás a világ legnagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépe. Budapesten ritka vendégnek számít, eddig egyetlen egyszer, 2011 októberében járt ilyen Ferihegyen, egy bemutató alkalmával. A repülőtér az érvényben lévő eljárások szerint csak korlátozásokkal képes kiszolgálni a típust.
Frissítve: 2019.04.19 14:50

37 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány - majdnem mind a Miniszterelnöki Kormányirodánál landol

Publikálás dátuma
2019.04.19 13:53
Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt érkezik a kinevezés előtti meghallgatás
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26,3 milliárdhoz jutott. De bőven jut sportra, és még az egyházaknak is cseppen valamennyi.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat 37 milliárd 279 millió forint átcsoportosításáról rendelkezik, a pénz forrása a központi maradványelszámolási alap - szúrta ki a Napi.hu. Ebből
  • 2 milliárd 995 millió jut a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és a sportesemény pályázatokra;
  • 157 millió az egyházak az alapintézményeik működtetésére (az szja kiegészítéseként);
  • 525 millió az Európai Tett és Védelem Ligával kapcsolatos kiadásokra;
  • 1 milliárd 396 millió forint jut az Országgyűlés Hivatalának dologi kiadásaira;
  • 1 milliárd 409 millió a Steindl Imre program támogatására;
  • 1 milliárd 680 millió a Miniszterelnökségnek felhalmozásra és még 720 millió működésre; és
  • még 1 milliárd 368 millió a Miniszterelnökségnek, szakpolitikai feladatok támogatása;
  • 1,5 milliárd fordítható a közúthálózat fejlesztésére.
A Miniszterelnöki Kormányiroda költségvetési fejezetben szereplő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26 milliárd 291 millió forinthoz jutott.